Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-30 / 250. szám

„Békésmegyei Közlöny* 1880. 2 34. szám. * ejlesztési alapjára lesz fordítandó, s az igy negteremtett alaptőkét bízzák egy szaksze­rű bizottságra, mely saját belátása szerint i felmerülő egyes önálló szakerőket kamat nélküli kölcsönnel önállóságra segítse s gyá­molitsa. Politikai hirek. — Aleko pasa beadta lemondását. — A boerok ismét megtámadták az angol csapatokat a Pecsóf folyam mellett és az angol kapitányt meg­ölték. -- Ignatiewet nemsokára fontos hivatalra fogják kinevezni. — A szultán kijelentette, hogy a görög kérdésben: „a döntő szót átengedjük az ágyúknak." — Hír szerint Beust gróf párisi nagy­követ állását a londoni nagykövetséggel fogja fel­cserélni. — Klieireddin pasa fogja átvenni Tunis kormányzását. Fölrimivclési viszonyaink. Miután a földmivelés ép oly ipar, mint minden más, annak fejlesztése is csak azon uton mozdítható elő, mely minden társadal­mi munkának biztonságot és virágzást nyújt. Nem létezik erre nézve egyéb törvényhozási rendszabály, mint minden más polgári te­vékenységre nézve, tudniillik : észszerű adó és közlekedési politika, jó rendészet és igaz­ságszolgáltatás, olcsó tőkék, kedvező keres­kedelmi szerződések stb, tehát körülbelül oly dolgok, melyek minden czivilizált ál­lamban magától érthetők. A ki tehát igazán és komolyan földmi­velési viszonyainkon javítani akar, annak mindenek előtt azzal kell kezdeni: ezen ál­talános föltételeit minden gazdászati virág­zásnak megteremteni. Sőt ezzel is csak egy része a feladatnak van teljesítve, a másik azon külön rendszabályokhoz tartozik, me­lyek sokfélekép és bonyolultan a népneve­lés nagy kérdésével kezdődnek. — Mert az észszerű földmivelés nem egyéb, mint az idő, pénz és erő helyes gazdálkodása és vi­lágos, hogy csak értelmes kimivelődés kö­vetkezménye lehet. Ha földmivelőinket elfogulatlanul szem­ügy alá vesszük, azt látjuk, hogy rang és ! Egy év telt el. Nehéz nélkülözéseknek súlyos esztendeje volt az az égbekiáltóan igazságtalanéi megbélyegzett testvérekre nézve. Terey or­vosi praxisából alig tudott annyit keresni, hogy magának és nővérének a mindennapi kenyeret megszerezhesse. Berg, ki igen gazdag volt, megkisérlette anyagi segélyét felajánlani. Visszautasították Egy napon Guck rendőrbiztos lélekszakadva rohan Berghez és diadalmas arczal előadja, hogy a valódi bűnös fel van fedezve. Berg arcza ragyogott az örömtől. Guck következőleg adá elő : „Tegnap este sürgöny érkezik a rendőrséghez, hogy G . .. .-ben egy gyógyszerészsegéd öngyilkos lett. Ez igen mindennapi esemény. Én lettem ki­küldve a tényállás felvételével. Megérkeztem s min­dent rendben találok, már t. i. az öngyilkosságot illetőleg. A fiatal ember foglalkozásának megfele­lőleg arzenikummal expediálta magát ama másik hazába, hol patika és arzenikum nincsen. Szüksé­gesnek találtam egy kis szerény motozást megej­teni és egy a „rendőrségnek" czimzett levelet ta­láltam Bravó! kiálték, ez a fiatal ember tehát utolsó pillanatában rólunk emlékezett meg. Fel­bontom e levelet és ott a következőket olvasom : „Egy éve mult, hogy önkénytelen egy iszonyú bün részese lettem, melytől lelkem" .... stb. néhány szellem szerint három csoportra oszolnak. Első helyen áll a nagy földbirtok — kö­rülbelől 1000 holdnál nagyobb birtokok — hatalmas értelmi és pénzügyi eszközeivel. Nagyrészt szolgálatába hajtotta már a föld­mivelés' technika minden találmányait és ezáltal bátran versenyezhet külföldi társai­val. Ama általános, minden gazdászati élet fejlődésére szükséges állami berendezések te­hát ezen teljesítményeket is dúsan hatvá­nyoznák, de a különösek nem nyernek reá alkalmazást; itt hol a nagybirtokos sem ér­telmiséggel, sem kedvvel nem bir vagyonát hasznosan kezelni, semminemű kívülről jövő befolyás hatásosan működni nem fo;:. Ugyanez áll a közép birtokról. Egy időben ez képviselte a nemzet tulajdonké­peni virágját és erejét, ma azonban, több­nyire saját hibája folytán anyagilag sokkal mélyebbre sülyedt, mint bármily más állás. Minthogy nem bir azon eszközökkel, mint a nagybirtok, idegen értelmiséget igény­be vehetni, ugy saját egyénisége a mérvadó gazdálkodási sikereire nézve. Minthogy azon­ban a gentry legtöbb tagja csak névleg földmivelő, valójában pedig tulrészben poli­tikával, választással, megyei alkalmazások­kal és sporttal foglalkozik, minthogy nagyon is gyakran világos számadás nélkül él és a rendesen felmerülő deficitet gavallérkamatok melletti kölcsönnel vagy az aratás előleges eladásával fedezi, nagyon gyakran beállanak e cselekvényeknek keserű következményei is. Kétségtelen, hogy szerencsés eszközök a jövedelem fokozására a középbirtok ezen ré­szének sorsán is lényegesen javítanának, csak nem látható át, hogy mily módon teremtes­senek meg azok speciális rendszabályok al­téi a földmivelés emelésére. Elértünk tehát a legszámosabb és leg­segélyreszorultabb csoporthoz: a kisbirtoko­sokhoz, kik csakugyan nem tudnak uralkod­ni a helyzet fölött, minthogy az eszközök: olcsón termelni, hiányzanak nekik. Általán azt hiszik, hogy a parasztnak legolcsóbban kell termelni, mivel hogv maga dolgozik; miután azonban a kis birtokosnak az egész, gyakran sok tagu családot az egész éven át kell fentartani, mig a tulajdonképeni gazda­sági munkák csak 90—100 napot vesznek kopott frázis. De most jön a java." Valami KI éber uevü szolgának 100 írtért egy doboz arzenikumot adtam e' és csak másnap tudtam meg, hogy ő urát a tábornokot ugyané méreggel meggyilkolta." „Hol van e levél ?" kiáltá Berg, mohón fel­ugorva székéről. „Nagyon jó helyen" — feleié Guck. kit e si­ker kedélyessé tett — „a már megejtett vizsgálati iratoknál. Kléber barátunk azóta titkos rendőri fel­ügyelet alatt van és Berlinben lakik. Már sürgö­nyöztem a rendőrségnek és még ina este szeren­csénk lesz becses személyéhez." Egy hónap múlva az ottani lapok a következő közleményt hozták : „Tegnap itólte el az esküdt­széki bíróság Kléber Mihályt élethossziglani fegy­házra, ki a tavalyi szenzácziós pörben, bizonyíté­kok elégtelensége folytán felmentetett. Az elvete­mült bűnös teljes vallomást, tett. Ezen ítélet egy­szersmind a legfényesebb mentő Ítélet Terey Mar­git kisasszonyra nézve, kiuek tiszta lelkét egy sú­lyos váddal igyekezett e gonosztevő bepiszkolui. Ila ugyan ily körülmények közt elégtételre szó le­het, úgy a kisasszonynak elégtétel szolgáltatott." * * * Ismét egy év mult. Egy kisváros egyik fénye­sen berendezett házában találkozunk ismét Margit­tal. Nemes homlokát, melyet a gonoszság ós bal­igénybe, nagyon világos, hogy a nagyobb birtokossal szemben, ki kuliurmunkálataival szolgáit évenként 300 nap használja, hát­rányban van. Ezen felül a kisbirtokos min­dent primitív kézimunkával végez, mivel sem eszközzel, sem alkalommal nem bir a gépszolgálatot alkalmazni és ezáltal nemcsak drágábban, de rosszabbul is termel. Mint látható a nagy- és kisbirtok kö­zött azon arány áil fenn, mint gyáros és kézmives között és ez jellemzi világosan azon pontot, melyen segíteni kell. Földmi­velésünknek az a feladata, a különbözetet a mi földiáradékunk és a román és oroszé között olcsóbb termelési költségek által ki­egyenlíteni. A nagyobb birtokos megoldja e feladatot, legalább képes megoldani, de a paraszt nálunk ép oly drágán és roszul ter­mel, mint Oroszországban és Romániában, és minthogy nagyobb terhekkel bir, elveszti a versenyképességet. Arról volna tehát szó, olcsó, hasznos és egyszerű gépeknek részletfizetés melletti terjesztése által a munkát olcsóbbá tenni; de előbb eszközöket kellene teremteni, a kis termelőt, arra birni, hogy gyümölcs- és főzelékmivelés, tejgazdálkodás, szárnyas te­nyésztés és üzleti növények mivelése által munkaidejét teljesen kihasználja, mivel a technikai segédeszközök erőszaporitásának csak ugy van értéke, ha a megtakarított idő más teljesítményre fordittatik. Ezen nagy, valóban mivelődési feladatokra pontosulja­nak össze azon törekvések, melyek a föld­mivelési érdekek előmozdítását czélozzák. MEGYEI HIREK. — Blöflzetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny" 1881. évi nyol­ozEfccaLil?: évfolyamára. Felkérjük lapunk t. ez előfizetőit, hogy az előfizetést minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. Előfize­tési dij: egész évre © frt; fél­évre 3 frt; aaeg-37-ed.évre ± frt BO 3sx m — Ma veszik t. olvasóink lapunk ez évi folyamának utolsó számát. Az év vé­itélet, beszennyezni akart, tiszta derű veszi körül. Csak koronkénti szomorú mosolya tanúskodik a ki­állott szenvedésekről. Mellette férje: Berg ül, szeretetteljesen függesztve reá szemeit. Kis szünet múlva Terey lép be, kissé lázasan egy hírlapot vesz elő: „íme szeretteim! A gondviselés, e sokszor gúnyolt és káromolt ógi lény, mégsem oly igazta­lan, minőnek hirdetik Olvasd!" mondá, sógorának nyújtva át a hírlapot. Berg olvasni kezdé : „D .. .-ben nagy feltűnést keltett egy bankár bukása, annál is inkább, mert a passivák három­szor felülmúlják az aktívákat. A bukás okául fiának egy lovassági tisztnek óriási tókozlásait emlegetik. A tisztet nemrég könnyelmű adósságok miatt kikü­szöbölték a hadseregből. A bankár ellen a vizsgá­lat meg van indítva." „Szegények!" — mondá Margit egy hosszú sóhaj kíséretében — „isten látja lelkemet, hogy bár okom volna őket gyűlölni, szivemből szánom őket." Berg szenvedélyesen megcsókolta ifjú szép neje homlokát és a hírlapot a kandalló tüzébe dobta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom