Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-20 / 34. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam. 30. szám. Csütörtök', márczius 101-cn. Politikai, társadalmi, közgazclászati és vegyes tartalmú lap. • ; Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (félívén) és csütörtökön. Előfizetési dij : helybe® házhoz hordv* vagy postán bérmentve küldve: egész évre G frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Lapunk számára hiidetések felvételére fel van jogosítva: Haasenstein és Vogler ezóg Bécs, Prága, Budapesten Németország és a Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-utcza S91. számú ház. ——lECéziratols *a,cla,tix©Js vissza. i Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Griinfeld J. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, n kiadóhivatalban: TakácB Árpád ur nyomdájába.i, vidéken a posiahivataloknál, 5 lcros postautalványnyal. Előfizetési felliivás VIII. évfolyamának másod-ils: n.eg'yed.ére. E#y negyedévre .... 1 frt 50 hr. Félévre ' 3 frt Háromnegyedé vrc .... 4 frt 50 kr. Egy hóra — 60 kr. Az előfizetés legczélszerübben pósta/CLtaJ.-ván37-ri.3ra,l eszközölhető. Az előfizetések a „Bé^ésmegyei kiadóhivatalához czimzendők. lps§P" ^Cird-etésels: jutányos áron vétetnek fel. -sggg Csabán, márcziushó 20-án. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Az ipari termelés és a luxus. (Népszerű csevegések a nemzetgazdászat köréből.) IIL Ha a gazdagságnak a szegénység fölötti előnye abban áll, hogy a gazdag magának oly élvezeteket szerezhet, melyekhez a szegény hozzá nem juthat; határozottan állithatjnk, hogy a mai kor szegényei az élvezetek tömegesítése, általánosítása következtében többet élveznek, mint az egykori gazdagok. A hol mindnyájan élveznek, ott lehetővé válik hogy a pazarlás éppen takarékosság. — Természetesen az egykori gazdag nem is ismerte azon élvezeteket, melyeket most a szegény még csak valami különös figyelemre sem méltat. Egykor még az uralkodók leghatalmasabbikának sem jutott eszébe, hogy egy óra alatt hat mértföldet kívánjon utazni; mig most a legszegényebb is türelmetlen lesz, ha a vonat egész tartományokat átszelve öt perczczel elkésik. Valaha abban állott a különös életkényelem és felfokozott élvezet, hogy azt az eg3

7es szerezte meg magának s e czélból kénytelen volt azt másokon, a nagy tömegen kizsarolni; most egészen megfordítva áll a dolog Az életkényelem és élvezetes csak akkor és úgy érhető el, ha azt általánosítjuk s milliókat részesítünk beone. Ez a demokratikus élet. Mind az a mit gépeink, gyáraink termelnek, ama száz meg százezernyi lóerő, melyet nekünk a gőz szolgáltat, ama számtalan sok jószág, melyet JÍ vasutak ide 8 tova vontatnak, nem egyes gazdagok szükségeinek kielégítésére szánvák; a tömeges termelés és a termények gyors szélyelosztása messze földekre csak ezáltal vált lehetővé, mert a tömegek szükségleteit elégíti ki. Mindez, a mi az emberek milliói számára készült, a nagyszerűségben felülmúlja mindazt, a mi nagyszerű az ókorbau keletkezett. Egyptom pyramisai gyermekjátékok a Semmesingi vasúthoz képest, Ninive és Babylon palotái elenyésznek a szent Gotthárdi alagúthoz hasonlítva; igen közönséges vasutak viaduktjai túlszárnyalják a pei'sák és rómaiak építményeit: a Kristálypalota Szemirámisz tündérkertjeit egészen háttérbe szorítja. Honnan van mindez? Csak onnan, mert a régi időkben az egyes, ki a milliók felett uralkodott, kényszerité a milliókat, hogy az ő szükségleteinek kielégítésére közreműködjenek; most pedig megfordítva áll a dolog; — minden a mi nagyszerű keletkezik, az emberek milliói számára, azok élvezetére keletkezik. Ez azonban szintén csak úgy lehetséges ha az emberek termelő munkája között öszszefüggés létezik. Csak is úgy lehet milliók | számára valami élvezetet szerezni, ha minden egyes nemcsak a maga számára, hanem a maga szakmájában milliók számára dolgozik. A ki pld tűket és gyufákat csinál az egész világ részére, annak van joga egy csésze kávéra Braziliából s egy szövet ruhára, melyhez a gyapot a föld másik oldalán termett, annak lehet kocsikázni a vasúton oly gyorsan és kényelmesen, mint az a gazdag Dáriusnak sem állott módjában, ő milliók számára dolgozik s jogosan osztozik a milliók számára készült dolgok élvezetében. A készítmények kicserélése a kényelem és jólét kicserélése. Ha valmely országon, vagy vidéken végig utazunk annak kulturállapotát már abból is megítélhetjük, mit termel, kinek termel, csupán egymaga, vagy milliók számára? Ha valakit mintegy varázsszóra Anglia valamely gyárvárosába állítanánk be, és az látná, mily óriási sok tollkést, dugóhúzót, tűt, szövetet stb. gyártanak azok, azt mondaná : „ti oly roppant mennyiségben gyártjátok azokat a dolgokat, hogy azt magatok fel nem használhatjátok; ti milliók számára dolgoztok s megérdemlitek hogy a milliók élvezeteiben részesüljetek. " A „BÉKÉSiEOYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. 2v£ol:n.áir CS-yöx&yKedves kötelességet vélünk teljesíteni, ha azon örvendetes művészi esemény alkalmából, hogy hazánk nagy tragikusa Molnár György Csabán vendégszerepel, rövid vonásokban bemutatjuk miivószi lényét s rámutatunk ama fényes hivatás útjára, melyen több mint két évtized óta halad. Szeszélyes istennő a sziumüvészetó. Felkentjeit bárdolatlan hoborttul dobálja a végletegek között. Majd örök borostyán zöldje diszlik homlokukon, majd búba merül az n^héz, emberfölötti akadályokkal vivott harczoknak utána, midőn az eltikadt lélek szárnyaszegetten összeesik s bevallani kénytelenül, hogy az eszményért csak küzdeni, do azt elérni nem lehet. Molnár György volt az első, ki szinmüirodalmuuk legkedveltebb 8 legeredetibb válfajának: a népszínműnek, díszes csarnokot emelt a fővárosban. Ki ne emlékeznék a budai népszínházra? Csillag volt az szinmüvészetünk történetének egén s nem rajta mult, hogy rövid tündöklés után hulló csillag lett belőle. Ott, a népszínház deszkáin, láttuk először nálunk érvényesíteni a színpad technikájának azon óriási vívmányait, melyeket az az utolsó évtizedekben tett. Molnár György különben e tekiutetben versenytárs nélkül áll a magyar szinmüvészetben. Jobban senki nem ismeri a színpad külső hatásainak ezer s ezer titkait. Dús képzilmóvel, mely sokszor a szinköltő intenczióít túlszárnyalja, óriási ismeretet párosít. Igen szerencsés alkalma volt Európa valamennyi, de különösen Paris nagyobb szinpadjait megfigyelni s az ott szerzott tapasztalatokkal, mint rendező, a nemzeti és népszínházban olyan előadásokat produkált, miuőket kívüle senki más. III. Richárdot, mióta Molnár a nemzeti színháztól távozott, nein merik előadni. Valahányszor Budapesten egy-egy nagyobb kiállitásos darab került színre az ő rendezése alatt, a messze külföldről jöttek szakemberek azt megfigyelni. Áldásos hatással különösen az ifjú nemzedékre volt rendezői működése, melynek úgyszólván egyedül tőle volt s.van alkalma igaz valójában megismerni a klasszikus talajt. A színművészet ünnepélye az, ha ő egy vidéki színtársulathoz érkezik vendégszerepelni. Uj s egeszséges szellem ömlik a színészek lelkébe. A köznapi szellemek termékei által bitorolt deszkákon általa jelenik meg újra a színpad legrégibb s legmagasztosabb ideálja: a tragédia fetikölt Múzsája. És Molnár művészi pályafutásának ez az oldala az, melyet hazánk nagy közöuségenek a legtöbb elismeréssel kell jutalmaznia. Mint hazánkban Shakspere legméltóbb képviselője évek óta jár e lángszellem világra szóló alkotásait, az ily műélvezethez nem szokott vidéki városokban, megismertetni s hirdetni a történeti nagy eszmék örök igazságát. De mig egyrészről elismerni tartozunk, hogy e boly|gó fény hatalmas sugarai az ország legkülönfélébb részében melengetik át ezrek szivét, másrészről nem szabad felednünk, hogy az igy aratott babér tépő tövisek nyomán fakad, melyektől igen gyakran vérzik a művésznek fájdalom iránt oly fogékony szive. Mol uár György most áll férfikorának delén s mint szinész művészetének zenithjén. A szinköltészet evangélioma: Shakspere szivének vérévé s lelkének jobb felévé vált. S a kegyes anyatermészet nemcsak mély órzóst lehelt beléje, de dúsan megáldotta mindazon külső tulajdonokkal, miket egy fényes művészi pálya igényel. Nagyszabású alakításainak mindegyik árnyalatán a művészet varázsa ömlik el, mely örök nyomokat hagy a szemlélő lelkében. Részvét és borzalommal kisérjük az általa személyesített tragikus alakokat a küzdelmek mindazon fázisain keresztül, melyek végén a hős elbukik. Tapadó figyelmünk egy pillanatra sem lankad, mindvégig nemes gyönyörrel csügg az méltóságos alakján s hatalmas hangja, mely merész szárnyakat ad a holt betűnek, magával ragad bennünket a küzdelmek árjába. Még négy előadásnak műébe várakozik reánk csabaiakra s hisszük, hogy közönségünk lelkes örömmel fog oda sietni, hogy lelkét a legnemesebb szellemi gyönyör kéjével szíjjá tele. 3Pa.rla.g-i.