Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-05-12 / 57. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 57. szám. Csütörtök, májushó 12-en. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik heteriltéxit háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osiltörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk száraára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten, Németor­szág ós a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO G/ULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindea közleményt czitnezai kérünk. Kéziratok nem. adatnak vissza.. Egyes sz un ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Grünfeld J. könyvkereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Jíyilttér '-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a s/.erkesitőség ós kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébe i, de Povázsay László úr nyomdájában is fo­gadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok­nál, 5 kros póstautalványnyal. A békésmegyei tankötetesek összeírása. A békésmegyei tanköteleseknek a mult évi 768. számú közigazg. bizottsági végzés folytán eszközölt összeírásának eredménye a következő. Mindenek előtt a békésmegyei tankötelesek öt évi összeírásának összehasonlító táblás kimutatását közlöm, mely szerint: mindenn. ismétlő összes tanköteles Az 18767-ki tanévben 22,141 7,014 29,155 n 1877-8-ki 24,160 7,425 31,585 n 1878-y-ki 25.155 8,034 33,189 n 1879-80-ki „ 25,728 8,262 33,990 n 1880 81-ki „ 27,394 9,141 36,535 íratott össze. Ez összehasonlításból kitűnik, hogy al­földi gazdasági viszonyaink közt nem csekély felada­tot képező oz összeírás évről-évre pontosabb és ki­elégítőbb s épen azon körülmény, hogy a még mu­tatkozó hiányok felderítése által azoknak orvoslását elősegíthetem, ösztönöz arra, hogy azokat a közön­ségnek is tudomására hozom, a mint a megyei te­kintetes közigazgatási bizottság előtt kitártam. Miután a mindennapi (6—12 éves) tankötelesek hat, az ismétlő tankötelesek pedig három korosztály­ból iratnak össze : világos, hogy az ismétlő tanköte­lesek száma kell, hogy körülbelül 50 százalékát tegye a 6—12 éves tanköteleseknek. Ámde mind az öt évi összeirási müvelet összehasonlító táblázatából ki­tűnik, hogy az eiedmény e statiszt. törvénynek nem felel meg. Különösen a most szőnyegen levő össze­írást illetőleg, kitűnik az adatokból, hogy a megye 29 községe közül csak kettő: Gyula és K.-Tarcsa ütötték meg a mértéket. Hogy mily mértékben s egymáshoz mily viszonyban feleltek meg a megye községei, azt a következő sorozat mutatja, melyben a községek nevei a megfelelés leszálló sorrendjében kö­zöltetnek, utánuk azon számmal, mely az összeirt is­métlő tankötelesek százalékait fejezi ki, oly kép, hogy az 50 annyit jelent, hogy az illető község által ösz­szeirt ismétlő tankötelesek a mindennapi tankötelesek 50 százalékát teszik, az összeírás tehát teljesen meg­felelő ; a 25 annyit jelent, hogy a létező ismétlő tan­köteleseknek csak fele Íratott össze és ugy tovább. Folyó sz. A község neve Az összeírt is­métlő tauköt. liény sz.-át (e­szik a mindenn tanköteleseknek 50 s/.. helyett T Folyó sz. A község neve Az összeírt ism tank. liány sz ­át texzik a min­dennapi tanköt | 50 százaléka helyett? | 1 K.-Tarosa 53,09 16 K.-Ladány 34,18 2 Gyula 48,70 17 Gyula-Vári 30,87 Szeghalom 43,35 18 P.-Földvár 30,57 4 F.-Gyarmat 42,54 19 Kétegyháza 28,46 5 M.-Berény 41,66 120 Csorvás 36,74 8 Vésztő 41,66 21 Kondoros 25,25 7 Tót-Kom lós 41,56 '22 Szarvas 22,75 8 Özt.-András 41,44 23 N.-Szénás 21,58 9 Orosháza 40,71 24 G.-Póstelek 21,05 10 Gyoma 89.26 .25 bánfalva 14,67 11 Öcsöd 39,15 26 P.-Sz.-Tornya 14,28 12 Doboz 38,07 27 Csaba 14,12 13 Sz.Sz.-Tornya 37,06 28 Sámson 14,08 14 Békés 35,00 29 Uj-Kigyós 13,41 15 Endrfid 34,64 1 Uj-Kigyós Összehasonlítván ez eredményt az országos ösz­szeirás eredményével,, azt találjuk, hogy: 13,576.480 lakos 1,522.809 mindennapi és 604.054 ismétlő összesen 2,126.863 tankötelest adott vagyis százalékokban kifejezve a mindennapi tankö­telesek a lakosok 11.21 százalékát, az ismétlő tan­kötelesek a lakosok 4.45 százalékát, az összes tan­kötelesek pedig a lakosok 15.6 százalékát teszik. A megyei összeírás szerint 229.814 lakos 27.394 mindennapi 9141 ismétlő összesen 36.5öu tankötelest adott, vagyis százalékokban kiftjezve a mindennapi tankötelesek a lakosok 11.92 százalékát, az ismétlő tankötelesek a lakosok 3.97 százalékát az összes tan­kötelesek pedig a lakosok 15.89 százalékát teszik. Ezekből láthátó, hogy mig a mindennapi tankö­telesekre nézve a mi megyei összeírásunk az orszá­gos átlagnál jobb, addig az ismétlő tankötelesek ösz­szeirása oly hézagos, hogy az országos átlagon alul marad. E jelenség okát nem lesz nehéz feltalálnunk. — Tény ugyanis, hogy a mily szívesen küldik a szülők alsóbb korosztályú tanköteles gyermekeiket egy-két évre az iskolába, oly vonakodva teljesitik a tanügyi törvény iránti kötelességüket az ismétlő tanköteles gyermekükre vonatkozólag. — Innen magyarázható, nogy a házankénti összeírás alkalmával lehetőleg na­gyobb korúnak mondja a szülő ismétlő tanköteles gyermekét, hogy az ismétlő tankötelesek közé ne ik­tattathassák Egy másik körülmény, mely az összeírás pontos­ságára igen hátrányos befolyású az, hogy földmive^ osztályhoz tartozó szülök igen nagy része tényleg nem is tudja pontosan bemondani gyermekeinek korát Egy harmadik nehezítő körülmény megyénkben az, hogy számos községeink határa felette nagykiterje­désű s épen az összeírás törvényes idejében a tanyá­kon mértföldnyi területeken szétszórva találhatók csak fel az összeírást eszközlő egyének által. Ily nehézsé­gek mellett épen nem csodálható, hogy megyei össze­írásunknak az ismétlő tankötelesekre vonatkozó része az országos átlagon alul áll. A felhozott nehézségek azonban csak magyará­zatul, nem mentségül szolgálhatváu, azon kell lennünk, •V A „BÉKÉSMEGYEI KÍMLÖNY" TÁRCZÁJA. A mama tyúkszeme. Irta: Balázs Sándor. (Folytatás.) Nem lett volna-e kegyetlenség tovább maradnom?Sza­bad volt-e ez alkalommal fokoznom a szegény gyermek za­varát? Nem, nem volt szabad. Nem is tettem, hanem felállot­tam, B engedélyt kérve a további látogatásokra is (oh, mily látható szivbeli örömmel adatott az meg!) csakhamar tá­voztam. Az a búcsú-tekintet 1 Az a búcsúk éz-szoritás ! Ez a gyors siker, ez a caesari eredmény engem is meg­lepett ! Oü, mily boldog és büszke diadallal hagytam el a ked­ves házat. Az utcsa szögletétől még egyszer visszatekintettem. E tekintetet, mint látszott, már várták, tán sovárogták, s kecses kézintésekkel viszonozták. Hogy születik s hogy nő a szerelem ? Ki tudná azt megfigyelni? Hogy születik a virág, a bimbó? Egyszer csak (elpattan s édes illatot áraszt el. Szerelmünk is igy született s már él, létesül, s édes il­lattal és arany, rózsa fényárral árasztja el az egész világot! Csak egy kedvező pillanatra volt még szükség, hogy ajkaink is megvallják azt, a mit szivünk, szemünk, egész lé­nyünk már oly régóta beszól. Végre, végre ötödik vagy hatodik látogatásom alkal­mával ez is megérkezett. A jó mama Bejtette, sőt bizonyosan tudta is már, hogy a gyermekeknek bizonyos mondanivaló­juk lehet egymásnak, s igy talált módot rá, hogy minket 3—4 perezre, de csakis három-négy perezre magunkra hagy­hasson. Hozzá rohanni, kezét megragadni, s széke előtt térdre rogyni, pillanatnak a müve volt. A szegény gyermek csak úgy remegett a felindulástól, s nem tudta, nevessen-e, sirjon-e boldogságában ? -- Imádom önt, Kornélia! — mondám az igazi szen­vedélynek lázas hevével. — Jaj a mama ! mindjárt bejön — felelt reszketve a szegény gyermek. — Épen azért drága minden perez ! Nincs egy másod­pereznyi veszteni valónk is. Mondjon hát valamit Leójának, ki Ítéletét várva, térdel im lábai előtt. Látszott szegénykén, hogy akarna, szeretne mondani valamit, csak azt nem tudja, mit és hogyan. Segitenem kelle rajta, s egyszerűbbé tennem a kérdést, — Oh, szóljnn hát, drága Kornélia, s mondd meg Le­ódnak, hogy szabad-e remélnie ? — Szabad ! — felelte egy elhaló sóhajtás. — Tehát szeretsz ? — Oh Istenem, mit mondjak — igen 1 — felelte ugyanaz ez elhaló sóhajtás. — Beszélhetek tehát a papával ? — kérdem, hogy ez oldalról az ügy teljesen bevégeztessék. Kornélia hallgatott, s erős fölindulások közt habozni látszott — De felelj hát, hisz a mama mindjárt bejöhet — sür­getém fölemelkedve, s másik kezét is megragadva, s oly át­ható tekintettel néztem szemébe, hogy nem birta pillantáso­mat kiállani, hanem szemeit félénken és szemérmesen földre sütötte. — De hát ki és mi ön? — Mi vagy te?— kórdé hal­kan, alig hallgatólag. — Most már csak szabad kérdeznem és most már végre csak felelned kell rá ? EÍ a kérdés igy, ahogy föltéve van, már tudathatja önökkel, hogy inkognitómat mind e pillanatig sikerült meg­őriznem, valamint azt is, hogy csau roppant küzdelem árán, s minden ügyességemnek és lélekjelenlétemnek felhasználásá­val voltam képes elérni. Mert hogyha a leány nem is, (mert tartozom az igaz. ságnak annak kijelentésével, hogy ő, legalább ily egyenesen és határozottan, mostanig nem intézett hozzám kérdést), de hogy a mama mindent elkövetett e két-három hét alatt tit­kom leplének föllebbentésére, s a polgári és társadalmi vi­szonyaim kipuhatolására, az tény. És pedig természetes és jogos tény, sőt kötelesség volt. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom