Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-05-08 / 55. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. végpusztulásra boesájtani e megyének nem szabad ; akkor pedig kétszeresen leszek jutalmazva — ha legtisztább meggyőződésemből feltett kérdésem megfejtésére nálam avatattabbak vállalkoznak. Csak segéljük romjaiból uj életre támadni K.Tárcsát! Környel Lajos. Politikai események. * Az orosz javaslat, mely az internaezionalis forradalom ellensúlyozására irányló nemzetközi konferencziát iparkodótt létrehozni — mint már berlini lapok is jelentik, teljesen hajótörést szenvedett. Francziaország, Anglia és Olaszország kijelentették, hogy ily konferencziában nem lehet résztvenniök, s Ausztria-Magyarország, mint a „National Ztg." írja, közölte az olasz kormánynyal, hogy kész lett volna elvben hozzájárulni az orosz kormány kezdeményezéséhez, de ez immár tárgytalanná lett, mivel Anglia és Francziaország közreműködése nélkül pozitív eredmény nem várható. * Pétervár, máj. 4. A lapok folyton jelentik, hogy Moszkvában és a vidéken uj nihilista proklamácziók jelennek meg. * A porta föltétlenül elfogadta a konstantinápolyi nagykövetek által megállapított uj határvonalat. Mózes egészségügyi törvényei. Irta Dr. Sxéll Lajos, (Hit és erkölcs.) II. Minden vallásnak kútfeje a hit és erkölcs. És ez végig vonul valóban minden eddig létezett és ma létező vallás törvényein. A hit tárgyát az istenség képezi. S e tekintetben |genleges vagy nemleges a vallás. Az istenfélők hijzik isten fogalmát, az istentelenek hite az, hogy ninjsen isten. Mégis mindkettő vallása a hiten alapszik )e épúgy alapszik az erkölcsön. Erkölcs nélkül valjásos élet nincs. Csakhogy a különböző vallások az erkölcs tekintetében is eltérők. Egyik erkölcsnek tartja azt, amit amásik erkölcstelennek mond. Ez mindig az értelem, műveltség kifejlődésétől, az éghajlat stb. befolyásától függ. Az indus pl., pedig van hite, vannak erkölcsi szabályai, szóval van vallása: az emberhús evését nem tartja erkölcstelennek, és igy tovább. Ozélunktól igen messze vinne a különböző vallásformákat ez irányban fejtegetni. Csak az ó- és ujtestamentomi vallást nézzük közelebbről. Mózes vallása is a hiten és erkölc&ön alapszik. Össze van foglalva az isteni „tiz parancsolat" alakjában. Az első négy parancsolat a hitre, a többi hat az erkölcsre vonatkozik. Jézus vallása is a hiten és erkölcsön nyugszik, csak két törvénye van, egyik a hit törvénye : a „hiszek egy istenben," mely az egy istenség hármas személyével több és tökéletesebb Mózesénél ; a másik az erkölcs törvénye, mely felséges rövidségével nemcsak mind azt magában foglalja, amit Mózes hat erkölcsi törvénye parancsol, hanem annál még többet is rendel magával az erkölcsi törvény szövegével: „Szeressed felebarátodat mint magadat." Ha szereted, akkor meg kell tartanod Mózes erkölcsi törvényeit, és még ezeken kivül tenned kell azt, ami Mózes törvényeiben nem (?)foglaltatik: szeressed felebarátodat mint magadat Látjuk tehát ezekből, hogy a vallás alapja a hit és erkölcs. A hit magában véve, ki nem elégíthet. Akinek csak hite van, de erkölcsi törvényeket nem ismer és nem követ, az nem lehet vallásos ember. Vallás nélkül pedig boldogság nincsen a földön. Aki az erkölcsi törvények elismeri ugyan, sőt azt képzeli, hogy azokat teljesiti is, de hite nincs : az oly embernek sincs vallása és nem is lehet lelki megnyugvása, sem boldogsága. És nem is képzelek oly embert, kinek hite ne volna. Még aki tagadja is a hitet, ki bizonyozik, hogy nem hisz, annak is megvan a maga hite s ha az erkölcsi törvényekkel öszhangzatba tudja hozni az ő — talán a többiekétől eltérő hitét, melyet ő maga is nem hisz hitnek lenni, noha az — mindamellett lehet vallásos ember, habár a létező valláságazatok egyikéhez sem tartozik. De oly embert sem képzelhetek, kinek erkölcsi törvényekre szüksége nem volna. Bár igazat kell adnom az emberi nem erkölcsi fejlődéstörténetét vizsgálva, a nagy apostol Pálnak, midőn ő azt mondja, hogy „a bűnnek esmérete a törvény által vagyon". (Pál levele a roinabeliekhez III. rész 20. vers.) Mert bizonyára a törvény, a tilalom volt első, ós azután jött a bűn. A paradicsomi emberpárnak megtiltatott a tudás almájából evés, kiadatott az első törvény, S az emberi lényben feltámadt a titkos vágy megélvezni a tiltottat, áthágni a törvényt. Ha a törvény nem lett volna, nem támadt volna a vágy annak mogáBegóocro, nem támadt volna bűnös gondolat és nem jött volna létre a bűn. S azoknak, kik nincsenek kitéve a csábításoknak, kik elzárva minden gonosz befolyástól, bővölködve anyagiakban, boldogan élnek: nincs is szükségük törvényekre. De a paradicsomi élet csak rövid ideig tartott s itt e földön többé fel nem található. Az élet fenntartási gondok, a szenvedélyek mennyi csábító kísértéseknek tfeszik ki az embert, melyek fékezésére törvények szükségesek. íme az erkölcsi törvények szükségének eredete. Levelezés. tem meg, ha inkognitómat szigorúan megőrzőm: nem lennék-e bolond és önszerencsémnek ellensége, ha kora éB időtlen nyiltságommal egy csapással, saját kezemmel tenném tönkre minden kilátásomat. Nem! Renner Leó ennél sokkal okosabb embor, és minthogy Ranner Leó öntudata tiszta, tehát mindjárt holnap meg fogja Kornéliáját látogatni. Amint hogy meg is látogattam öt. Nem volt som inas, sem szobaleány, a ki bejelentsen, ós az első szobában utamat állja, hanem jó polgáriasán magam kopogtattam be az ajtón. Egyszerre két hang is engedalmet adott a belépésre. Csinnal, de a megengedhetőnél kissé keresetteben s ép azért nem épen Ízléssel bútorozott szobába léptem. (A szalon szó használata itt valóban nem volna helyén.) A mama ós ő (mi mindent kifejezhet olykor ez egy betű : „8"!) egy ablakmélyedésben ültek, s a mama kötéssel, Kornélia pedig himzéssel volt elfoglalva. A mama jóindulatú mosolylyal fogadott. Kornélia nem mosolygott ugyan, de ennél többet tett: elpirult. Tisztelettel köszöntöttem a hölgyeket, s azután oly tartással, melyet — hizelgek vele magamnak — a legszigorúbb gáncsnak is igen nahóz volna kifogásolni — igy szóltam : — Hogy ily mohó gyorsasággal sietek nagyságtok ke. gyességét felhasználni, magyarázatát, s talán mentségét abban leli, hölgyeim, hogy a vasárnapi boldog óra emléke oly élénken él szivemben, hogy valóban nem tudtam ellenállni a vágynak, hogy viszontláthassam ama drága lényeket, (nem találják önök is, hogy minő finom és gyöngéd udvariasaági ól van e többes számban) kiknek ama feledhetetlen együttlét örömeit köszönhetem ! (Folyt, böv.) Endréd, májushó 5. Két napos fölségesen gyönyörű tavaszi időnk lelkeinket fölemelőleg, reményeinket fokozólag meggyőzött bennünket arról, hogy itt van egész pompájában, dalvirágos szépségével a mindenható isten földi kedva a — kikelet, mely megtanít, bátoritva arra a szép versre, hogy : „ember, remélve szeress, szeretve küzdj," hogy az árviz-okozta kárjaink folytán is, ha el nem csüggedünk, hanem a „Hass, alkoss, gyarapits !* elvét gyakorlatilag érvényesitendjük, szebb s jobb napok fénye fog ránk is derülni, mivel hogy érdemesitendettük magunkat arra a kegyelmes isten, a kedves haza, a fölséges király ós minden jóakarata ember előtt 1 — Minthogy az „ordíts kapu, kiálts város

a szólamot fölöslegesnek tartjuk hangoztatni ; s minthogy „a néma gyermek szavát az anyja sem érti" : akarjuk és tudni fogjuk is érvényesíteni szavaink, bizodalmas szavaink meghallgatását ott, a hol bizonyosan tudtul adják nekünk is, meg másnak is, hogyha bár meghalt Mátyás király, de azért még sem halt m

cg az igazság és méltányosság ! Ezeknek előleges közzétételére ezen becses megyei közöny terén helyet kérve, tudósíthatom a tekintetes szerkesztőséget, hogy vizünk, a külső ártéren apadni kezdett tegnap. Hanem bizony a kiöntésekről, hogy mikor fog lemenni az elég vastag viz, nehéz volna biztosan megmondani. Sokak véleménye Bzerint a pünkösdisitt fogja találni. Hanem hogy nagyobb s fokozódóbb baj már nincsen, igazolja az is, hogy körünkből ma távozandik el tek. Mattyiasovits állami mérnök ur, ki a vizveszély kezdete óta a Nagyfok és Kisfok közötti védgátaknál, mint helyettesitett társulati mérnök négy hét óta pedig községünk védelmi munkálatainál töltőt

18 be hazafiuilag emberül a helyét. 0 megnyerte mindazok nagyrabecsülését, kik öt annyi munkás néppel érintkezve, jó bánásmóddal, híven, erélylyel, gyorsan, tapintatosan éa alaposan működni láttuk, mely nagyrabecsülést ő azzal az önzet" enséggel koronázott meg, hogy községünk közvetlen érdekében 4 hétig tett működéséért a községi szintén sok érdemű biró ur Tímár I. Pál fölhívására dijt nem fogadott el, ismervén zilált anyagi viszonyát községünknek. — Éltesse isten öt az ország javára, a magyar mérnöki kar díszére sokáig, kisérje alapos és erélyes szakmüködósét méltányosság és elismerés ! Balla Mátyás. K.-Tarcsa, máji.s 7. Tekintetes szerkesztőség 1 Folyó hó 5-én délutáni^órákban lehettünk szerencsések Beliczey István főispán ur 0 Méltóságát, — súlyos csapástól meglátogatott közsógünkbén üdvözölni. Hálás érzettel s ebből folyó mély üdvözléssel fogadtuk Főispán Ur 0 Méltóságát, mint a ki a végzettől oly mostohán sújtottak iránt, a vész első perczeiben — első sorban, általunk eléggé meg nem hálálható atyai érdeklődéssel viseltetett, a viseltetik most is, a mit óhajtva várt becses látogatásával példásan bebizonyított. — 0 volt az első — a ki szerencsétlen helyzetünk elviselése, s különösen a hajlék és élelmétől oly végzetesen megfosztott s koldusbotra jutott lakostársaink nyomora enyhitése tekintetéből, — általános részvétet keltett megkereséseiben s felterjesztéseiben úgy a megye összes községeit, mint a magas kormányt könyör-és kegyadományok küldésre fölkérni oly készséggel sietett. Fogadja Főispán Ur 0 Méltósága, Körös-Tarcsa község legmélyebb hálaköszönet nyilvánítását! S engedje meg, hogy Móltóságához ama őszinte szivből jövő esedezésünkkel járuljunk : kegyeskedjék szerencsétlen községünket — ez ideig is oly nagy mértékben szerencséltetett s hálaérzottél fogadott kegyes pártfogásában s szerető atyai gondozásában továbbra is megtartani. Legyen szabad ez alkalomból községi életünk és az árvízveszély némely fontosabb mozzanatait alább jelzett adatokban közlenünk. Folyó évi márcz. hó 14-ike volt, K.-Tarcsa község történetében örökké szomorú emlékezetéről bejegyzett ama végzetes nap, a molyen az árviz által községünk háromnegyed része, a tanyai és szőlőskerti épületeink mind romba döntettek, a mondhatni határunk egészben elborittatott. Már e végzetes napot magelőzöleg a jégzaj s ezt nyomban követő egyesült Körösök eddig olőttünk ismoretlen rohamos áradásából fenyegető veszély lehető elhárítása, az árviz kitörésével pedig első Borban a hajlék és élelem nélkül rnar&dt lakosság mentése, elhelyezése s élaltnezéfiO, majd a szárazon maradt hajlékainkat, egy ujabban várható nagyobb áradás ellenóbeii — elöntéstől biztositó belső körgátak rögtönös kiépítése, — később aa élelmezés rendszeresítése s a kárbecsü felvétele képezte a községi elöljáróság és e város s később zilált viszonyok közepett Bzervczott többnemű bizottságok u. m. árvíz, élelmezési éa kár-felvételi bizottságok nehéz feladatát. E szervezett bizottságok működéséről vezetett jegyzőkönyvök Ó3 munkálatok alapján fájdalmas szivvel közöljük A következő adatokat. Az élelmezési bizottság köréből: Az árviz kitörése óta hol több, hol kevesebb — legtöbb 1387 lélekszámban megállapított ólelmezettek részére, részint könyöradományokból begyült, részint készpénzért vásárolt élelmi szerek, a következő mennyiségekben osztattak ki: kenyér 302 mm, 51 kg. szalonna 27 mm., 31 kg., főzelék 9 mm., 36 kg., liszt 11 mm., füstölt hus 43 kg., ezenkívül a fannjelzett lélekszámból M.-Barényben, szintén a könyöradományokból begyült és készpénzért vásárolt élelmi szerekből 180—290 lélek 'folyton élelmeztetik. A becsű-kárfelvételi bizottság köréből. E bizottság munkálata alapján, a kővetkező kárbecsük vétettek fal és állapíttattak mag- u. m. községi 431. lakház, 214. melléképületben: 213. 430 frt. — tanyai 167. épület s 43. mellóképületban : 88,205. forint, — szőlős kerti 121. épületben : 11.130 fórint, — 2. darab ló, 6 drb. szarvas marha, 1. drb. sertés 313. drb. juh-jószágban: 2,013 ft. — 1894y

a kocsi takarmányban: 18,945 ft. — 7609. katasztrális hold szántóföldben: 114,135 forint: ezenkivül a szántó földek folyó évi termés jövedelme, 4798. katasztrális hold kaszáló földeink az évi takarmánytermése és a tömérdek házi bútor s gazdasági eszközökből álló ingóságok, melyeknek becsértékét, az emberi ész gyarlóságánál fogva — megállapítani meg sem kísértettük — mind a ramboló ár által megsemmisíttettek. E szomorú adatok eléggé beszélnek súlyos csapásunk nagyságáról, és a midőn ez adatokat a nagy közönség tájókozhatása végett köztudomásra hozni hivatalos kötelességünknek ismerjü c, és a midőn az oly sok irányból és oly meghatóan nyilvánult részvétet s a már korábban részben hirlapilag is nyugtázott kegyes adományokat ez alkalommal újból hálásan megköszönni készséggel sietünk : súlyos vesztességünk és ama megnyugtató öntudat érzetében, hogy e községünket oly kérlelhetlanül sújtott csapás nem önhibánk s nom mulasztásunk következménye ; de eredete egyedül abban rejlik, hogy a Kettős-Körös, sőt a határunkon egyesült Hármas-Körös éa Berettyó vizének eddiginél rohamosabb áradása — 400 holdnyi mentesitlen kaszálóföldeinkan elterülve, tengert képezve — az éjszaki irányban támadt orkánszerü vihar által megtámadtatott a felkorbácsoltatott, s több helyen a mértföldnyi távol3Öl hajtott erős hullámok és ölnyi magasságú habverések, fagylalő hideggel párosulva — minden kigondolható emberi erö és ellentállás daczára ez évben is erőnket messze túlhaladó áldozatok árán a lehető legjobb karba helyezett védgátainkon átcsaptak; ez öntudat érzetében, — legyen szabad újból a nemesszivü közönség kegyességéhez fordulnunk, — kérve, a mindenétől s különösen az édes tűzhelyétől megfosztott szerencsétlen Iakoafársaink nyomora enyhitésehez — jóakaratú támogatását, szíves adakozását! Teljes tisztelettel: Varga Antal Petrovics Lajos biró. jegyző.