Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-21 / 48. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. Ily módon könnyen, gyorsan, és a mi a lakos­ság zömére legfőbb: uj pénzadó kivetése nélkül lehetne a legsürgössebb védelmi vonalat elkészíteni. Termé­szetesen az időt úgy kell hozzá megválasztani, hogy a nép no legyen kenyérkereső munkájába akadá­lyozva , tehát legalkalmasabb lenne a késő ősz. Politikai események. * A budapest-zimonyi vasút kiépítésére vonatkozó tár­gyalások az osztrák tartományi bankkal újból fetvétetnek s előreláthatólag be is fognak fejeztetni. * Páris, ápril 18. Konstantinápolyi hirek szerint a nagy­követek felhatalmazást kaptak, hogy a portával kezdjék meg a tárgyalásokat a végett, hogy a Görögországnak átengedett terület átadása siettessék. A nemzetközi határszabályozó bi­zottságot a legközelebbi napokban kinevezik. * Oubril, bécsi orosz nagykövet Rómába érkezett, hogy a pápának notifikálja a czár trónraléptét; a nagykövet meg­látogatta Jakobini bibornokot. * Az orosz kormány bukaresti követe által a Jassiban elfogott orosz alattvalók Isiszolgáltatását kérte. * Konstantinápolyi hirek szerint a nagykövetek felhatal­mazást kaptak, hogy a portával kezdjék meg a tárgyaláso­kat az iránt, hogy a Görögországnak átengedett terület áta­dását siettessék. * Hirlik, hogy Kolpakovszki tábornokot kinevezik Tas­kund kormányzójává a megbetegedett Kauffman tábornok helyébe. Nagyvilági események. * Hening Hamilton gróf, Svédország legelőbbkelö férfia­inak egyike, az upsalai és lundi egyetemek kanczellárja, egy millió értéknél több váltót hamisított, még a kirá|y nevére is. Minden hivatalaitól megfosztották. * Munkácsy Mihály már betejezte „Krisztus Pilátus előtt" czimü képét s megkereste a „Sálon" juryját engedné meg, hogy e képet külön teremben állíttassa ki, viszont a maga részéről fölajánl 5000 frankot a íranczia művészek segélyezé­sire. A bizottság e kérést nehogy praecedenst csináljon,[valószínű­iig meg fogja tagadni. E tekintetben különben a bizottság igen szigorúan jár el, s Dóré Gusztávtól is, mert anyja ha­lála miatt két nappal elkésett, magtagadták, hogy képét a „Salonban" kiállíthassa. Annyi azonban bizonyos, hogy Mun­kácsi képe akár itt, akár padig az iparpalotába állíttassák kí, a látogatók ezrei által fog ostromoltatni. Hazai hirek. * Rejtélyes gyilkosság történt Aradmegyében Mácsa köz­ség határában, a gróf Károlyi Tibor tulajdonához tartozó áb­rányi puszta mellett. Szent-Mártonból négy közsógbeli lakos Aradra örökösödési ügyben a végtárgyalásra indult be; az ábrányi puszta mellett azonban az egyiket, Maros György, arad-szent-mártoni lakost, ismeretlen tettesek, a mint az útszéli sürübe ment, nyulsöréttel töltött fegyverrel agyonlőtték. * A magyar országos bank a Berettyó vizének szabályo­zási munkálatait átvette s erre vonatkozólag szerződóst kötött ax illető érdekeltekkel. * Arviz. Szegeden a helyzet javult. Az apadás kitartó. — H.'M.- Vásárhelyről is megnyugtató hirek érkeznek. Csak Szentes és Makó forog még veszélyben. * Öngyilkosság. Benedek Elek tehetséges fiatal iró folyó hó 16-án éjjel szíven lőtte magát Kis-Bacsonban (Erdély). * Tisza Kálmán miniszterelnök úr a nagyváradi szabad­elvű párt felhívására, az ünnepek alatt órke/.ett meleg hangú levele szerint a képviselőjelöltséget elfogadta. * Aradon a mérsékelt ellenzék ismét Chorin Ferenczet lépteti fel képviselő jelöltnek. * Streitmann lózsef Jászberényben iparügyi iró a „Ma­gyar Ipar" egyik főmunkatársa, meghalt. * Uj-Aradon egy asszony folytonosan pörölt férjével. A legutolsó alkalommal a férj kissé fölvidulva érkezett haza s kész volt a házi csete-páté, aminek az lön a vége, hogy az aszony a hosszú honyhakéssel megtámadta férjét és halálos sebet ejtett mellén, s a férj jnásnapra meg is halt. Az asszonyt elfogták. A börtönben öngyilkossági kísérletet kö­vetett el, de megmentették az életnek. * A N.-Kikindán megtartott megyebizottsági tagválasztás alkalmával a szabadelvű kormánypárt fényes győzelmet vivott ki az omladina fölött. A magyarok által fölállított jelöltek, Ki­kindai Ferencz kir. közjegyző s Krsztonovits szolgabíró urak ugyanis óriási szótöbbséggel választattak meg megyebizottsági tagokká, az omladina jelöltjei, Majinszki ügyvéd és Eremits Pál takarékpénztári igazgató ellenében. Fővárosi dolgok. * Gróf Forgács Béla f. hó 14-én indult Budapestről Af­rikafelé. * Beküldetett. Szülésznői tanfolyam. A budapesti tud. egyetemen tartandó szülésznői nyári tanfolyamra a rendes beiratások az orvosi kar dékáni helyiségében (Duna utcza 15. sz.) május, 1-én kezdődnek s bezárólag 157 tartanak. Kir. magy. tudom, egyetemi iroda. * Tisza Kannáiménál. A miniszterelnök nejénél a nagy héten a kisdedovó egyesület tagjai értekezletet tartottak, me­lyen a jövő választmanyi ülés tárgyai vétettek megbeszélés alá s a tárgyak iránt az értekezlet megállapodásra jutott. * Tisza Kálmán miniszterelnök az ünnepeket Geszten töitötte, honnan f. hó 23-an fog a fővárosba ismét visszatérni. * A m. kir. államvasutak pénzügyi igazgatójává Czikly János eddigi vezértitkár neveztetett ki. * A trónörökös egybekelése alkalmával Budapesten tartandó naszűnnepélyek lóképen az uj part illetvén, 0 felsé­geik elhatározták, hogy a trónörökös-párt nem fogják Buda­pestre való utazasaban kísérni, hanem Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösnó saját udvartartásukkal egyedül fogják a magyar fővárost meglátogatni. — Az országgyűlés mindkét háza egy küldöttséget í'óg választani, mely Bécsben az eskü­vőn képviselni fogja a törvényhozást, v felségeik május végén hosszabb tartozkodás végett Gödöllőre jönnek. MEGYEI HIREK. — Előíizetesi fellxiViis a „Békésniegyel Közlöny ' 2-ik évnegyedre. Előfizetési (lij : egy ne­gyodLevr*© 1 frt 50 i$.r-; fel évre 3 frt; iiáromnegyedévre 4 frt 50 k.r. egy Ixóra 60 kr. * Szarvasról april 18-óről irják neküuk: „A Körös fo­lytonos áradásban vau. Az ár magassága már 21 láb 8Va ujj, tehát a 79-iki árt egy egész lábbal meghaladta. Az idő csen­des, derült, a gátak jó állapotban vannak. A gátak erősítése, Karózása egész vonalon munkában. A védelmet Jancsovics Pál megyei alispán úr mint kormánybiztos vezeté. Miután a Tisza apadni kezdett, reméljük, nálunk is pár nap alatt be áll az apadás." — A békésmegyei árvízkárosultak javára rendezendő népünnepély b.-csabai állandó bizottságának jegyzőkönyve. 1881. ápril 10. Jelenvoltak : Zsilinszky Mihály és Vidovszky János társelnökök ; Jeney Lajos, Dr. Lüwy Lajos, Schvarcz Géza, Varságh Béla b. tagok és Launer Károly jegyző. 1. Zsilinszky Mihály elnök ur azon jelentése, melyszerint az állandó bizottság tagjait bátor volt ezen ülésre egybehívni, hogy a pünkösdi népünnepély azon pontjaira nézve, melyek az első értekezleten Launer K. által beterjesztett programm­ban foglalvák s melyek ha a szokásos lóverseny meg is tartatik, kivihetők lesznek, hátározatot hozzon s az illető szakosztályokat megválaszsza : tudomásul vétetik. 2. Legelső sorban egy az ünnepélylyel rokon, bár a kivitel tekinteté­ben teljesen külön álló eszme inditványoztatík, nevezetesen <?gy árviz albumnak a kiadása. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatik, annak kivitelére egy három tagból álló szak­osztály ós pedig : nt. Haan Lajos, Petrovics Soma és Grüner Márton ur kéretik fel. 3. Az ünnepély szellemi, de különö­sen anyagi sikerének emelésére a „Széchényi" ligetben egy bazár felállítása határoztatván el, annak keresztülvitelére következő úrhölgyek: Báttaszéki Lajosné, Bartóky Lászlónó és Beliczey Rezsőnó, továbbá Dr. Molnár Antal, Fábry Ká­roly és Launer Károly urak kérendő k fel. 4. Pünkösd első napján, a mennyire lehet országos hirü erők közreműködé­sével egy díszhangverseny rendezésére: Zsilinszky Mihály, Varságh Béla és Szeberényi István urak kéretnek fel. 5. Pünkösd másod napján a „Széchényi ligetben egy műked­velői előadás megtartása határoztatván el, ennek a rende­zésére Vidovszky János, Jeney Lajos, Grüner Márton és Launer Károly urak választatnak meg. * A magyar királyi belügyminiszter, Békésmegye kö­zönségéhez a következő leiratot intézte: „Csaba község kép­viselőtestülete 1880. évi január 12-én 6. szám alatt kelt határozata szerint, a közgyám és egyúttal gyámpénztárnok és a segédgyám egyúttal gyámpénztári ellenőr eddigi 800, illetőleg 400 frtnyi fizetésének 1000, illetőleg 500 frtra fel­emelésével ezen fizetések továbbá a gyámpénztári tartalék alaptöke után járó övedelmi adó és a községi gyámpónztár tartásával járó iroda költség összesen 1790 írtnak a gyám­pénztári tartalékalap 1880. évi jövedelméből leendő fedezése iránt intézkedett. Ezen az 1877. XX. t. cz. 298. §-ához ké­pest jóváhagyás végett felterjesztett határozatra nézve kije­Ion tem, hogy azt, a gyámpénztárnok és ellenőr fizetésének 200 illetőleg 100 írttal szaporitásáva vonatkozó részének ki­vételével, s okként a határozatban kitett összegnek 1490 frtra leszállításával helyben hagyom azon oknál fogva, mert az 1880. évi községi költségvetéssel igazoltatott, hogy Csaba község jövedelmei elégtelenek lévén a községi költségek fe­dezhetése végett községi pótadó kivetésének szüksége me­rült fel. — A községi közgyám s egyúttal gyámpónztárnok, valamint a segédgyám egyúttal gyámpénztári ellenőr fizeté­sének a községi gyámpénztári tartalékalap terhére feleme­léséhez jóváhagyásommal nem járulhatok, mert miután a csabai gyámpénztári 1879. évi mérleg szerint 217,882 frt 99'/ a krnyi tartozási és 235,996 frt 73Va krnyi követelési állapot mellett a felesleg vagyis tartalékalap csak 18,113 frt 74 krból áll, nem helyeselhető oly intézkedés, mely a gyám­séget és gyakorlottságot kiván meg, s én e képességet, di­csekedés nélkül beszélve, minden műértő véleménye szerint, majdnem a virtuozitásig vittem, mindamellett épen most, a midőn kétszeres óvatosságot tanúsítottam, oly szerencsétlen voltam, hogy fordulatom közben valakinek a lábára tapod­tam. S hogy e csapás teljes legyen, egy élesen felhangzó sikoltás értésemre adá, hogy ez a valaki dáma. / — Oh asszonyom, mily szerencsétlennek érzem maga­mat az önnek okozott tájdalom miatt, — mondám több mint idvariassággal, valódi részvéttel. — Meg tudja ön nekem ez igyetlenségemet bocsátani. — Tarts fenn, Kornélia, mert rögtön elájulok I — Mon­la egy fájdalmas, elhaló hang, s valóban ha gyorsan fel aem tartom, áldozatom ájultan esik össze. — Helyet, helyet! Egy beteg delnő számára — kiál­:ám. A tömeg utat nyitott, s a delnöt a ezukrászatba vezet­;em. Itt csakhamar magához tért, s én ismételtem előtte nentsógemet. Egy fürkésző, s ha igazat akarok mondani, meg kell vallanom, nem épen nyájas tekintettel mért végig, de ünne­pies, a nagy többségtől oly előnyösen elütő ruházatom s az i bizonyos keresetlen, fesztelen, s mindamellett kifogástalan 5s kecses magatartás, melyet tánezmestertöl tanulni nem le­het, s mely csak a társaságokban és nagy világban otthono­soknál lelhető fel, láthatóan kedvezőbben hangolták irántam. Mosolyogni, még nem mosolygott ugyan, de villámokat sem szórtak szemei. — Mit sem tesz az, uram. Megesik az ily nagy tömeg­ben. Kissé fáj ugyan, de már jobban vagyok. Nem volt ürügy a tovább maradásra. Udvariasan meg­hajtottam magamat, s már épen távozni akartam, midőn újra megszólalt. — Kornélia a legyezőmet I — Nincs nálam, anyám. — Ugy hát a teremben ejtettem el, Adieu, ezt sem látjuk többé ! — No azt ugyan nehezen — feleié Kornélia kisasszony mosolyogva és nagy, fekete szemeivel rám tekintve. Nagy isten! Milyen mosoly és milyen tekintet volt ez! — Asszonyom ! — mondám föllelkesülve — ha átalá­ban emberileg lehetséges annak megtalálása, ön visszanye­rendi legyezőjét. Magamat meghajtani, a. tömegen keresztül kúszva és fúrva a terembe visszatérni, pillanatnak müve volt. E napon határozott szerencsém volt. Félix bará tom már messziről nyujtá felém a megtalált legyezőt. Azonnal visszafordulhattam volna, de nem tettem. Nem akartam udariasságom és szolgálatkészségem értékét alászál­litani. Várakozzanak kissé, s képzeljék hogy tolakodom ón a teremben most idestova, s minő erőfeszítések és veszélyek közt keresem az elveszett kincset. Majd ha már lemondtak a reményről, s átalában visszatérésem fölött is kétségbeestek: diadaltól sugárzó tekintettel, akkor fogok előttük megjelenni. Ez effektust fog csinálni, s higyjék meg önök nekem, hogy ma túlságos szerénység, őszinteség és igénytelenség sem ér semmit az életben. Ha mi magunk nem emeljük szolgála­taink értékét, s ha átalában nem igyekszünk, amennyire csak lehetséges, bizonyos talapzatra emelni személyünket, csak sa­ját érdekeinket röviditjük meg. Az emberek ugy is hajlan­dók a tett szolgálatokat csekélyebbeknek tekinteni, s a leg­több szívességet a kötelesség adójakint szeretik fogadni. Aztán Fólixtől is el kelle búcsúzkodnom, mert ha min­den jel nem csal, ez esemény nem marad következmények nélkül, s szivem, e szegény, hónapok, mondhatnám évek óta foglalkozás nélküli szivem, kaland után sovárog. Regényoa­ségre hajló jellemmel birok, s épen mert állásom regény­játszásra vajmi kevés alkalmat nyújt, két kézzel kell minden arra alkalmas körülményt megragadnom. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom