Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-02 / 66. szám

lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. ben is mintaképéül ott van Mózes törvényeinek ből­csesége (Mózes III. k. XVII. r. 15, 16 v.) Valaki valami holtestet ejéndik, akár az Izrael fiai közül való, akár jövevény, az mossa meg az ő ruhá­it és maga is mosódjék meg vizzel és tisztátalan le­gyen estvéig; azután tiszta leszen. (Mózes III. k. XXII. rész 8. vers.) Holt állatot .... ne egyék meg, hogy megfertőztessék avval. Ezen tilalomtól csak egy kis lépés volt hátra oly szertartási szabályzat felállítására, mely feltűntesse, hogy a levágott állatok húsának élvezése az állatnál található minő betegségi tünetek mellett nem enged­hető meg. A vallásos irók 18 oly hibát sorolnak fel, melyek ha a levágott állatban észlelhetők, akkor az állat tisztátalan és húsának élvezése tiltva van, mert ezen hibák következtében egy év alatt az állatnak ki­kellett volna múlni. Ilyen lubák voltak: keresztül fűit bársing, szétszakított légcső, — átlyukadt agyhártya és szivkamra, — gerincztörés, — máj vagy tüdő sérülése vagy baráti hibája, — átlikasztott gyomor, epehólyag vagy bél stb. Ép ily tisztátalan volt az ily állat húsa, melyet farkas vagy oroszlán tépet szét vagy ragadozó madár ölt meg. üöviden, e tekintetben az átaiános törvény az volt, hogy eltiltatik minden oly állat, melynek olyas baja vagy hibája van, melylyel hasonfajtáju állat hasonló körülmények közt nem élhetne. gyaban beadott tereimétől, már egy alkalommal elállott, — tekintettel azonban az ezen jelzett szabályozási miioeletnek a f, évben is kitűnt káros hatályára, — a Berettyó folyót a lehe­tőséghez képest régi medrébe viszavezetni, — méltóztassék. Kraft. Jancsovies Pál Terényi Lajos alispán. küld. jegyző. MEGYEI KÖZÜGYEK. Jegyzőkönyv. IV. III. Az árvízveszélyek ismétlődésének meg gátlására vonatkozó intézkedések tárgyában. E megye kőrösmenti községeit, a f. évi vizáradások a pusztulás szélére juttatták — termo földjeiket vízállásokká változtatták, és a különben munkás lakosságot a folytonos — ós ember feletti küzdelemben testileg és lelkileg kimerítet­ték, — hogy tehát ezen szomorú tünete < többé ne ismétlőd­hessenek s a sokat zaklatott községek lakói egy jobb jövö reményében, a reájok mért csapásokat nyugodtabb lélekkel viselhessék, — s hogy a jövőben is netán előfordulható ha­sonló nagy mérvű áradások ellen könnyebben és sikereseb­ben védekezhessenek, — feliratilag felkérendő volna a kir. kormány, hogy. 1-szőr. A szabályozási munkálatoknál megkívántató egyön­tetű eljárás és a legkiterjedtebb fegyelem gyakorolhatása czél­jából a szabályozási műveleteket a társulatok kezéből átvenni s azok létesítése iránt közvetlenül a saját hitás körében intéz kedni. 2-szor. Tekintettel azon körülményre, hogy a Sebes-Kö­rös folyó szabályozási munkálatai a befejezéshez közel álla­nak, — s ezen munkálatok befejezése után, a jelzett folyó sziiárd partok közé jutván s rendes árterét a sárrétet el nem önthetvén, — víztömege nagyobbodni s vizállása emelkedni fog, — tekintettel arra, hogy a felső vidéken eszközölt sza­bályozási munkálatok foíytán a Sebes-Körösnek e megyében levő és az elöbbeni vízálláshoz mórt partjai ós medre a czél­n ik megfelelni aligha foghatnak, — ugyan azért a szabályo­zási munkálatoknak közvetlen állami felügyelet alatt leendő eszközlése iránt intézkedni, — a partokat a szabályozási mű­veletek ^follytán létre jött vizráadásokhoz viszonyítva ki­építtetni, — a K.-Ladány községnél levő szorulatot a kellő mérvben kiszélesíteni, és a Sebes-Körös medrét a szükséghez képest nagyobbitani. 3-szor a mennyiben a folyamokon eddig létesitesitett szabályozási müveletek áttanulmányáza után kiderült, hogy !>•/. átmetszések nem kellő mélysébe és szélessége miatt, az ára dat legnagyobb része az anya medreken vonul el, — még az át oetszések veszélyes mérvben beiszapoltatnak, ugyanazért, hogy a felülről jövő víztömeg zöme az átmetszéseken nyer­hessen lefolyást, és az anyameder lassanként beiszapoltassé k, — az átmetszéseknek az anyamederrel egyenlő mélységben és szélességben leendő kiépittetése iránt, a kellő intézkedé­seket megtenni. 4-8zer. A Fehér és Fekete Körösnek a Szana-zugnál történt egyesítése folytán, a Szana-zugtól Békésig terjedő me­der szűknek bizonyulván, — ós a Fekete-Körös folyásának ereje a balpartot erőssen támadván és alámosván, — a be­ömlési helyet és ez által a Fekete-Körös folyásának irányát, a b.-gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalnak felterjesztett véleményes jelentésében foglalt tervezet szerint megváltoz­tatni, — vagy a Fekete-Köröst a Szana-zugtól elvezetve annak a Fehér-Körössel Békés város alatt a Hosszufoki csa­tornánál léendö egyesülését engedélyezni, és végre : 5-szőr. Miután a Berettyó folyónak régi medréből lett elvezetése és Szeghalomnál a Sebes körösbe lett ömlesztése az idei árviz viszonyok közepett a lehető legkárosabbnak bizo­nyult, — jóllehet a megye közönsége a Berettyó elvezetése tár­Niigyvilági események. * A legnagyobb vasúti gyorsaság. A legnagyobb vasúti gyorsaságot, mint amerikai lapok jelentik, az a vonat tette meg, melyen Vinderbildnek, a „vasúti király"-nak a fia neüány ba­rátjavai e hó 8-án utazott. A vonat a mozdonyból, s két ko­csiból állott, s az Amhestbury s St. Thomas közti 111 angol mértföldnyi távolságot 98 perez alatt futotta be. * A madridi Calderon-ünnepet e hó 25-én reggel hu­szonegy ágyúlövés eldördúlése előzte meg. 11 órakor volt a San-Jozó templomban ünnepélyes istenitioztelet nagy pompá­val, melyen a király tábornoki egyenruhában egész udvarával és fényes katonai kisóret közepette részt vön. A San-Jozeből a a menet a Sau-Pedro templomba vonul, hol Calderon ham­vai nyugosznak. Az utczákon roppant néptömeg képezett sorfalat. * Léghajózás zivataros éjjel, Godard franezía léghajós mult csütörtökön Bénin egyik mulatóhelyén megtöltető lég­gömbjét ; mialatt ez történt, beesteledett, esui kezdett, majd viharrá vált az idő, dörgött, villámlott; 10 órára tölt meg a léggömb. Godardot mindenki le akarta beszélni az útról, de roppant tömeg várt türelemmel s Godard föl is lépett a lég­hajóba, mely lassanként, bár még vaskos kötelekkel rögzítve fölemelkedett, midőn 20 ölnyi magasban volt, görög tüzet gyújtottak, melynek fényénél a lebegő léggömb kosarával ós utasaival, a tomboló zivatarban megdöbbentően szép képet nyújtott. „Előre!" hangzott Godard vezényszava, a köteleket elvágták, s a léggömb lassú, Kanyargó vonalban kezdett emel­kedni, mig a felhók között csakhamar eltűnt. A léghajósok l óra 15 perczkor éjfelutan szakadatlan viharban szállottak alá Berlintől 5 kilométernyire. * A muszka czár inegkoronáztatása képezi most Orosz­országban közbeszéd tárgyát. A nagy ünnep az o^i Moszk­vában fog megtartatni s jelen lesz azon Nikita montenegrói fejedelem is. Moszkvában már készülnék is az ünnepélyessé­gekre, a melyek hogy uem lesznek valami nagyon fényesek abból következtetjük, hogy az orosz lapok az egész koronázási actust „családi jellegűnek" festik. Uazai liirek. * Kegyelmet kapott halálra ítélt. Újvidékről jelentik, hogy a halálra ítélt Atlanovot tegnap már kivitték a vesztőhelyre, midőn védőügyvédé megérkezett oda egy sürgönynyel, mely­ben a király Kegyelmet ad az elitélt életének. A kegyelem ki­hirdetésére az öszegyült tömeg viharos zsíviókban tört ki. * Hivatalból való hajtóvadászatot engedélyezett a bel­ügyminiszter folyó évi május 30-iki 26385. szám alatt kibo­csátott rendeletével Fogaras megye Oláhujfalu ós Oláh Tyukos községi határaiban, hol a községi elöljáróság jelentése szerin t a farkasok a marha államányban tetemes pusztítást vittek végbe. * S.-A.-Üjhely, május 30. A bíráló bizottság a bírálat eredményét kihirdette. Gőzmozdony ós gözeséplő gépekért az első dijat Fehér Miklós mint az államgépgyár főügynöke nyer­te ; a második dijat gőzeséplőkért Robey ós társa. Gazdasági állatokért dijakat nyertek: Andrássy Gyula, Manó és Aladár grófok, Forgách István gr., Józsika br., Csapó József, Batta ós Dobos Mihály; bikákért Sennyey Lajos b. ós többen kap­tak dijakat. Viczmándy Ödön a gazdasági egylet elnöke a bí­rálati eredmény kihirdetésekor a kiállítóknak köszönetét nyil­vánítván, constatálta az újonnan tapasztalt nagy haladást. A Ganz-léle gyárnak, mint a mely nem versenyzett, megjelené­seert jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. Fővárosi dolgok. * Halálozás. Follinusz János volt magyar színigazgató s 1848—49-ki honvédszázados életének 63. évében, hosszabb szenvedés után mult hó 29 -ín d. e. 10 órakor Budapesten elhunyt. * Budapest főrárosáillk a fÖYárosi tanácsban legkö­zelebb tett jelentése szerint, sz omnibusz telepen létező to­loncz osztály türhetlen közegeszségi állapotban van. A legtöbb hagymázos beteg onnan kerii a korházakba, s a küteges hagymáz legelső esete is ott elentkezett. MEGYfí HÍREK. -- Bekiildetctt. Tiszt-t S zerkesztőség ! Becses lapjá­nak 63-ik számában közölt a * hírt, mely a tótkomlosi taka­rékpénztár elkövetott merényletre vonatkozik, engedje meg azzal kiegészitenem, u iszerint az elrabolt kisebb Werthcim­féle szekrényt nemcsak ho ö'y nem sértetlenül, hanem ellenke­zőleg anyira összehajtott úgyszólván összezúzott állapotban találtuk, hogy annak felnyitása csak is lakatos segítségével sikerült. Kivéve azt, hogy az iratok és könyvek kevés ned­vességet kaptak — a szekrény tartalma mentve van, s igy örömmel konstatálnatjuk, hogy nagy kárnak elkerülését csak annak köszönhetjük mert szekrényeink a „valódi Wertheiin" kasszék, melyeknél bebizonyult, hogy ugy az anyag valamint a zárak szerkezetei a legszilárdabbak, s bármily erőszaknak ellentállanak. A midőn tehát ezeknek köslósét kérem, még jónak látom a közönség tájékozásául azt is köztudomásul hozni, hogy az elrabolt kisszerű szekrény 2-ik számú Lit. C. melynek fokzatai csak egyszerű vaslemezből állanak. Ha te­hát az egyszerű falzatu szekrény oly erőszaknak ellentállani képes, mint a milyenek az is kitéve volt képzelhető hogy a dupla falzatu Lit. A. szekrények mily szilárdak s mily nagy értékűek. Tót-Komloson 1881. május 28. teljes tisztelettel Ilosenthal Ignácz. * Csailádoil Just Gyula békósmegyei Szt.-Tornyai föld­birtokost óhajtja felléptetni képviselő jelöltül a 48-as párt. — Orosházán, vasárnap májushó 29-én d. u. 4 órára falragaszok által választói-gyülés hivatott egybe több válasz­tó polgár által, az „Alföld" szálloda nagytermébe, ahol a Közeledő követválasztás ügyében elöértekezlet tartatott. Ft. Lehóczky József plébános lel'ces szavakkal üdvözöl­te a szép számmal egybegyűlt polgárokat, és fölhívta őket, miszerint alakulnának egyelőre (?) semleges párttá, és vá­laszszanak egy népszerű férfiút, és ne olyant, ki mindentéle soha be nem váltható csoda Ígéretekkel áll elö, amelyekkel már torkig vagyunk. Azon férfiú, akit ezentúl az orosháziák bizalmával megtisztelni kívánnák, nem más mint gr. Károlyi Pista, kí ha a jelöltséget elfogadná, bizonnyára hozzá méltó pártállást foglalna el. — Az ott egybegyűlt az orosházi pol­gárság zöme, java azonnal készséggel belenyugodott az aján latba ; erre azután megejtetett a bizottság választása, mely­nek elnökévé ft. Lehóczky József, Sülye Pál alelnökké, Omazta Gyula pedig jegyzővé választatott, Azonkívül egy 30 tagból álló választmány neveztetett ki, akik közül számsze­rint tizen, a bizottsági elnöknél tartandó ujabb értekezlet után, mint deputatió lógnak N. Károlyba menni, avégből, hogy gr. Károlyi Pistát a jelöltség elfogadásába fölkérjék. — Szeghalomról a következő sorokat vettük: Tekin­tetes Szerkesztöseg ! Becses lapjának 62-ik számában közölve volt Simay János volt szeghalmi lakos és csendbiztos alapit­ványai. Nem mulaszthatom el, hogy a tévesen, illetőleg nem kimerítően közlött czi'<röl a szerkesztőséget fel ne világo­sítsam, ha lesz szíves becses lapjában ennek helyet adni. A dolog pedig igy áll: A megbóldogult Simay János mintegy 10 ezer forintra becsült szép házát 3 hold boltelekkel a kis­ded óvó helyiségéül, 10 ezer forintot az épület átalakítására s az intézet felszerelésére, 10 ezer forintnak a kamatját és két negyed telek földet (40 holdnyi) az intézet vezető java­dalmazására, 5 ezer forintnak a kamatját az épület fen tartá­sára illetve igazítására hagyományozta. Ez már magában véve is szép, s nemes lélekről tanúskodó alapítvány. Pedig még többet is tett, nevezetesen : 1-ször mint egy 65 hold földet a Szeghalmon felállítandó korházra, ugy, hogy annak jöve­delme 6 évig kezeltessék, s akkor állitassók fel a korház 2-szor 5 ezer forintnak a kamatját és két negyed telek föl­det (40 holdnyi) az orgonista kántor fizetézére. 3-szor a dob­reczeni ref. főiskolának 25 ezer forintot. 4-szer Szeghalom, F.-Gyarmat, K.-Ladány, Vésztő és Díva-Ványa községein elv 4-400 forintot, ugy, hogy annak kamatja áz iskolában járó szegény sorsú gyermekek közt ósztassék ki. 5-ször 1000 fo­rintnak kamatját ugy, hogy az ő és neje halálának nap­jain a szegények között osztassák ki. Rokonairól pedig — miután gyermeke nem maradt — ily formán intézkedett: hogy ingatlan birtoka, mint egy 3 ezer hold föld egy 6 tagú bizottság által 60 évig kezeltessék, s a jövedelemnek fele mindig a rokonok közt egyenlő részben kiosztassék, s ugy 60 év múlva az egész vagyon osztatik meg a rokonok kö­zött. Mind oly szép intézkedések ezek, melyeket csak a leg­elfogultabb ember kárhoztathat és fájdalom akadnak még oly kislelkü emberek, kik az ily nemes szívű embernek em­lékét bemocskolni merészkednek. Sok jeles dolgot tudnék a megboldogult életéről feljegyezni, de soraimat már hosszabbra nyújtani nem akarom, csak annyit jegyzek még meg hogy az ö halála által községünk igen nagy kárt vallott, mert még többet is akart ó Szeghalom javára tenni, a mit bizonynyal tett is volna, de a kérlelhetlen halál megakadályozta jó szán­dékát. — Méltán rá illet tehát tszt. lelki pásztf runk gyász­beszédének alapigéje: Nincsen nekem oly fiam, kin az én nevemnek emlékezete maradhatna stb. (Sámuel II. könyve 18 rész.) (r.) A „Részvét" ünnepély „Bazár" szakosztályának fölhívására ujjolag a következő urak és hölgyek küldtek em­Iéktárgyakat: 65-ik számban közlötteknél kimaradt: Obetkó Kálmánné u, h. küldeményéből 1 világ képtár, 1 dohány do­boz . Weisz Roza k. a. 1 karperecz aczélböl, 1 gyümölcs ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom