Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-16 / 72. szám

B.-Csaba, 1881. V11L évfolyam, 72. szám. Csütörtök, jiiiiiushó 16-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. ]VIeg jelenil* hetenként háromszor : vasárnap, l^edd, (féliven) és ostitörtöl^ön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdotések felvételére fel van j ogositva : ILuisenstein és Vogler czég liées, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZö GYULA. SZERKESZTŐSE G ES KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető iniuiea kőzi., aéuyt czimezni kérünk. HLoziratok. ne irt adatnak viss«a. Egyes sziin ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Xyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébe í, de Povázsay László úr nyomd íjában is fo­gadtatnak el előfuetések és hirdetésjk; vidéken a postahivatalok­nál, 5 kros póstautalványnyal. A .Függetlenek" Szarvason. A kitűzött időre (jun 12.) rendesen megjelent Szarvason Hermán Ottó úr a párt két notabilitásával Mocsáry Lajos és Kun Pál urakkal. Nem agarunk mindezen urak érdemeiből levonni semmit sem, hisszük azt is rólok, hogy a minő ál­talánosan tisztelt jellemeK a magánéletben, olyan igazi magyar hazafiak is akarnak lenni, de lehetetlen hall­gatással mellőzni állításaikat, elveiket ugy mint esz­méiket, melyekben annyi az ellenmondás, annyi a következetlenség, hogy csak a felett csodálkozunk, hogyan lehet mindent egymásután józanul elmondani. Nem czélunk e pár sorban a függetlenségi párt program injáról szólni; arról szólni nem is lehet, mert ez alkalommal is meggyőződtünk róla, hogy egy egy­séges függetlenségi párt nincs is, hanem vannak el­lenzékiek, kik a függetlenség pártneve alatt saját po­litikai elveiket fejtik ki, mindenki úgy, a hogy leg­jobbnak, a körülmények szerint legalkalmatosabbnak találja. Hennán Ottó apologiát tartott pártjának prog­ramúja meliett, s tisztára akarta azt mosni a forra­dalmi törekvésektől. Hogyan akarnának ők forradalmat, hiszen ők csak a béiíét óhajtják; szerintök csak a kormáuy akarja a háborút, mert bevezette a szarvasi fiukat Boszniába. Arról ugyan hallgatott, hogy az orosz­török háborúba ki akarta bevezetni a nemzetet 1 Továbbá fejtegette, milyen rosz az a Tisza-kor­mány, mely a népet nagy adóval terheli, pedig hát iá ők kerülnének felül, akkor az másként lenne. Azt i sok katonát azonnal elcsapnák s megtakarítanának nilliókat. Hasonló szellemben szólott Mocsáry Lajos, na­gyon ajánlván a párt nevében, hogy Hermau Ottót i szarvasiak válasszák meg. De most jő a bökkenő; fellép Kún Pál s jelzi, íogy az ő jövetelét a hir szokta megelőzni, íogy néplázitónak tartják, pedig ő békés, szelid ha­afí. Érveit Szent István, Szapolya korából szedte, avatkozott ezeréves múltra, álmodott függetlenségre, bebizonyította tőről-hegyre, hogy ő tudja a módját, logyan kelljen a „negyven millió deficzitet" elosz­latni. A magyar nemzet most egy tehetetlen lény, keze lába le van kötve, oldjuk meg kötelékeit s a húsz millió" készen van. Aztán a másik felét magtakaritják a katonasá­gon ; felét elcsapjál?. A mostani osztrák-magyar hadseregnek nincs nimbusza, a magyar ifjú, ha a közös seregben tölt pár évet, elnémetesedik, „tubákos" svábbá lesz. Mindennek Tisza az oka. Tisza a szolga, az a Tisza, ki magyar, a nagyalföid szülötte, de akinek szemei be vannak kötve, a ki vak 1 De elég. A kinek szemei j voltak a látásra és fü­lei a lialiasra : meggyőződhetett arról, hogy ezen urak politikájának legjellemzőbb vonása a — me­részség. Merik ők a népet oly ígéretekkel ámítani, a mikről titkosan magok is meg vannak győződve, — hogy nem teljesíthetők, de merik ezt azért, mert tudják, hogy oly szerencsés körülmények közé egy­hamar úgy sem jutnak, hogy ígéretüknek eleget te­gyenek. Az értelmes, józan szarv.asiak pedig tudni fogják, hogy a békés haladás politikája, melyet a szabadelvű párt követ, a iegüdvösebb ut hazánk felvirágoztatá­sára s hisszük, hogy a választásnál ott fognak ér­vényt szerezni polgári jogaiknak, hol nincs ámítás, csak tények, melyek azt bizonyítják, hogy Tisza és kormánya hazánk boldogulását szivéu hordja, s an­nak felvirágoztatására meg fog tenni ezentúl is mindent Tiszapárti. Politikai esamények. * Szerbiából tehát mégis csak királyság lesz. Most már ezt Belgrádban sem tagadják. Azt sürgönyzik ugyanis, hogy Milán fejedelemnek esze-ágában sem volt ugyan az európai hatalmaknál ez ügyben lépéseket tenni, d>s azon szívélyes fo­gadtatás, amelyben Budapesten és Bécsben részesítették, és azon „barátságos hang," melylyel az idevaló lapok az eszmét fel­említették, felbátorították őt arra, hogy kísérletet tegyen ez ügyben. * Varsó, jun. 13. Cehnstochaubin, a hol most tömérdek paraszt van összegyülekezve, a helyzet még mindig igen ko­moly. Egy egyén minap a templomban dynamittöltényt akart elrejteni, de elfogták. A lázitók most azt akarjak elhi­tetni a néppel, hogy ez a zsidók müve, s ezért ez utóbbiak ellen még nagyobb az ellens/.pnv. A papság és az intelligen­czia mindent elkövetnek a rend helyreállítására. * Pétervárott a lapok, ugy mint a kormány, dicsérték a legutóbbi pereknél az igazságosságot és részrehajlatlanságot. Miután az ítéletet kimondták, gyalázatos eljárásban részesí­tették a vádlottakat, melyet a középkorban kiuzásuak hívtak. A kinzottak megkísértették, hogy a néppel ezt felkiáltások utján közöljék, de csakis KyssakovnaK sikerült érthetővé tenni e bor­zasztó szavakat: Kínoztak bennünket! Mózes egészségügyi törvényei. Irta: Dr. Széli -Lajos. X. E roppant csekély aránya a törvénytelen szülöt­teknek a zsidó vallásuaknál bizonyára amennyi/e val­lás-erkölcsi tekintetben figyelemre méltó, ép annyira hozzájárul magasabb életkoruk és kevés mérvű halá­lozásuk előidézéséhez. S hogy a nagy városokban is, hol a csábítás ingere nagyobb, a botlás könnyebb, e tekintetben szintén erős lábon állnak a zsidó nők, mutatja az, hogy pl. hazánk fővárosában a szülöttek közt tör­vénytelen volt: rom. katholikusoknál 37. g °/ 0 helvét hitvallásuaknál 31. 6 „ ágostaiaknál 23., „ a zsidóknál csak 3.. 2 „ ami majdnem hihetetlennek tűnik fel, de Körösi sta­tisztikai adatai igazolják. Ami végre a halálozást illeti, hazánkban 1000 lakos után elhal évenként átlag: rom. Katholikus . . . 38. 0s görög „ .... 25. 3 S görögkeleti 31. 7 3 ágostai 3 f. 3 0 helvét 30. 4 0 unitárius 23. ] 7 zsidó 14. 3 7 Kitűnik ebből, hogy valósággal valamennyi val­lásfelekezet közt a zsidók dicsekedhetnek legkedve­zőbb halandósági viszonynyal. Erre pedig igen nagy befolyással van a mértékletes életmód, a csecsemők nagyobb gondozása, a nőknek, főleg az anyáknak nagyobb megkímélése, az orvosi segélynek aránylag nagyobb és gyorsabb igénybe vétele, szóval a csa­lád fenntartására fordíttatni szokott nagyobb gond. A „lífiiíÉSMEGYE! KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Hálaszózat. I bek smegyei árviz által mjtottak'ól, a B.-Csabán 1881. évi jun. 5. és 6-án tartatott Ré-zvétünnepély alkalmából. Nagy vala az Úrnak búsulása*) És méltó haragja nagyvoltában,**) Meuydörgés nyelvén egei egéből, így szólt jóvoltának tudatában : „Véges halandók Ti I kik istjni Szent nevem hiába felvevétek, Tiz parancsolatim megtar ását, Sok számtalan ízben megvettétek, Kik a \állást lábbal tapodjátok, Gúnytárgya nálatok az igazság, A tiszta erkölcs, erény és becsület Helyett köztetek terjed álnokság : Már nincs ünnep, mit megszentelnétek, *) Mózes V k. XXXil. r. 22. v. **) Zsolt. k. XXXVIII. 2. v. Az.isteni megnyugvás Űrnapját, Mulatság, dobzódás, henyeség, hiúság, Háttérbe szorítják annak akaratját. Szülőit a gyermek nem tiszteli, Kialudt a kölcsönös szeretet; Megbántam, hogy embert teremtettem,***) Hosszú tűrésem kimerittetett: Most az eláradt sok bűnök miatt, Irn! jó- s hű gyermekimnek sem kedvezek; Árviz özönét bocsájtám reájok, És áldozatúl estenek mindezek, Földeiken iszapult vetésük — Nem termi meg élelmeiket, Hajlékaiknak romb a dőlése — Még súlyosbítja Ínségeiket." Így szóllott az örök Mindenható. De nem kulcsolá össze karjait. Sót irgalmából fülei meghallák A vezek'ő halandók jajjait.*'*) S angyalait kűldé le a földre, Hogy emelnék fel az elestek , t, S gyöngéd kezekkel törüljék le, ***) Móz. I. k. VI. r. 07. v. *«) Jerém. XVIII. r. 8. v. Az Ínségtől hulló könyeket: Táplálják a szegényt-, az éhezőt, Ruházzák meg a meztelen árvát, Hajlékot a hajléktalannak, Ajtajok ne legyen előttük elzárvák. És a szépség s jóság Angyalai, — Atérezvén Isten akaratját, Víg örömmel ragadták kezükbe, Az áldás osztás bőség-szaruját S ajajjszó elhalt minden ajkakon, Néma csend lőn az áldott mennyei Manna-hullás, s vigasz érzetében, Felszáradtak a bánat könyei. Dicséret zeng az Egek urához, Jóakarat a föld lakóinak: Hálaszózat, üdv, s buzgó köszönet, Isten jóltevö Angyalainak! Bonyhay Benjámin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom