Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-25 / 142. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. ban tovább is hasonló alapossággal jár el a M. J. tisztelt czikkirója; de feleslegesnek tartom azt elősorolni: csak annak kijelentésére szeritkozom, bogy ha ő feljogosítva érzi magát a pénzügyminisztérium működésére satyrát irni, a magam részéről annak tévedéseit, mulasztásait sajnálkozással veszem tudomásul, de az ő szakértői distinguálásai már bószantanak. Ha a M. J. ilyetén okoskodásának kutforrását keressük, két alternatíva áll előttünk : vagy malitiosusan magyarázta félre a törvénynek még világos részét is, vagy pedig nem olvasta elég figyelmesen a törvényt. Kérdem a M. J. t. czikkiróját, vájjon, ha még egyszer átolvassa a törvényt, és nem hagyja ki a csillag alatti jegyzeteket sem, megmarad-e amaz állítása mellett, hogy a védkötelezettek, kik 1869-ben s ezen időtől kezdve sorozás alá estek, a hadmentességi dijat már 1869. óta tartoznak fizetni? Azt hiszem, elfogja ismerni, hogy a díjfizetés kötelezettsége azon évtől fogva kezdődik, melyben a törvény érvénybe lép. Ez a törvény pedig az 1879. évre is érvényes. Ebből következik, hogy *a díjfizetés kötelezettsége 1879-ben kezdődik. Ha a törvény ratióját tekintjük, be fogjuk látni állitásunk igazságát. A törvény ratiója volna, hogy a méltányosságot valósítsa meg azok között, a kik szolgálva idejüket, pénzüket és vérüket áldozzák a haza oltárára, és azok közt, kik mindez alól fel vannak mentve. Ha a dij kötelezettség 79-ben kezdődik, a méltányosságot megvalósítva látom, mert az 1869-ben s ezen időtől kezdve besorozott egyének szolgálati ideje még nem ért véget. Az 1869. évtől az 1879. évig terjedő idő letelt; azért az állam, bármennyire igyekszik az adóprést szorítani, kárpótlást nem követelhet, nem is követel. Hogy 79-ben követeli a hadmentességi adót, azt onnan lehet magyarázni, hogy a törvényjavaslat i még 1879-ben volt tárgyalva. Azt is állítja t. czikk iró ur, hogy az a tisztviselő, kinek 800 frt fizetése van, 80 frtot fizet, s a kinek 1000 forint fizetése van, 100 frttal köteles 12 esztendőre adózni. Ha igy állana a dolog igazán szörnyű volna. Az idézett törvény 10. § ának 5. pontjában van ezekről szó. Ki van ott mondva, hogy a kik a kereseti adó lY-ik osztálya alá tartoznak, az összes egyenes állami adó és földtehermentesitési járulék alapján tartoznak liadinentességi adót fizetni. A törvényben előforduló adóalap kifejezés tehát azon egyenes adó, mely alapul szolgál a hadmentességi adó kivetésére. Nem akarok tovább polemizálni M. J. czimü szaklappal, mert aligha csalatkozom, midőn azt állítom, hogy az M. J. t czikkezője belátva annak a törvénynek sok helyütt felmerülő hiányait — melyeket még nagyreményű törvényjavaslat korában lehetett volna kiegyenlíteni — e hiányokat arra használja fel, hogy a minisztérium ellen philippikáit mondja el, és a helyett, hogy a törvény és utasítás valódi értelmét derítené ki, kárörvendő mosolylyal tüntet fel absurdumokat és magyarázza félre a törvénynek még világos ré-1 szeit is. Ily kérdések fejtegetésénél a politikai pártokon felül kell állani. Remélem, hogy a M. J.-t, ha e kérdésben még egyszer felemeli szavát, philantropikus érzelmei is j gátolni fogják kárörvendően mosolyogni a; a törvény egyes hibás kifejezései felett és rendelkezésére álló eszközökkel olvasóit nem zavarba hozni, hanem felvilágosítani igyekszik. Ugy legyen! Páy Xg-xiácz. Politikai hirek. * Gaillbetta javaslatára egy, 60 minden fegyvernemhez tartozó franczia tisztből álló bizottság megy Athénbe, a görög sereg újjászervezése végett. — Berlinből írják, hogy Németország a hivataluok-expeditióval kifejezést akart adni Törökország fenntartásának szükségességéről való véleményének. — A pólai arzenál Bécsből parancsot kapott, hogy a „Prínz Eugen" hajót gyorsan szerelje "fel. A levantei hajórajt is két hajóval erősitik meg. Hogyan kell tenyészteni a selyemhernyót? Legszütségesetili Mmúl a selyemtenyésztésröl, kérdését és feleleteto, Irta : Gömlöcs Benedek. (Folytatás ) 46. Ha selyempillangót akarunk nyerni, mit kell tennünk ? A gubókat szép tiszta helyeken kell tartanunk, mind addig, mig a lepke azt belülről ki nem rágja. 47. Megismerhető-e a lepke nemre nézve ? A pillangók alakjából, azok nemére csaknem biztosan lehet következtetnünk, — ugyanis a kurta, vastag potrohú, kurta és széles szárnyú pillék többnyire nőstények, ellenben a karcsú, nyúlánk testalkatúak hímek. 48. Hogyan kell értékesíteni a selyemgubókat? A kemény, szép, tiszta gubókat külön kell szedni, ezekért jó árt adnak, — ellenben a gubókat, melyekben két hernyó van, ugy szintén a piszkos és puha gubókat sokkal kevesebb árért lehet eladni. 49. Mit kell tenni az eladásra szánt gubókkal ? Ha hosszabb ideig kell tartanunk, az esetre a gubókat tiszta papírra elhelyezve, kenyér sütés után a meleg kemenczébe kell tenni, hogy a meleg által a gubóban levő bábok megfojtassanak. 50. Kik vannak leginkább hivatva a selyembogár tenyésztésre ? — „De szülői K—t kihallgatlanul puszta hir után Ítélték el?'

1 — kérdém megindulva. — „Igen, s ez fáj nekem; inert nem hiszem, nem hihetem, hogy ő igy tett volna. S bár mit mondjon is u világ róla, nekem egy beuső szózat mindig azt súgja : ő nem gyáva, ő egy aljas rágaloinuak az áldozata " — „Azóta nem beszélt vele Joláuka? Nem kért tőle felvilágosítást?* — „Nem. Szülőm egy mulatságba sem vittek el, nehogy találkozzam vele. Itthon pedig, — mint már tapasztalhatta — mindenki csak őt rágalmazza. Azt hiszik, hogy azzal kiűzik képét emlékemből; pedig esküszöm : mindaddig, mig magam meg nem győződöm lovagiatlanságáról, hasztalan fáradnak: majd akkor megvetem, de mást szeretni nem íogok. Ö volt az első: ő lesz utolsó is!" Vigasztaltam, hogy az idő mindent helyrehozhat; K. ... tisztázni fogja magát s még boldogok lesznek. De Jolánka szomorúan rázva fejét, mondá : — „K.... sokkal büszkébb, hogy oda, a honnét egyszer kitiltották, visszamenjen. Nem marad más hátra, mint lassan elhervadni abban a gondolatban, hogy ő ártatlan, de a sors nem engedi, hogy boldogok legyünk." — „Megvallom, bár igen mély részvéttel viseltetem Jolánka iránt, s nem tartom őt mindennapi lénynek, de ez utóbbi nyilatkozata mégis kétkedő mosolyt csalt ajakamra elgondolva : minden nő utolsónak tartja első szerelmét gondolatban, de a valóságban sok következik utána. Tóni. Második levél. Kedves bátyám! Sz. T. 18. Okt. 15. Nem hittem soha, hogy nő oly igazán tudjon szeretni, mint Jolánka, nem hittem, hogy oly érző szive legyen, s hozzá annyi lélekereje, némán viselni bánatát. Mindenki vigasztalni igyekszik; s csak mélyebb sebet üt szivén. Roppant fájhat az olyan vigasztalás, melyet ugy intéznek, hogy azt, akit szeretünk, folytonosan gyalázzák. Jolánka mindazokra csak azt válaszolja : „Szeretem." Azután félrevonul szobájába, mindenki sejti, hogy sír s akkor békét hagynak neki. Igazán ráillik Vörösmarty mondása : „Társasága lángzó érzemények, hervadt emlék és kínos remények." Én kimondhatatlanul sajnálom Szegényt vigasztalom, de nem említem soha ideálja nevét; beszélek vele a művészetről, zenéről, irodalomról, mindenről, mi a szivet nemesíti, a lelket fölemeli. Felezem bánatát: mert Goetheként: a megosztott fájdalom félfájdalom, s én ezt annál is inkább teszem; mert való bánatot érzek sorsa iránt Fáj : ha sírni látom; örülök : ha egy mosolyt csalhatok ajakára. Érzem : hogy lelke az enyémmel rokon; érzem Vachot Sándor mondásának igazságát: „nemesbíilüuk a búnak általa"; mert nincs szentebb, ninc3 meghatóbb valami : mint a nagy néma fájdalom egy gyenge nő által viselve. A fájdalom megtisztítja a szivet földi salakjatól s az eszmény inditja; s ha van eszményi e földön : ugy az csak egy szenvedő no lehet. Tudom, mosolylyal fogadod állításomat; de ha látnád Jolánkát, ezt a szép hervatag alakot, fájdalomtól szelid nemes vonásait, azt a két sötét szemet, melyből a lélek jósága sugároz feléd, azt moudanád : ideál csak ilyen nő lehet' Az öröm sokkal realisabb; ón imádom a nagy néma fájdalmat. Tóni. (Folyt, köv.)