Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-04-17 / 46. szám
„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43 . szám. hogy a Konstantinápolyban székelő nagykövetek által megállapított javaslatokat elfogadja. * Merénylethirek a szultán palotájában. A Zildíz-kioszkban, a padisah palotájában, a közelebb mult napokban a legnagyobb izgatottság uralkodott. Mindenki azt rebesgette, hogy egy a padisah élete ellen irányuló morényletnek jöttek nyomára. Eleinte e hirnek nem igen akartak hitelt tulajdonítani Konstantinápolyban, csak mikor Vitális pasa, a szultán kedvencze, egyszerre rejtélyes módon eltűnt, az az elfogatott. Szerencsére Vitális pasa fivére, a török főpostaigazgató, nyomára jött a titkos levélírónak s ekkép az égési intriga lelepleztetett. * Bécsben az „Armeeverordnungsblatt* közli ő felsége parancsát, mely szerint a Károly román fejedelem nevét viboIő 6. számú gyalogezred ezentúl I. Károly Románia királyának nevét fogja viselni. Anyagcsere, vegybomlás és táplálkozás. — Ismeretterjesztő közlemény. — III. A zavaros, iszapos viz, mely ivásra egészségtelen, búzaföldekre kitűnő trágya; — vízben az iszap nem egyéb, piczi részekre, parányokra oszlott föld, vagy kőporladéknál — s a mit folyadékban meginni egészségtelennek tartunk, nem is gondoljuk, hogy a vendégeinknek kinált pompás sütemények egyik alkatrészét teszi, valaminthogy az elhajított csontokról nem hinnők, hogy egykor a gyufa meggyújtásánál használjuk fel. A csont ugyanis 2/a rész közömbös szilsavas mészélegből áll; a csontokat addig égetik, mig belölök minden szerves anyag eltávolittatik ; a maradékot porrá törve, higitott kónsavval állni hagyják, miközben kénsavas mészéleg (gipsz) és savas-vilsavas mészéleg képződik; a savas-vilsavas mészéleg a vizben oldva marad, mig a kénsavas mészéleg nem; az oldatot szénporral tésztává gyúrják és agyagtógelyben izzitják ; ezalatt a villany átpárolog ós vizbe vezettetvén megsűrűsödik. A vilany a természetben jelentékeny szerepet játszik, de csupán vegyületekben fordul elő, tisztán soha; a termőföldnek lényeges alkatrészét képezi, ebből átmegy a növényekbe, főleg a gabonaneműek magvába, s ezután a tápszerekkel az ember és állatok csontjaiba. De menjünk tovább. A ruhaíoszlányok, melyek mint értéktelen tárgyak, kihányatnak a szemétre, egykor finom levélpapír alakjában kerülnek elébünk, melyekre legféltettebb titkainkat bizzuk, vagy olyan alakban, melyből sokat birván, mindenki előtt tekintélyben állunk : az az bankjegyek képében. A mit mint papirt, cserepet, rongyos lábbelit és keztyűt a szemétre dobunk, az a földben a levegő és viz hozzájárulásával vegybomláson megy keresztül, s alkatrészeikre az az elemeire bomolván : az ipar mint nyakkendő, finom vászon, értékes ruhadarab, csinos czipő, divatos kalap, finom szövet, elegáns legyező, meg isten tudja milyen alakban hozza kereskedésbe s fizetjük drágán azt, mit egykor kidobtunk. Nagy mester a természet. Eont, bont, alakít és teremt. Nem ismtr nyugalmat. A mit száz évvel ezelőtt mint dicsőt ós szépet csudáltak, azt ma szánalommal nézzük; s a mit mostan bámulunk mi, azt századok múlva utódaink fogják szánni, mert a természetben minden a mi teremtve van, örök változásnak van alávetve, kivéve — a nagy tengereket. Ezek megtartották eredeti alakjukat. Eajtuk a természet sem fog ki. Bár a természet alkotó képességének titkait halandó még ki nem kutathatta: az anyatermészet mindamellett megengedte nekünk, hogy hosszas kutatás és fáradozás után megtudjuk, mily elemekből állit elő valamit, de az előállítás, illetve a teremtés titkait magának tartja fenn. Tudjuk milyen elemekből áll a buza, bab, burgonya, ezukor, kávé, hus, sajt, stb. de — a szőlőezukrot kivéve — előállítani nem vagyunk képesek semmit. Az esőcsepp, mely földünket termékenyíti, a Földközi nagy Antianti oczeántól mint pára emelkedik fel, s miután óriási körutat meghaladt, nálunk termékenyítő nedvként hull alá, uj életet adván növény- ós állatoknak egyformán. Alig tünt fel azonban a nap, az esőcsepp eltűnik, nálunk áldást hagyva, másutt rozsdázván érczet, mig végre eredeti alakját visszanyerve, oda kerül ismét, honnét kiindult, s ha azt mondjuk, hogy az a virágszirom, mely oly szépen virul mostan, gyönyörködtetve ápolóját, hajdan valamely tatárkhán kardján mint rozsda „ékeskedett:" nem állítottunk lehetetlenséget. A természetben nein megyen kárba semmi; folytonosan változik az alak is, az anyag is, de nem vész el semmi. A szemből kigördült köny pl. az arcz melegsége által vagy a zsebkendőről párolog el és elemeire bontatván a természetben, élenyót nappal mint éltető elemet az emberek és állatok, szénsavát pedig a növények szívják magukba, s miután belőle a szenet kiválasztották, a tiszta élenyt kilehelik ; viszont az emberek ós állatok, ha az élenyt tüdejök által kiválasztották, a szénsavat kilehelik ; s igy az állat- és növényország tisztán egymásért van teremtve. A mi az ember és állatok egészségét megrontaná, azt a növények táplálásukra magukba szívják, viszont pedig az állatország a növények életének fenntartására szükséges légnemet leheli ki. (carbonium és oxygen.) MEGYEI LAPOK SZEMLÉJE. — A „Szarvasi Újság" legutóbbi száma, az árvizvédolemröl hoz vezérczikket, melyben azon véleményét fejezi ki, hogy vidékünket a vizszabályozás öli meg. Kívánja a • • • t • >t megye lejtmérezését s főleg azt — mit mi is »gy hasonczimu vezérczikkben hangoztattunk — hogy az egyöntetű szabályozás, a hazai és külföldi szakértők által egyaránt helyeselt formában mentől előbb végrehajtassék. Egyebekben magunkon kell segíteni, azzal, hogy a vész elmultával minden város körgátjait teljesen épitso ki, erősítse mog és a vészbizottságok rendszeresen szerveztessenek, hogy a vész idején e szerint járhassanak el. — A „Békésmegyei Hiradó" vasárnapi számábán ve zérczikk helyett közli megyénk tisztelt főispánjának a köröstárcsái árvízkárosultak érdekében Asztalos István békési szolgabíró úrhoz, továbbá Körös-T.ircsa község elöljáróinak és gróf Wenckheim Frigyes urnák a főispán úrhoz intézett leveleit, melyben azon lapunk által is már emiitett tények fog laltatnak, hogy a gróf Wonckhaim Frigyes ur a körös-tar c?aiak részére 500 frtot, H. M.-Vásárhely város közönsége 400 frtot, az orosházi szolgabírói hivatal utján p^dig 375 frt 44 krt adományoztak, mely adományokat főispán ur takarékpénztáriig elhelyezte. — Ugyanezen lap szerdai száma gróf Wenckheim Frigyes urnák egy 5000 frtos alapítványáról tesz említést, melyet «•» nemes gróf ur eredetileg egy gyulai fiu további kiképaztetésének elősegítésére tett, de melynek felhasználását most, a közbejött árviz folytán, Gyula város képviselőtestületének belátására bízza. Laptársunk azon reményét fejezi ki, hogy Gyula városa képviselő testület^, a gróf ur eredeti szandóka szerint, az árviz daczára egy ösztöndijalapitványra fogja fordítani. rin. Levelezés. Vésztő veszedelme. Vésztő ápr 12. feladatott ápr. 13-án, Sarkad-felé. A kétségbeesés a léleknek azon állapota, a midőn minden reménynyel felhagyva, nyugodtan várja a bekövetkező katasztrófát. Ehez vagyunk mi közel. Ot hét óta dolgozik a vésztői nép lankadatlan szorgalom és kitartással gátak építésén s igazitásán, hogy megmenthesse évek hosszú során át gyűjtött vagyonát a bősz hullámoktól és — a veszedelem küszöbén még csak most állunk igazán. A több mint 10,000 méter hosszúságú s 1—2 méter magasságú védgátak, melyeket eddig összesen készítettek 5 hét óta, aligha megmentenek bennünket az árviztől. E hó 6-án délután kondult meg a vészharang először s szólott 3 napon át szakadatlanul. A nép rémülve tódult a veszélyes pontokra s dolgozott emberfeletti erővel. A divéri-petri-gát e hó 6-án átszakadván, a viz 12—13 méternyi szélességben rontott a vésztői határra; Papp Sándor, Kálló csendbiztos, a biró, Kiss Mihály, ós György urak sietve intézkedtek a szakadást betölteni, de nem lehetett. Nem volt elég anyag. Papp Sándor és Kálló csendbirtos urak éjfél után 2 óráig még ia annyira vitték, hogy a szakadást 4—5 méternyire befogatták, a mi lassítván a viz folyását, sikerült 13 óra alatt 600 embernek egy körül-belöl 3 kilométer hosszú és egy méter magas gátat hányni, mely körül karóztatva és náddal e felöli oldalán imott-amott kirakva, a rohanó vizet föltartja. Ez oldalról tehát biztosítva volnánk, ha „Pányád"-or> nem lenne baj. E helyen ismét tolul a viz s csak számos embernek és az elöljáróság erélyes munkásságának sikerül azt föltartani. Ujabban egy körgát építése vétetett foganatba, mely nemsokára kész is lesz. Megmenti-e Vésztőt a pusztulástól? Nem tudjuk. Minden ember megteszi kötelességét. Mióta a veszély komoly jelleget öltött, a községházánál minden reggel 3 órakor együtt van az elöljáróság s tanácskozik a teendők felett. A biró, törvénybiró és az esküdtek mindig talpon vannak. A dob minden reggel szól. AZ esködtek közül többen 2—3 napig so tértek pihenőre. Közlekedésünk teljességgel pang. A sár átgásolhatlan, a posta nem jár, csak ritkán és csak Sarkad felé. A külvilágtól egészen el vagyunk zárva. Az idö őszies, hideg. Az eső szakadatlanul esik, a szól üvölt; a hullámok a védgátakat rombolják; a hol a viz kiöntött, a vetések a azó szorosértelmében tönkre vannak téve. Az eső most is esik. (12-ón.) Ha az idő nem fordul jobbra, nem tudjuk, hogy menekülünk meg a pusztulástól. Községünkben alig van 3 magasaban fekvő hely, hova menekülni lehetne. De mi az annyi embernek ?! Az épületek nagy része vályogból építve, s ha az árviz — mitől isten mentsen — a falut elborítaná, a házak jobbára mind összedőlnek. Emberemlékezet óta Vésztön még ilyen viz nem vott ! Mire e sorok napvilágot látnak, isten tudja, hogy leszünk ! A védgátak körüli munkálatoknál kiválóbb érdemeket szereztek magoknak Papp Sándor, Ökrös Sándor biró, Kiss György. Kiss Mihály és Ibricz János urak, valamint az esküdtek közül Miko Ferencz és Pákozdi Gábor, de senki sincs, ki erejéhez képest kötelességét meg nem tette volna. Adja isten, hogy fáradságukat siker koronázza ! sz. s. Nagyvilági események. * Öngyilkosság a milanói székesegyházban. Milánóból írják. Egy 45 éves, jól öltözött flóranczi lépett a székesegyházba, és a toronyba akart felmenni, miután azonban az őr kijelentette, hogy már késő, ós magánosan senkinek sem szabad felmenni, az idegen egy gyóntatószékbe ült ós egy revolverrel szájába lőtt. * Rubínstein Miklós világhírű zongoraművész meghalt s a napokban Moszkvában nagy részvét és pompával temettetett el. * A pestis Mezopotámiában. Mint Konstatinápolyból Írják, a pestis nem terjedt ugyan tul a mosc már kettős kordonnal körülvett mezopotániai helységeken, de azokon belül ujult erővel dühöng. * Drinápolyból, ápríl 10-diki kelettel írják : Az itt állomásozó hadtest katonái közt hagymázszerü járvány ütött ki. Ausztriai liirek. * Elzüllött báró-csa'ád. Bécsben Brösigke Brúnó báró és egész családja a törvényszék előtt állott, valamennyien lopás vádja alatt. Brösigke báró 30 éve lakik Ausztriában : azelőtt tiszt volt a közös hadseregben, s most ama könyöradományokból él, mellet rokonai jnttat.nak számára. Feleségétől elváltán ól, do vel.^, ós gyermekeivel egy vendéglőben jö össze esténkint, azzal vádolják őket, hogy e vendéglőből lopkodtak asztalneműt, evőeszközt, kifliket stb. Mindnyáját néhány napi elzárásra ítélték. * Prágában, a trónörökös násza alkalmából ünnepi előadást rendeznek, és pedig május 24-én a német országos színházban és a következő napon a cseh színházban. * Triesztben, az izraelita hitközség elhatározta, hogy május 12-én istenitiszteietet tart, a szegóuyek közt pénzt oszt ki és jótékonyczólu alapítványra 2500 frtnyi járadékot tóteményez le. * Bécsben Franz osztályfőnök elnöklete alatt az itteni honvédelmi minisztériumban bizottság tárgyalja a hadmentességi dijakból Ausztriában é3 Magyarországban alakítandó külön alap kozelése módjának megállapítását. * A lelketlen anyák ritka példáját mutatta be Moraveev Janka cseh szolgálo Prágában, ki gyermekét darabokra vagdalta és a testrészeket kóbor kutyáknak dobta oda. Hazai hirek. * A malomkerék zúzta össze Grosz Vilmos, Schleainger Adolf temesvári lakós 11 éves fogadott fiát. * Prielle Kornélia asszony, hazánk elsőrendű művésznője f. hó 14-én tartotta Kolozsvárott szinészeti jubileumát. * Tó'sér ignácz nevű 23 éves férfi balt meg Jász-Arokszálláson, kit azutau illően fel is öltöztettek és minden előkészületek megtettek a temetésre. Mily nagy volt azonban a környezet meglepetése, midőn a halott mozogni kezdett, söt késöob teljesen visszanyerte eszméletét, mig végre 11-én másodszor és véglegesen meghalt. * Uj földmives iskola. Ada, Bács-Bodrogh megyének 10 ezer lelket számláló mezővárosa (a Tisza mellett), virágzó község. E község 60 ezer forint értékű vagyont ajánlott fel a kormánynak egy ott szervezendő földműves iskola javára, A derék községnek e tette vajha több utánzókra találna. Fővárosi dolgok. * Somoskeó'y teljesen felmentetett. A legfőbb ítélőszék III. büntetőtanácsa Suvich József elnöklete alatt kimondotta, hogy az alsó bíróságok határozatai megváltoztatásával Somoskaöy ellen az összes (16) ügyben a további eljárás teljesen beszüntettetik. * Érdekes pört tárgyalt a napokban a kir. tábla. Ez a hires Dreher-féle sörjövedéki kihágási ügy, mely az állam-