Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-18 / 137. szám

, Bek és mití gyei Közlöny" 1880. 142 . szám. tés műveletei, az öntvények lágyitása, kisebb gépöntödék tervezése gépkezeléstan. A ve­gyészet szinte két ágra oszlik: a szerves és szervezetlen vegytan körébe tartozók. Az első tárgyalja a mész, fösz és czementége­a tégla és agyagátük gyártását, a soda és kénsav gyártását, a salétrom és salétrom­tartalom anyagok, azon különben gyűjtő­szerek gyártását, festő anyagok és papiros gyártását, az agyag- és üvegáruk zomán­czozosát, mindezeket vegytani elemzéssel és műszaki rajzolással kisérve, a második­ban előfordul: a keményitő-gyártás külön­féle terményekből, tápszerek gyártása, a liszt meghamisitásának felismerése, ténta, festőanyagok, lack, firnisz és enyv gyártása, bőrgyártás, kenő, tisztogató és világító anyagok gyártása, szesz és czukor gyártás különféle anyagokból, mindezek vegyelem­zéssel és rajzolással. — A fém- vasipar anyagai részletesen, a kovácsolással kap­csolatos szerszámok, a gazdasági eszközök és lapalaku fegyvernemek, kézmű és gyár­ipari szerszámok, épület és honvéd felsze­relési fémtárgyak gyártása, rézöntészet, müöntészet, kisebb fém- vasipar-telepek tervezése, ide vonatkozó műszaki rajzolás. •— A faipar megismerteti a fanemeket te­kintettel felhasználásukra, a falevágását, szárítás módját, feldarabolása s alakítása módját, bútor és szerszám-gyártást, eszter­gályozását, műszaki rajzolás kíséretében. — A szöveiipar megismerteti a szövetipar a len, kender, gyapjú kezelését a velők kapcsolatos gépekkel együtt, a fehérítő és festő anyagokat, a fonást és fonógépeket, gombolyitást és gombolyitókat, szövetmin­tákat, szövőszékeket, szövést kézzel és gép­pel, műszaki rajzolással. A közös tárgyakat minden tanuló ta­nulja, a szakcsoportot a tanuló maga vá­lasztja. A közös tárgyakra egy év, az első, fordittatik ; minden egyes szakcsoport négy félévig tart. A tanítás dijmentes. Az inté­zet (VIII. ker. Bodzafa utcza 28. sz.) igaz­gató testülete áll az igazgatóból és a val­lás* és közoktatásügyiminister által kine- j többnyire barnás színűek, ds vannak tarka vezett hat szakértő férfiúból. A tanév kez­dete szept. 15. Minthogy az intézet még csak egy éves, magától értődik, hogy a tanterv nincs színesek is; lábaik száma a fajok külön­félesége szerint változó; lábaik hasuk alatt 2 felől, párosával vannak elhelyezve. 4. Hogyan néz ki a selyemhernyó ? Alakjára nézve a selyemhernyó nem egész végig életbeléptetve. 1880. szept. az igen tér el a közönséges hernyóktól; egyéb­első évi közös osztályon felül megujittat- ként a selyemhernyónak 2 ismert faját nak: az építészeti, vegyészeti és fém- vas- különböztetjük meg: a világos szürkét és , , , a sötét barnát, ipari szakcsoportok. . , ..,.. , .. .. .. , , ..i . • 5. Miben különbözik a világos szürke Mondani es felesleges, hogy a muhelyi ég a götét barQa 8elyemheray ó egymástól? gyakorlat az egyes szakcsoportok halada- A s zj nn ek eltérése mellett, a sötét sát párhuzamosan követi. barna többnyire nagyobb, s kényesebb ter­— mészetii, — miért is több gonddal s óva­Politikai hirek. tosabban kell kezelni. . , , , „ . , . , i 6. Melyik hasznosabb a kettő közül? * A bolgárok szünetlenül Bulgár,a es Haszonra nézve egymást nem múlják Kelet-Itumelia egyes,tesan dolgoznak. Ujabban ^ _ mer t ^ dozág é g elkész.tették a honvedelm, javaslatot, mely sze- mellett álfca?ában lő hagznot h • rint minden fegyverfogható bolgárrá nezve a ka-; ^ an a] f tonakötelezettség az 55 ik évig tart - A fran- ' ? ^ & sel emh ó ? czia kamara es a senatus ülésszaka berekesz-; A gelyem p ü, angó k tojásaiból, a mit tetett. — A hatalmak együttes jegyzékének átnyújtása Konstantinápolyban és Athénben leg­közelebb meg fog történni. petének is neveznek. 8. Hogyan lesz a selyempillangó to­jásból selyemhernyó ? Költés által, — a mi melegség folytán Hogyau kell tenyészteni a selyem- eszközöltetik, és pedig vagy meleg levegőn, hernyót?*) vagy fűtött szobában. 9. Mily helyen kell a tojást tartani LegszMségeseDU mm a selyemtenyésztésröl, kol t tísz^L va gy papír-ládában, meiy­kériéselc és feleleteden, |nek alakja legyen alacsony és széles, hű­•3(3;: Irta : Göudöcs Benedek. vös, száraz, szellős helyen, nehogy a her­nyók kikeljenek addig, mig eperfa-levelek 1. Mit nevezünk általában hernyónak ? nincsenek; mert ez esetben a kis hernyók­Azon kártékony állatocskákat, melyek nak nem lenne tápláléka. a növények leveleit, virágait, s gyönge gyümölcseit megrongálják, felemésztik, és igy a kertészkedőknek és a mezei gaz­dáknák igen nagy károkat okoznak. 2. Tehát minden hernyó kártékony? A hernyóknak Van egy faja, mely nemcsak hogy kárt nem okoz, hanem — a fehér gyümölcsű eperfa levelének fel­emésztése által, sélyemszálakat eresztvén, — a gondos tenyésztőnek biztos hasznot, jövedelmi forrást nyújt; — és ezt selyem­hernyónak, vagy selyembogárnak nevezzük. 3. Hogyan néznek ki a hernyók álta­lában? Hosszas, nyúlánk, henger alakúak; (II-ik közlemény köv.' *) Kapható a szerzőnél B.-Gyulán, ára 10 kr. Hazai hirek. — Kupecz Ferencz volt 48-as honvédtiszt értesítést kapott Egerből, mely szerint Seeman Alajos ezredes a magyar zászló megsértése ügyé­ben a kihívást elfogadta. Gr Kreith Béla kihívá­sát Seeman szintén elfogadta, s előbb ezzel fog megvívni. A találkozás Budapesten tesz. Seeman egyébiránt védekezik és tagadja, hogy szándéka volt ama zászlót sérteni. — Petőfi Sándor összes lyrai költemé­nyeit olaszra forditottta Bolla trieszti kereske­delmi tanár. — Szekrényessy Kálmán, dzsi­dáskapitány, azon merész vállalkozó, ki jul. 25 én a Balatont át fogja úszni. Az athlekai clubbot A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) Hermina szándoka : magának a világ előtt holt hirét terjeszteni, mely által veszélyben forgó becsületét megmenthetni hitte, s titokban 8zülőivel együtt — kik beleegyeztek — külföldre tenni át lakását, s ott a világtól visszavonulva, C6endes magányban élni. Csakhamar el is terjedt a hír Pereyné ha­láláról az egész környéken. Többen látták is, midőn éjszaka egy, fekete bársonynyal bevont koporsóba zárva, a kastély kriptájába eltemet­ték. Mások szerint szülőföldjére vitték temetni, saját meghagyása következtében. Az egész falu népe mást-mást tudott beszélni temetése folől; de az bizonyos, hogy halálát senki sem vonta kétségbe. A Perey kastélyból kihalt az élet Hermina eltávozásával, mint pásztor-vesztett nyáj, elszé­ledtek cselédjei, csak egy hű szolga, az öreg Péter maradt benne felügyelőül. Perey Kázmér, neje költött halála után ; négy hétre jelent csak meg kastélyában. Néma és magába zárkózott volt. Összejárta minden szobáit, mint ha életet keresne a zajtalan élet nélküli szobákban. Hermina dolgozó asztalkáján megpillantá a már fentebb említett képet, me­lyen az utolsó öltések hiányoztak csak, hogy egészen be legyen fejezve; hirtelen kezeibe ra­gadá s arcza elhalványult, eszébe jutván elmúlt | boldogsága, midőn rnég kézi munkái között fog­lalkozó nejét, regényes kalandjai elbeszélésével mulattatá. Három év folyt le az említett események ! után a nélkül, hogy Perey Kázmér csak gyaní­tani is tudta volna, hogy neje életben van, ki­nek ez idő óta ártatlansága is napfényre jött, i mivel Fekete Andor lelkiismerete mardosásai következtében őszintén bevallá Pereynek, Her­mina erényei tisztaságát s ingatlan hűségét, | forró szeretetét férje iránt. Bevallotta kiutasit­tatását, valamint hogy sértett hiúsága készteté arra, hogy megboszulta magát PereynéD. És e vallomás után nem volt egyebet mit tenni, mint elfogadnia Perey kihívását, mely párviadal helyé­ről jobb kezéről két ujjat veszítve, tért vissza. Perey Kázmér meggyőződvén neje ártatlan­ságáról, saját költségén épitteté fel a fogadáskor emiitett kápolnát. Hermina költött halála után két évre már be volt fejezve az épités, s ott állt a kastély jobb oldalán levő kies völgyben az egyszerű de csinos kápolna, mely Pereyné emlé­kére .Hermina kápolnájának" nevezteték. Három óv folyt le Pereyné eltávozása óta, mely idő alatt Perey nem sokat törődék nagy kiterjedésű birtokával, bánatját, mit valóban mé­lyen érzett hű neje elvesztésén, az örökös vadá­szatok és poharak között tudta elűzni magától, egyedül csak ezekben talált szórakozást. Egy­szer azonban unni kezdé mind e szórakozáso­kat, mind pedig a magános életet, és házasság­ról kezde ismét gondolkozni. Az utóbbi időkben igen gyakran megfor­dult gróf Rényeyéknél, hol szívesen látott ven­dég volt kedélyes társalgásáért. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom