Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-08-25 / 163. szám
B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 25. szám. Szombat, augusztus 28-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-uteza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdajaban. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának féléves jelentése a belügyminisztériumhoz a megye állapotáról. (Folytatás.) II. A pénzügyminisztérium ügykörét érintőié g. Az egyenes adók kivetésének és behajtásának átnézetét, továbbá az adókönyvelés és adóbehajtás kezelésének eredményét, valamint az adóbefizetési eredményeknek és hátralékoknak egybehasonlitását az A., B., 0., alatt ide zárt kimutatások tartalmazzák. Ezen utóbbi kimutatás szerint a lefolyt első félévben 619,909 frt egyenenes adó fizettetvén be, az az 1879. évi idő szaki eredménnyel össze vetve 26,080 frt kevesbletet; a hátralék pedig a tavalyi hasonidőszaki hátralékkal szemben 8,589 frttal szaporodott. Ezen kedvezőtlenebb fizetési eredmények kellő magyarázatra találnak a pénzügyminiszter ur azon rendeletében, melynek alapján tekintve, hogy az 1879. évi rósz termés és mostoha pénzviszonyok miatt az ingatlanok becsértéke annyira leszállott, miszerint azoknak birói uton történendő eladatásuk esetén nem az egyes adózó felek károsodnának hanem maga az állam kincstár is elesnék követelésétől, az ingatlanok ellen folytatott végrehajtási árverések a folyó évi termés betakarításáig vagyis augusztus hó 20-ig felfüggesztettet. Egyébiránt III fokú végrehajtás nemcsak az ingatlanokra, hanem folyó évi mártius hótól kezdve az ingókra sem vezettetik. A közép termést igérő aratás befejezte utáu, a hónapok óta következetesen nyilvánult adófizetési kevesbleteket, helyrepótolhatni remélvén, — egyéb olyan észrevételeink, melyek a kir. kormány figyelmét és intézkedését igényelnek ezúttal nincsenek. III. A vallás és közoktatási minisztérium ügykörét érintőiég. Az 187 £ >/ s o-iki tanévről szóló statistikai kimutatás adatainak gyűjtése és feldolgozása folyamatban lévén, az ide csatolt kimutatásban foglalt adatok ugyanazouosak az 1879. évi második feléről szóló jelentésünk mellett felterjesztett kimutatások adataival. Addig tehát, mig a szóban lévő adatok feldolgoztatnának, megemlítjük itt, hogy a lefolyt évnegyedben 448. mindennapi és 401. ismétlő, a II. évnegyedben 951. mindennapi és 186. ismétlő iskolai mulasztó jelentetett be megbírságolás végett ; kik közül megbirságoltatván 189 ez a mult 1879. évi második félévi eredménnyel szemben 1%-nyi javulást mutat. A félévi birság-pénz összege 103 frt, mely összeg az iskolai könyvtárak gyarapítására fordittatik. Általában elmondhatjuk, hogy a tanintézeti épületek, a tanczéloknak és a közegészségügyi kö\etelményekuek lehetőleg megfelelnek; a tanítók fizetései rendszereresen kiszolgáltatnak s az iskola mulasztók bejelentése és bírságolása körül a községi elöljárók, törvényileg előirt kötelességüknek eleget tenni igyekeznek; szóval za iskolák külső ügyeire nézve oly lényeges hiányok ós panaszok, melyek szigor alkalmazását igényelték volna, a lefolyt félévben, tudomásunk szerint, fel nem merültek. IV. Az igazságügyi minisztérium ügykörét érintőié g. Ugy a központi börtöuhelyiségek mint a járásbeli fogházak állapota a biztonság, tisztaság, rabélelmezés ós fegyelem tekintetében kifogásra nem adottt ugyan alkalmat, azonkívül azouban, miket á IV. mintájú statisztikai táblázat tartalmaz, ezen szakra nézve azért nem tudunk egyebet előterjeszteni, mivel ezen ágazat a közigazgatási bizottságban, már hónapok óta ülésről-ülésre képviselet nélkül van ; mit is azon megjegyzéssel vau szerencsénk itt felemlíteni, hogy a szóban lévő ügyek képviseltetése iránti intézkedések megtételére elnökünket, megyénk főispánját, felkértük. (Folyt, köv.) A ..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Emlékezzünk régiekről. A magyar literaturának történetei. (Töredék, közli: Bouyhay Bénjáiniu.) (Folytatas.) Álomkórságunk olly nagy volt, hogy belőle nem kisebb történet által lehetett felverettetnünk, mint az a szakadás vala, mellyet a Wittenbergai Augusztinianus barát újításai támasztottak. Az ő Apostolai itt magyarul irtak, valamint maga Luther ott németül, hogy az uj tudomány a nép által értettessék, s a proselytusok minél több számban szaporodjanak. A régi dogma tanitóji követték a példát s a mi ezen villongás által nyert, az — a Haza nyelve s literaturája vala. Ez időben állitá fel a Horvátországi Bán, továbbad Palatínus Nádasdi Tamás, ki maga is az uj tudományra tért vala, Uj-Szigeten (görögösen elnevezve : Neanesus) közel a maga Sárvári lakjához, az első nyomtató műhelyt, mellyet csakhamar a Debreczeni, Kolozsvári, Nómetujvári, a Nagyszombati követtenek: s könynyü megfogni, miként segéllé ez a mesterség mind a Hit dolgát, mind a Haza nyelvét. Már 1539, hat esztendővel később mint a legelső Magyar nyomtatott könyv (Szent Pálnak K o mjáti Benedek által fordított Levelei.) Krakkóban kijött, Nádasdi Tamásnak első Udvari Prédikátora Sylvester (Erdősi) János eggy Gramtuatica hungaro latina-t, 1541. pedig az ugyan ő általa fordított Uj-Testamentomot nyomtattatta itten; a Századnak lefolytáig pedig Pesti Gábor Aesopusnak meséjit, Balassa Bálint, Tinódi Sebestyén, Ilosvai Péter s mások verseket, Telegdi Miklós (Pécsi Püspök) prédikáczióját, Benczédy Székely István (Liszkai, Szikszai és Gönczi prédikátor) eggy Chronicont; s az elsőnek tartatott (közönséges) Kalendáriomot s holmi vallástauitó munkákat, Heltai Gáspár (Kolozsvári Prédikátor és Nyomtató) Magyar-Országi históriát, Vörös Bálint (Debreczeni Bíró ós BiharVármegye Fő-Notár) Verbőcziuek Tripartitumát, Melius (Juhász) Péter, s Bejthe István ós András (Prédikátortól) füvész munkákat, Batizi András (Sátoralja-Ujhelyi, Tokaji, Erdődi Prédikátor) a legelső Magyar Ábéczés Könyvet adták ki, s a feljebb emiitett Pesti, Fábricius (Kovács) Balázs (Szikszai-fi s SárosPataki Prof.) és Faustus Verancius (Csanádi Püspök) pedig magyar Lexiconon dolgozgattak. A XVII-ik Százban nyelvünk még ragyogóbb előmenetelt téve Esztergomi Érsek Cardinalis Pázmány Péternek s Káldi György Jezsuitának prédikátiójuk, valamint a most emiitett Káldinak igen szép fordítású Bibliája, továbbá Göinöri Vice-Ispán Gyöngyösi Istvánnak Époszai, kivált pedig a nem tanult Olvasónak ugyan a Gyöngyösiéinél kevésbbé, de a tanultnak s értőnek sokkal inkább tetsző Zrínyi 'Miklósé, mellyben ez a maga Ősének, a Szigetnél elesett Miklósnak, bajnoktettót éneklette, literaturánknak legcsillogóbb szakában is tisztelt mivek fognak maradni. Mit nem igére az illyen szerencsésen kezdett futás! De a bekövetkezett rettenetes idők elakasztották azt s a XVIII. Száznak mintegy közepéig alig akaduuk olly uiuukára, melly ezek mellett figyelmünket magára vonszhatná. A hosszas hallgatás végre a nagy Therézia utolsó tizedében leve gazdagon kipótolva. Harczolóink a Prosszíai két vérengző háború alatt, a Németeknek virágzani már elkezdett literaturájukkal derekasan megismerkedtek, s midőn a táborból visszatértek honnjaikba, sok magyar ifjú, sok magyar leány olvasá a Gellert szép meséjit, Svéd Grófnéját, s a Rabner Satyrájit. (Folyt, köv.)
