Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-10 / 43. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. hető a nagypéli zsilip kiépítése. — És ha az ese­mények valaha igazságot szolgáltatnak valakinek, ugy ő valóban nyugodt megelégedéssel tekinhet vissza e tényére, épen oly nyugodt megelégedéssel a jelenlegi közmunkaminiszter elődje, ki nem zárkozott el a köz­oliaj elől s ez által nagyobb szerncsétlenségeknek vet­te elejét. Hiszen ha ma a nagypéli zsilip nines, s az ideje korán el nem záratik, minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy Gyulának egy nagy része. Békés városa pedig az élővizcsatorna áldozatává lesz. Egy megyebizottsági tag. — Kormányok szövetkezése a /ejedelemgyilkosság ellen. Windtliorst indítványa, melyet a német birodalmi gyűlés minapi ülésében elfogadtak, szószerint igy hangzik: „Határozza el a birodalmi gyűlés, hogy felkéri a biro­dalmi kanezellárt, igyekezzék más államkkal olynemú egyez­ményre lépni, viely szerint az egyezményre lépett kormá­nyok kötelezik magukat, hogy a) a gyilkosságot és a gyilkossági kísérletet a szerződéses államok valamelyiké­nek fejedelme ellen, b) az a) pont alatt említett bűntény­re irányuló több egyén közli szövetkezést, még ha a bűn­tény keresztülvitele el nem kezdetett ; c) az a) pont alatt emiitett bűntényre irányuló nyilvános felhívást ugy saját alattvalóik, mint a területükön tartózkodó idegenek­kel szemben büntetéssel sújtják és végre d) a területü­kön tartózkodó azon idegent, a ki az a) pontban emlí­tett bűntényt elkövette, azon kormány felhívására, mely­nek államában a bűntény elkövettetett, haladéktalanul ki­szolgáltatja — ÁS országgyűlés mindkét háza ápril 6-án ülést tartott; a főrendiház átvette tárgyalásra a képv. ház által ó-én elfogadott javaslatokat. A képviselői napdijak ügyé­ben a képvisélőházban 75 szavazat volt a bizottság ja­vaslata mellett (hogy a napidijak lefoglalhatok legyenek) s 75 ellene. Az elnök a létező szabály mellett döntött. Politikai esemenyek. * A czár gyilkosainak pőrét 5-én kezdték tárgyalni Pé­torváron. A vádlottak között kétségkívül legérdekesebb alak Perowska kisasszony, ki a marényiotnek a-szal tön szolgala­tot, hogy Bajtosnónak öltözve, boltjából épiték az aknát. E leány nem olyan szép, mint híresztelték, már 27 éves, kicsi vézna termés, de hideg, nyugodt tekintete, találó élezei és resignacziója megkapó; a tárgyalásban olyan hideg vérrel vé­szén részt, mintha a halaibüntetés nemis léteznék. * A magyar képviselőház ápril 5 ki üiésón a budai épít­kezések adómentességének kérdése tárgyaltatott. Hegedűs Sándor előadó indokolta a pénzügyi bizottság jelentését a Budapestföváros duna-jobbparti részén az „Albrecht főherceg' 1 ós „Ilona " utakon, valamint a „ Csoinak "-utczában emelendő építmények adómentességéről BZÓÍÓ tvjavaslat tárgyában, mi­re a ház azt elfogadta, Ivánka azon módosításával, hogy az Ilona-uti egyemeletes hazak is 20 évi adómentességet élvez­zenek. Ezután elfogadott törvényjavaslatok olvastattak fel harmadszor s az ülés 11 óra után véget ért. * Az uj román királyságot Ausztria-Magyarorszag ós az amerikai Egyesült államok elismerték. * Az osztrák-magyar trónörökös ö fönsége a nászünne­pély után 6 napig Luxonburgban íog időzni. Máj. 18-án Bu­dapestre megy ÓB 23-ig itt marad, honnét azután Prágába meg innét két napi időzés után Piochkovics kastélyába me­gyén hol a házas pár a nyarat töitendi el. * Tömeges megkogyelmezések. Ö felsége a király, Ru­dolf trónörökös lakodalma alkalmából utasítást adott az ud­vari kanczellária által a m. k. igazságügyi miniszternek, hogy mindazoD elitéltekre nézve, kik először vannak bün­tetve, B büntetésüknek több míut tele részét kitöltötték, meg­kegyelmezóaük végett tegyen előterjesztést. * A tuniszi kérdés nagy komolysággal lép előtérbe. A franczia lapok egyhangúlag követetik a tuniszi fölkelők meg­fenyitósét oly módon, hogy az általuk lakott területrészt Francziaország annoktálja, sőt több lap egyenesen Tunisz annektálását kívánja. Anyagcsere, vegybomlás és táplálkozás. — Ismeretterjesztő közlemény. — I. Ha tavasszal egy nyiló rózsát látunk, szivünk örömmel telik el s nem győzzük eléggé nézni a kel­lemes illatot terjesztő virágot; do ha egy elhullott állat vagy trágyadomb előtt haladunk el, orrunkat fogjuk be, szánk elé zsebkendőt tartunk, nehogy a heílemetlen s egészségtelen bűzből valamit beszívjunk. A látszat után ítélve, e tárgyak hatásai között óriási különbség van. De ba a rózsát vegyelemzés alá vesszük, látni fogjuk, hogy épen ama bűzhödt hulla vagy trágyának köszöni illalát, csakhogy ter­mészetesen átváltozott alakban. Hogy erről határozottabb fogalmunk legyen: kell, hogy a föld termőerejéről, a levegő és viz be­hatásáról és az ez által végbemenő anyagcsere és vegybomlásról egyet-mást elmondjunk. A föld ugyanis csak bizonyos mélységig bír ter­mőképességgel ; ezen alul holt talaj van. Előbbit ter­mőrétegnek, az utóbbit a föld ágyának nevezik, mely — miután benne semmi meg nem terem — holt ré­tegnek is neveztetik. A föld különböző részein a termőréteg mélysége (vastagsága) is különböző; korhadványos helyen az az oly helyeken, hol sok szerves test rothad — (ezt televénynek is hiják) a termőrétég igen mély, mig mésztartalmú *) és úgynevezett „szikes" részeken semmi vagy nagyon csekély termőréteg van. De termőréteggé át lehet változtatni, ha jól meg­trágyázva jó mélyre szántjuk fel többször, mikor is a levegő átjárván a rögöket, a föld termőképességét nagyban elősegíti. Tegyük fel, hogy valamely birtokosnak a földje mind televénydús (korhadványos). Itt a gyakori trá­gyázás szükzégtelen, vagy jobban mondva, a föld ter­mőrétegét táplálni minden évben nem kell, mivel földje oly állapotban vau, hogy a belevetett növénybk dúsan táplálkozhatnak úgyis és a ráhordott trágyával csak rontanók az egészet, épen ugy mintha a jól­lakott ember, midőa még többet is ennék, megron­taná a gyomrát. De beáll idővel az az eset, hogy a termőréteg, a folytonos használat által ugy elpusztul, mi üt a jól megtömött éléstár, melyből mindennap ki­vesznek valamit a nélkül, hogy valamit vissza ten­nének abból; azért a trágyázás illetve mesterséges táplálását a földnek egészen és éveken keresztül el­hagyni nem szabad. A természet azt kívánja, hogy a mit tőié elvet­tünk, azt adjuk vissza neki, ha nem is egészen, de legalább részben. m. Ezért kell a földet trágyázni, művelni, a levegő hatásának kitenni, hogy a termesztés által elfogyasz­tott erőt visszanyerje. Ennek elhanyagolásával a leg­termékenyebb réteg is elsoványodnék. Valamint az ember Delső szervezetében a táplá­lék vegyhomláson megy keresztül s az illető szervek által a megfelelő izmak, idegek stb. alkatrészét kép­zésére használódik fel, s valamint az emberi test minden egyes kisebb része is más czélra teremtve, más anyagból van s a testnek lassú, de folytonos elé­gülése által használtatik fel: épen ugy van ez a föld és a rajta termő növényekkel is. A termőföld következő alkatrészekből áll : ho­mok, agyag (föalkatrészek) mész, televény, vas, keser­föld és savak. Ö-rósz L­Levelezés. N.-Szénás, ápril 5-én. Tekintetes szerkesztőség ! Ha viszapillantunk a 60-as és 70-ea évekre, mintegy beosztva látjuk e két évtizedben a csapások különféle ne­meit; szárazság, késői fagyok, férgek különböző kiadásai, sovány termés, árvizek stb. mind-megannyi ijesztő rémként üldözének bennünket. Évről-évre pedig ugy látszik, nehezebb a megélhetés, melynek megkönnyítésére első sorban csakis a több éven keresztüli bötermósek lendithetnének legtöbbet. Azonban a tapasztalás mutatja, hogy minden ellenkezőleg tör­tén ez ideig. A nehezebb megélhetés gondjaihoz súlyosabb s aggasztóbb körülmények szegődtek, s a várva-várt bő esz­tendők helyett nem várt csapások jöttek, söt a jelen évben ugy Iátezik, snk helyen árvizet aratunk ott, a hol vetettünk, ínséget 8 aggodalmat ott, a hol nem vethettünk. — Legszebb buza — és repczetábláinknak egy részét — különösen a pálmatéri s kis-szónási gazdaságokban — viz boritja. Tava­szi vetésekből egy-egy gazdaság 60—80 holdat is alig volt képes bevetni. Tengeri ala talán e hóban sem szánthatunk az e czélra beosztott némely tábláinkon, mert ugy ezt mint takarmány növényeinkre (bükköny, répa) szánt tábláinkat is jó részben VÍB lepte el. Járásainkat, mezőinket, kaszálóinkat Isten tudja mikor használhatják barmaink — szóval — da­czára gabnáink jól teleit állapotának, s vízmentes tábláinkon látható reményzöld búzáink és repcéinknek, szomorú sziv­A föld mésztartalmát észrevesszük, ha az a ráöntött választóvíz vagy erős eezettől pezseg. G. L. vei s aggodalmas arczczal nézünk a naponként ijesztőbb alakú 8 bizonytalan jövőbe I Régibb tisztjeink s cselédeink közül, kik 25—30 évi óta ez uradalomban laknak, nem emlékeznek ily tengernyi vizre — ez pedig onnan magyarázható meg, hogy a kevés hóolvadás és gyakori esözésokböl eredő vizet leszámitva, a túlnyomó rész itt alsó fakadás folytán jött létre. — Útjain­kat több helyen általában sik ós mély viz borítja, mely ugyan Orosháza felé még valamikép járható, de Szarvas feló már egészon járhatatlan. Kutjaink, pinczéink szinig vannak vizzel; egy jó ásónyomnyira legmagasabb fekvésű helyea is viz jön fel, söt egyes házakban, pajtában s ólakban a viz már kezd felfakadozni. Majorunk közepót — a f. hó 4-én virradóra esett eső­ből össze származott viz — egészen elborította, s itt-ott a la­kások küszöbjóig hatolt. Környékünk némely helyein, ha az idő derültre változna is, (a mí egyhamar alig remónylhetö) hónapok kellenek, hogy vízmentesek legyenek. Mig igy töprenkedünk a sok és folyton növekvő viz felett, mig szokatlan jelenségként nézzük a dudvát s egyéb töltésnek valót hordó szekerekot, azalatt ijesztő félelemmel tekintgetünk Kákafok feló, a félve mintegy hallani véljük a vészjelt hozó türkölést, melyet onnan négy emberünk éjjel nappal felváltva vigyázva hozhat, hogy a vizek ily növek­vése mellett a kákafoki gát, ha vagy átszakad, vagy átvága­tik — a most még csak aggodalmat keltő viz ránk nózvo is rettentő árvízzé válhatik .... Isten óvja több csapástól sújtott megyénket és szegény hazánkat! Kéry István. Endrőd, április 8. T. szerkesztőség I Hogy örömmel s hálával mondhassam, Endröd község az óriási erőfeszítéssel 72 óra alatt megalkotott körgátja ál­tal a katasztrófától isten segítsége és kegyelméből mentve van. Bizony már azt hitték, hogy mi Endrődiek fogunk el­úszni okvetlonül ápr. 4-én. Igaznak bizonyult rajtunk is e közmondás: „Segts magadon és az isten is megsegít!" Ugy van ! A viz már apad és pedig az Anya-Körös 3 hüvelyket (7.5 ctm. hét és fél cm.) A körgáton belüli ártéren pedig 10 cmt. (4 hüvelyket.) Mintegy 4500 kataszt. hold van viz alatt határunkban, melyet a vasárnap ójjali nagy eső is dúsan fokozott, ebböi 700 —800-nyi szőlőskert. Még csak a földek! -- de a sok épület, melyek többnyire lakhelyül szolgáltak, mint a szőlőkben, kúriákban és legelöfóldeken, lehet tenni xl itt lakók számát ezerötszázra legalább is, kik mégis el­veszíték hajlékukat. Mint biztosan értosülék a község folyamodik a ma­gas kormányhoz segélyért, mert üres a kassza ... is, mag kenyér sincsen elegendő ; de még fűtőanyaggal is szűken va­gy unk eiiatva, felemeszteite a sok védtöltós és a körgát! Biztos sikerét roményii községünk ezen tnéitáoyos folyamod­ványának ; uiint oíy község, meiyaak lakossága vallásos, lo­jális, munkás, hazáját szerető, mely község évonkint 48,00o (nogyvennyolezezer) osztr. ért. frt állami adót fizet, 8 annyi .szép, egóazseges, deli fiút ad az ország s ö Felsége a király zaszlója alá. Csak már gőzerőre alkalmazott szívatty unk volna vagy három példányban, hogy annak idejében a bel-, miut a vadvizeket annak időjében mind gazdálkodhatási, mind pe­dig egészségi Bzempontból elvezethetnök. Ezt már most az a rövid iátásu atyámfia is beismeri, ki azt hitte eddigelé, hogy már többé nem lesz, nem is lehet ily nagy árviz. Egyes érdeme­sek kiemeléséről majd későbben, igazán és részrehajlatlanui, a közvélemény beható tanulmányozása ufán fogunk majd tisz­telettel és hálával megemlékezni. Most csak annyit, hogy mindenki, a ki arra kiküldve és felhiva lett, a maga helyén, a maga körében, sőt a nők éa a gyermekek is neme­sen, nem csüggedve, lelkesedve kötelmeiket megtették. KÍSBÓ fáradva, de meg nom törve ól és áll községünk lakossága. Balla Matyó8. Nagyvilági események. * Cliiosból ápril 5-én azon lesújtó hir érkezett hogy az egész szigeten közel 4000 ember vesztette életét földrengés folytán; csak magában Chiosban találtak 1400 hullát. * Szmyrna, ápril 6. A chiosi földrengés pusztításairól iszonyú hirek érkeznek. Harinincz helység elpusztult és több ezer ember vesztette életét. A rengés folyvást tart. A lakosság távozik a városokból, anélkül, hogy eltakarítaná halottjait; 40,000 ember vau hajlók, ruha ós élelem nélkül. * Lorisz Melikov oly tartalmú sürgönyt kapott, hogy a ezár íróasztalán égő gyertyák dinamitot tartalmaznak. Lorisz-Meli­kov lelkendezve a czárhoz sietett s bejelentés nélkül belépett hozzá. A gyertyákat kioltották, lámpákat gyújtottak s a gyer­tyákban csakugyan találtak dinamitot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom