Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-19 / 73. szám

lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. hogy megütközik egy jellemző vonás felemlitésén, melyet az „on-dif szerint többektől hallván, a valószínűség okai szerint, szem előtt tartva a vendéglős nem épen erős oldalát, valónak tartottam, és tovább terjesztettem, de mert dokumentumokkal és tanukkal nem szoktak ilyesmit támogatni, csak egy cseve­gés alakjában tolmácsoltam a vendéglős nem hazafiúi, hanem vendéglősi magatartása iránt felmerült panaszokat. Azt meg el fogja ismerni, hogy a zsournalistikának joga van ily panaszok­nak kifejezést adni. Azonban az igen t. czikkiró ur felszóla­lása ily alakban, midőn mindjárt egy oly alternatívát állit fel, melyszerint czikkem vagy téves intormaczio vagy rágalom ki­folyása, nem indokolható és nem lehet elfogulatlan ítélet ki­folyása. Meggondolta-e mit tett, midőn rám akarja olvasni, hogy rágalmazok ? Ezzel el akarja hitetni a világgal, mintha én a jeles hazafi szómélyének jogilag elismerendő becsületét megtámadtam volna, mintha elvontam volna tőle azon erköl­csi tulajdonok elismerését, melyek nélkül a társadalomnak méltó tagja nem lehet — mert rágalom alatt tnai napság csak ezt lehet érteni. Hogy pedig ártatlan közleményemmel azt nem tettem, el fogja ismerni az elfogulatlanul gondolkozó ós ítélő közönség. És most már tekintve, hogy a jus slrictum szerint íel lett volna jogosítva a vendéglős azon enuncziatiora, tekintve, hogy szokott modorából levont psychologiai következ­tetés alapján valószínűnek tarthattam ama kijelentést; t&kintve végre azt, hogy az egész dolog ugy a vonal alatt volt el­mondva, a hol nem szokott dokumentumokkal bizonyítani a Figaro Ignotusa-a vagy Masque de Fer-e sem, mikor a pá­risi hotelier-knek — kik különben Francziaországban szintén jeles hazafiak lehetnek — odamondogatnak egy-egy tanúságos mesét: ííimler Pál úr felszólalásának csak oly alakban lett volna értelme, ha Micskó ur nevében következő nyilatkozatot küldött volna be, (s ezt fdszólitasra bárki és az audiatur et altéra pars elvénél fogva e sorok írója is tette volna) : „A B. K. 70. számában a ligeti vendéglősre vonatkozó causerie annak kije­lentése szerint csak tév*es íriformation alapulhat.-' De Riinler úr drastikus fegyverrel támad, rágalommal — tehát büntetendő cselekménnyel — vádol. Ne várja tőlem, hogy én is hasonló fegyverekhez nyúljanak. Nem szeletek egyenlőtlen fegyverek­kel küzdeni. Meggondolom, hogy egy köztiszteletben álló ősz polgárral állok szemközt, s nem is reflektálva több éles kité­teleire, a spartaiak példáját követem, a kik tisztelettel hajol­tak meg a senectus elölt. De ez nem zárja ki, hogy az ifjú­ságban is jogos önérzetet ezen bár kissé hosszadalmas véde­lem által csorbítatlanul feuutartsam. Aliquis. * A mint liiriik, a b.-csabai Appouyi-pártiak rábírták gr. Apponyi urat, hogy Usabán mégis lépjen fel ellenzéki je­löltnek. Ma menne érte 150 személyből élió baudórium Ge­rendásra, hol már megérkezett. Tegyük fel az esetet, hogy a gróf ur megválasztatik. Nem valószinü-e, hogy nekie a bob­rói kerületet kell választenia, mert az mindig hű levén hozzá, ő sem hagyhatja el? Lenne tehát Csabán uj választás. Mire jó két választas, azt csak azoü tudják, kik inindeut jobban tudnak, mint más ember fia, mi nem. * A Bihar-, Békés-, Jász-Nagy-Kun-Szolnok- és Ssi­lágymegyéba tervezett helyi érdekű vasutak munkálatai né­hány hó uiulva kezdetüket veszik. Cavallier Edmund, az an­gol syndikátus kiküldött tagja teljos biztosítékot nyert a kor­mánytól arra nézve, hogy ha a szükséges tőkéket összehozza, a tervezett vasúthálózatra az engedély neki haladéktalanul meg fog adatni s az engedély-okmány beczikkelyezés végett az országgyűlésnek közvetlenül a megalakus után be fog mutattatni. Cavallier Londonban a szükséges összeget már megnyerte s jóval az országgyűlés megnyitása ölőtt, már folyó óvi aug. hó elején tökepénzes társaival együtt Buda­pestre érkezik, hogy itt társait a helyi körülményekkel tel­jesen megismertesse, velők a vonalakat bejárja, őket az al­kalmazást, vagy alvállalkozást nyerni óhajtó egyéniségekkel megismertesse, s a terveknél netalán felmerülhető apróbb igazításokat még időjében megtétethesse. — Nyilvános nyugta. 17 azaz tizenhét írtról o. é. mely összeget, mint az öcsödi népkör tagjai által, a körös-tar ­csai árvízkárosultak javára, f. hó 5-én rendezett táncivigalom tiszta jövedelmét, hogy e mai napon, György Imre elnök úr­tól, számadásom alá vettem : hálás köszönetem nyilvánítása mellett elösmerem. K.-Tarcsán, 1881 jun. 17 én. Szabó Já nos, ref. lelkész. * A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronatu­sa alatt álló szarvasi főiskola l8Sl-ki nyári vizsgái: I. Szi­gorlatok osztályonkint a tantermekben jun. 12—20-ig. II. Testgyakorlási közvizsgálat „a disztornasz-század"-dal jun. 20-án esti 5 és 8 óra közt Olah Miklós tanár vezetése alatt. Ili. Tanítóképzői közvi;sgálat juu. 20. d u. 3 ónuor a ze­neiskolai teremben. Működők: Benka Gyula igazgató s Kics­ka Dániel tanár. IV. Főgymnáziumi vizsgálat juu. 21-én, ily rendben. A) Délelőtt a díszteremben 8 órától V^O-ig a meg­nyitó Veni Sancte után vallástan. Tanárok: Szemián, Gajdacs Korén, Lányi, Benka. VJO-töl s/JO-ig logika VII. oszt. Ben-' ka 10-től lO-ig növénytan VI. oszt. Korén. 10-től 12-ig la­tin. még pdg 10—11 algymn. Dlhányi, Szemian, Gajdács Korén. 11—12. V. VI. VII. oszt Gajdács, Kicska, Tatay. Jegy­zet: e vizsgálat alatt a rajzmutatványok is megtekinthetők B) Délután a lemplomban 2/ 43-től a/ 44-ig m?nnyiségtan algymn Dlhányi, Mihálfi, Chovan. 2/ 44-től Ví-á-ig földrajz és történ, algymn. Dlhányi, Gajdács, Mihálfi. V-t^-tol %5-ig stil s elő­adási gyakorlatok, még pg. 7*5-tői 3/ 4b ig algymn. Dlhányi, Moravcsik, Korén. 3U ro-iő\ 2/<6ig V. VI. VII. oszt Mihálfi, Moravcsik, Benka. C) Esti 8 órakór a díszteremben hangászati vizsgálat, hdngversenyi alakban. Előrajza lentebb. V. Az érettségi szób. vizsg. folytatása és befejezése jun. 22-ik s köv. napjain, vezetve püspökileg megbízott férfiak által. VI. Ma­gántanulók vizsgálata jun. 27 étől jul. 3-áig. Jegyzet. A nyilv. vizsgálatban — a fennebb megszabott rend szerint — mind­végig résztvenni minden nyilvtanuló köteles Hangverseny, ju­nius 21-én esti 8 órakor a díszteremben. 1. Vándordal, énekli a tanulói dalkar Benka Pál karigazgató vezetése alatt 2. La Oampanello. Ecchard Gyulától zongorán előadja Szutter Vil­mos tanuló. 3. Népdalok, énekli a tan. dalkar. 4. Szaval Sa­táry János tanuló. 5. Beteg leány, (Egressy B.) énekli a tan. dalkai-. 6. Szaval Nánasy Imre tanuló. 7. Egyveleg magyar népdalokból, ^énekli a tan. dalkar. 8. Kápolna, Kreutzertől, énekli a tan. dalkar. 9. Legenda. Wienawszkitól, hegedűn előadja Kuczkay Zoltán tanuló, zongoraval kísérve Szutter Vilmos tanuló által 10. Szépőrömköuy (Bank-bánból), s a nemzeti zászló, — énekli a tan. dalkar. 11. Szaval Grimm Zsiga tanuló. 12. Párizsi ifjúság, énekli a tan. dalkat. Végül az Osztroluczky Géza jutalmak kiosztása s utáua a zárinduló. Belépti dij 50 kr a daUar javára. Jegyek válthatók előre Mocskónyi Ágost tanárnál, közvetlen belépéskor a pénztárnál. Netaláni feliilűzetósek pontosan feljegyeztetnek. * A legközelebbi b.-csabai tnarha- és favásár (mához egy hétre) a Karassiay Istváu ur házával szem­közt levő üres téren fog megtartatni, mivel azon tér melyen közönségesen tartatik, viz alatt áll. * Nem tartjuk feleslegesuek megemliteni most, midőn lapunk VlII-dik évfolyamának II-dik fél­évére felhívjak a közönséget az előfizetésre —miszerint gondoskodtunk róla, hogy a választások ideje alatt ere­deti táviratokban a közönséget a nevezetesebb vá­lasztások eredményéről gyorsan értesítsük, ugy hogy azon idő alatt a szükséghez képest rendkivüli számokat fo­gunk kiadni. A lapunkra előfizető közönség tehát a ne­vezetesebb választásokat sok esetben lapunk által a fő­városi lapok megérkezte előtt fogja megtudni. Törvénykezési terem. * Pályázati hirdetmény. A szeghalmi kir. járásbíróságnál évi 300 frt fizetéssel, 40 frt. lakbérrel, és 50 frt ruha illetménnyel egybe­kapcsolt egy lí-od osztályú szolgai állomás Üresedésbe jővén, annak be­töltési) tekintetéből a nagyméltóságú igazságügy miniszter urnák f. évi 18ö8. szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatét hirdetek, s fel­hívom mindazokat kik a fent irt állomást elnyerni óhajtják, hogy sza­bályszerűen bélyegzett, okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonatial is felszerelt kérvényüket a f. évi augusztus hó 6-ig az 1874. évi oktober hó 15-en 8130. J. M E. szám alatt kiadott biroi ügyviteli szabályok •> § ban körülirt rnodon, illetőleg az 1873. évi II. t. czikk 8 és 18 §§-aina< ínegfelőleg hozzám annál bizonyosabban bekiild­jék, — minthogy a későbben érkezendő, vagy más uton beterjesztett kér vények figyelembe nem vétethetnek: megjegyeztetik hogy az 1873 évi II t. ezikk értelmében azon, a mag.ar állam területén honpolgári jog­gal, — ós a magyar nyelvet teljesen bíró testileg ép altisztek, — kik a hadseregben a hadi tengerészeinél, vagy a honvéd törzseknél és osz­tályoknál 12. évig, és eközben legalább H 8 évig mint altisztek tettleg szolgáltak, és maguk viseletéről kedvező igazolvánnyal vmnafc ellátva, vagy az ellenség előtt vagy közbiztonsági szolgálatban oly rnodon sé­rültek meg, hogy habár ez áltál további katonai szolgálatra képtelenekké váltakis, polgári állomásokra még alkalmazhatók: egysbb pályázok felett ha különben kellőképen minósitvék elsőbbséggel birnak. Kelt tí -Gryulán 1881. unius hó 15-én Nóvák, elnök. * Jegyzéke, a b.-gyulai kir. tszéknél 1881. évi juniushó 20 s kö­vetkező napjain előadandó bftő ügyeknek. Előadó: D o b o s f y junius 20-án 789 Tóth Imre és társai lopás 823 Paulik Jáno» súlyos testi sér­tés. Junius 21-én 824 Bukó György súlyos testi sértés 82 3 Ferenezi Tiva­dar súlyos testi sértés 934 Balló János személyes szabadság megsértése. Irodalom és művészet. * „Budapesti Hirlap ezimmel egy uj napilap első száma jelent meg. A régi „Pesti Hirlap kivált szerkesztősége indította meg, s mint az előfizetési felhívás módja, Rákosi Jenő mint kiadó-társ vesz részt az alapításban. * A „Vasárnapi Újság" junius 12-ki száma követkaző tartalom­mal jelent meg: „Gyertyánffy István ós a budai állami tanítóképezde." „Erdélyi János hagyományaiból (két költemény). „Itthon." Költemény. Csengeri Jánostól. „Jámbor Beucze négy évszaka." Elbeszélés. „Köztár­sasági udvari etiquette." „Holdudvarok." „Szerelmem sírján." Költemény. Pásztóitól. Rezső trónörökös és neje Stefánia főherczegnő házassági kö­zös czimere. „A házassági jog a mohamedánoknál.'- „Amuletek és taliz­mánok." „Nyoma veszett 1" Angol regény. „Egyveleg." „Doppler Ferencz." ..Stephenson-ünnep." „Báró Uchatius." ,,A hosszan alvók történetéhez." „Még egy kép a trónörökös náizünnepélyéröl." Irodalom éa művészet, közintézetek és egyletek, egyház ós iskola, mi újság ? stb. rendes heti rovatok. Gazdászat, ipar cs kereskedelem. A békésmegjei gazdasági egyletnek rendszeres állatliiállitásai. Alföldünknek a túlságos szemtermelés folytán kime talaja az állattenyésztésnek az eddiginél nagyobb mérv űzését immár elodázhatlanná tévén, gazdasági egyletünk, moly a szemfermelés és állattenyésztés közötti helyes ar behozatalát fenállása óta sürgeti és arra kiállítások és pá zatok által folytonosan ösztönzött, elérkezettnek látja az arra, hogy egy lépéssel tovább menvén, egy müve állapítson meg mely évek hosszú során át előre állandó mutatásul és ösztönzésül szolgáljon megyénk gazdáinak a hogy állatjaikat szaporítsák és nemesítsék. E müvelet az latkiállitásoknak tervszerű rendszeresítéséből áll. Eddig is tartott ugyan egyletünk minden 3-ad, < évben, megyénk különböző helyein, állatkiállitásokat, de e czéljuknak eléggé nem felelhettek meg, mert: 1. Senki gazdáink közül soha időjén előre nem ti fog-e, hol, mikor és mily dijakkal állatkiállitás tartatni megtartott kiállitás tehát, mindannyiszor csak 6—8 hi olőra hirdettetvén, készületlenül lepte meg gazdáinkat, mi folytán nem annyira a hosszú igyekezetnek érdeme, mint ^ább a véletlennek játéka lett díjazva; 2. Mert a dijak igen csekélyek voltak; 3. A programraokban nem tűzött ki egyletünk irányt melyre megyénk állattenyésztésért ösztönözni az uralkodó szonyok folytán jónak látja. Hogy a haladó gazda az okszerű állattenyésztésre landó ingert, buzdítást érezzen és érdeméhez méltóan ju maztassák : 1. ü,vekke! elí're biztosan tudnia kell, fog-e, hol mily dijakkal egyletünk kiállítást tartani, mert az őntnda okszerű állattenyésztési tervnek kivitele évekkel előre két lést igényel; tudnia kell továbbá, hogy : 2. Az állattenyésztésnek mely irányát (igavonás, vagy tej ? — gyapjú v agy hús ? — zsir vagy hus'?) ajá és méltatja egyletünk leginkább, mint Alföldünk és a p által legjobban indokoltat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Alföldünkön az álló nyésztésnek minden egyes ágát (ló, marba, juh, sertés) égalj, hazai viszonyok és a külföld kereslete által indo külön elvekre kell alapitanunk, ha állattenyésztésünket oddiginél hasznosabbá, jövedelmezőbbé tenni akarjuk. M azonban az állaltenyésztésnél évek sora kell arra, hegj tenyésziránynak helyessége felismertessék éa ismét évek ? arra, hogy a megállapított helyes irány elterjedjen: f-n emiitett müveietünket is egymásután életbeléptetendő két ré tartjuk beosztandónak : 1. Az évek első során (9 évig) évenként fog tar egyletünk állatkiállatást, még pedig minden 3-ad évben ( bán egy központi megyeit, magán-, « ö- a pedig járásonként előre megállapitott helyeken mérsékelt dijakkal, mely kiállításokon az állatoknak külön válfajai a marhánál a honi, a külföldi, a keresztezett) egyaránt jaztatnak. Az éveknek ezen első sora tanulmánynak ide szolgáland arra, mely állntnomnek melyik válfaja ajánla azontúl gazdáinknak leginkább a tanyészfésro. E szerint 188l-ben Orosfiázán ogy járási, 82-ben Gyulán járási, 83­Csabán központi, 84-ben Szarvason járási, 85-ben Bék^ járási, 86-ban Csabán központi, 87-ben Gyomán járási, ban Szeghalmon járási és 80-ben Csabán központi állatk litás tartatni és azoknak programmjai az első évben el kihirdettetni. 2. Ezen PISÖ 9 évnek elteltével megállapittatván az lattenyésztésnelc a külön nemek és válfajok szerint megy( ben legindokoltabb iránya, azontúl Csabán évenként magas dijakkal, évek sorára előre megállapitott s járás ként váltakozó helyeken, megtartatni, melyeKen a megii pitott tenyészirány fog a többiek felett kiválólag díjazta E programmok 6 évre előre állapittatnak meg és az évben kihirdettetnek. Mind az első 9, mind a második 6 éves czyklus { grammjának előre mogállapitása, kihirdetése és változa megtartása azért lényeges és fontos, hogy gazdáink az il kiállításra évekkel előre bizton készülhessenek és biztosítva gyenek a felől, hogy az ajánlt helyes irányban kiválás apa és anyaállataiknak sikerült ivadéka annak biztos ide és helyén a kiállításokon valóban kitüntettetni és ők maj okszerű következetességükért jutalmaztatni fognak. Végre — a mennyiben a m. kormány reá áll — állami lótenyésztési dijak mindenkor e kiállítások alkalmi osztandók ki. A fenebbiek folytán az első 1881-9-ik évsorban a rc szeresitett állatkiállitásoknak, ugy a központiaknak, mint járásiaknak Programmja a következő: A) A lovaknál, — minthogy a sikerült anya- és esi kanczákat az állam díjazza, egyletünk csupán a 4 éven lüli ménekre nyit versenyt és dijazza. Aközponti A járási k i á 1 I i t á s o n A7. 1. 20 d. ar., v. ar. éremmel 10 d. ar., v. ar. nremmc A 2. 20 d. ez. frttal, v. ez. „ 10 d. ez. frttal v. ez. „ A 3. bronz éremmel bronz éremmel. B) A szarvasmarhánál külön, de egyenlően fog dij tatni: 1. az eredeti hazai faj, 2. a tiszta külföldi, bármii; válfaja, és 3. a kettő közti keresztezés, — mind a hái csoportban mind a két nem, egy évesektől felfele. Az ig alkalmas, saját tenyésztésű 4 éves tinók éa dijaztatnak, r pedig magasabb díjjal a saját bikától, kisebbet az idege: nyertek. Igavonásra szoktatott és bemutatott tehénfogat s: tén dijaztatik. Határozott jellegű tiszta tenyészirány eg jelentkezelt birtokosoknál a gazdálkodás helyszínén, v esetleg a kiállításon gulyánként ia dijaztatik. Mind a három fenebbi válfaju marha megítélésénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom