Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-07 / 129. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 129. szám. Csütörtök, julius 22-éii, . • Politikai, társadalmi, közgazdászai és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési (lij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 írt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú ház. * 7 I Kgyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek lel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdajában. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1880-ik Il-ik félévi folyamára. Mindazon t. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kérjük annak megújí­tására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Előfizetési dij : félévre 4 frt; negyedévre 2 frt. A kiadóhivatal. — Vésztön pénteken julius 2-án volt a kerület országyülési képviselője, Zsilinszky Mihály ur, részint ez évi beszámoló beszédét elmon­dandó, részint pedig más közérdekű dolgokról tartá beszédét, nem igen számos hallgatók előtt. Pénteken nálunk hetivásár van, s ilyenkor min­denki el van foglalva saját dolgaival; s ez volt az oka, hogy kevesen jelentek meg a község­házánál. Délben banquett volt 20 személyre a kaszinó dísztermében, mely idő alatt László Ferencz zenész vezetése mellett, lelkesítő dalo­kat játszottak a zenészek. — Vésztön a pénteki hetivásáron már uj búzát árultak, köblét 10 írtjával. Gyönyörű buza volt. Általában igen jó termésnek néznek e vidéken elé, ha valami elemi csapás nem éri a vetéseket még addig, míg zsákba nem lesz a gabona. Az aratást, már széltében megkezdették. 8 a hátas- és szíkföldekről már sok holdról meg­bírálható, miként hálálta meg a ráfordított fá­radságot a földmivesnek. A tengeri olyan jól áll, hogy kívánni sem lehet jobbnak. Burgonya, bab 8 más vetemények szintén szép rem^iyre jogo­sítanak. — Thalia papjai Vésztön, julius 3-án a „Zsidó honvéd" czimü darabot adták elő nyilt színkörben. A darab eléggé mulattatta a közön­séget, s Marcsa (Kovácsnó) kedves alakjával, va­lamint ügyes játékával a közönséget meglepte. Pompás virágcsokor is repült lábaihoz a szin-. padra. Csak énekében árult el némi készület­lenséget. Az egész társaságról elmondhatni, hogy ügyes tagjai vannak, de legügyesebb szinésznő Tordaynó asszony. A „Zsidó honvéd"-et megelőzőleg a „Fehér Othello" t adták elő, szin­tén jó sikerrel. — Lederer Ede b.-gyulai volt városi mérnök édesatyjáuak haláláról szóló gyászjelentés a kö­vetkezőképen hangzik : „Özvegy Lederer Sala­monné, született Kohn Fanni saját és az alól­irottak nevében fájdalom sújtott szívvel tudatja i szeretett férjének, illetőleg a legjobb atya, test­vér és rokon Lederer Salamonnak folyó év julius hó 5-én délelőtti 9 órakor agy­szélhűdés folytán élte 63-ik, boldog házassága 40-ik évében történt elhunytát. Földi részei f. hó 6 án délután 4y f l órakor helyeztettek a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra. Béke hamvaira!! Kelt Gyulán, julius 5-én 1880. Lederer Amália férj. Lederer Lajosné, Lederer Ede, Lederer Czeczil férj. Jakabfi Ignáczné, Lederer Jenny férj. Rosenfeld Zsigmondné, Lederer Regina, gyer­mekei Lederer Jakab, Lederer Lajos, özv. Kálmán Rozália, özv. Jakab Lajosné, özv. Friedmann La­josné, özv. Berger Bernátné, özv. Kolui Adolfué, testvérei. Lederer Lajos, Jakabfi Ignácz, Rosen feld Zsigmond,* vejei. Werner Regina férj. Lederer Edéné, menye Jakabfi Jenő, Jakabfi Linka, Jakabfi Sándor, Jakabfi Dezső, Rosenfeld Sándor, unokái. Basch Lipót, Basch Béni, Baseli Béla, Kohn Móricz, sógorai. * Mányik János b.-csabai ismert festő, tegnap f. hó 6-án d. e. Y 29-kor hosszas szenve­dés után végelgyengülésben elhunyt; hűlt tete­mei ma, f. hó 7-én d u. 4 órakor fognak az ág. liitv. szertartás szerint az örök uyugalomnak átadatni. Béke poraira! — A megyei közigazgatási bizottság julius 5-én tartott gyűlésében a békési orvos­választást megerősítette. — Békésmegye közigazgatási bizottságá­nak julius 5-én tartott üléséből. Jelen voltak : Beliczey István főispán ur elnöklete mellett Jan­csovics Pál alispán, Márki Lajos főjegyző, Kertay Zsigmond t. ügyész, dr. Kovács István m. főorvos, Máriássy György k. adófelügyelő, Bánhegyi István, h. tanfelügyelő, Haasz József kir. áll. ép. mér­nök, Ambrus Lajos, Farkas Béla, Haviár Dániel, Kalmár Mihály, Keller Imre, Göndöcs Benedek, OrmÓ3 János, Szucsu Béla, Szánthó Albert és Végli József biz. tagok. Olvastatott a megye al­ispánjának junius hr.vi jelentése, melyet egész terjedelmében közlünk, — s melyre nézvA következők határozattak. A kir. államépitészeti hivatal felhivatott, kogy az alső Fehér-Körös csa­torna balparti gátja alatt elvonuló gyula-dobozi útvonal feutartása, s az esetleges kisajátítás költ­ségeiről, valamint a dobozi híd kijavítására vo­natkozólag jelentést tegyen. A magsári kiszaka­dás okának kipuhatolására az alispán- elnöklete alatt a kir. áll. ép. a kir. folyammérnöki hivata­lai s Végli József biz. tag küldettek ki. Egye­bekben a jelentés tudomásul vétetett. A kir. tan­felügyelő jelentése folytán a községek elutasitat­tattak, hogy a tanköteles gyermekek összeírását nem, kor és vallás szeriut pontosan elkészítvén és 3 példányban kiállítván, egyet a j. szolga­birák, illetve a gyulai polgármester utján a k. i. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) IX. — Igenis sürgős, előbb azonban azt kell nagysádnak tudtára adnom, hogy kegyes enge­delmével néhány napra vendége leszek. — Én szívesen látom házamnál, de azt előbb, hogy kihez van szerencsém, tudni óhajtom? — Én Fekete Andor vagyok — mond ülté­ből fölemelkedve s mélyen hajolva meg Hermina előtt; — Kázmér barátom megbízása után vagyok bátor alkalmatlankodni nagysádnál. — Hát ön az én férjem legjobb barátjai egyike, az általa oly sokszor emlegetett víg ke­délyű Andor? — kérdé Hermina érdeklődéssel. — Szolgálatjára a-szonyom! — Legyen ön üdvözölve, mint kedves ven­dég házunknál! — mondá Hermina nyájas ba­rátsággal nyújtva jobbját Andornak, mit az tiszte­lettel emelt ajkához, egy forró csókot nyomva reá. — S miért nem mondta ön meg nevét mindjárt, midőn ide jött? Most vessen magára, ! hogy várnia kellett, megbüntette ön maga magát. — Nagysád által szeretném én büntetve látni magamat — No, no, — mond Hermina trefas ko­molysággal — még azt is megkaphatja, csak jól j ne viselje magát. — Igyekezni fogok asszonyom. Mert a bün­tetés is édes boldogság lenne nekem, nagysád [szép kezeiből! — Már ismét bók — jegyzé meg Hermina. — Nem bók, de komoly valóság asszonyom, mit szivem mélyében érzek! — mondá páthosszal, megragadva Hermina kezét, mit az azonnal visz­szahuzott, sötét szemeit feddőleg függesztve An­dorra ! — Mi hírt hozott ön férjemtől? — Köszönti nagysádat. Nincs semmi baja, s azt izeni, hogy szobája kulcsát szíveskedjék átadni nekem, hogy az íróasztalán levő félbe­hagyott irományokat befejezve, minél előbb utána küldhessem. Hermina, ki legkevésbé sem kételkedék a ravasz Andor szavaiban, ugy tőn, mintáz mjndá. Már több napot töltött nála Andor, az em­lített iratokon színleg dolgozgatva. Sokat időzött Hermina körében, szép holdas estvéken lehete őket látni a kastély erkélyén ülve, vidám beszél­getés között. Hermina, a tiszta lelkű nő, ki távolról sem sejté a tréfás, leleményes eszű, vidám kedélyű Andor tervét, örömmel látta őt körében, szíve­sen mulatott vele. Andor azonban, bár minden ékesszólási teketségét elővette Hermina meghó­dítására, ki hízelgő szavait bóknak, czélzásait tréfának vette, semmire sem mehetvén, restelleni kezdé a dolgot, hogy ő, az eddigi szerencsés hódító, tervében elő nem haladhat. Sértett büsz­kesége tehát más tervről kezdett gondolkozni, ós csakhamar készített is egyet, melynek következ­tében czélját érni vélte. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom