Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-17 / 136. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam , 136. szám. Csütörtök, juliu s 22-éii, . Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési di j : helyben házhoz h-jrdva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdajáiian. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. „Országos nőiparegylet."*) A magyar közönséghez! Az országos nőiparegylet a jövő év tava­szán országos kézimunka-kiállítást rendez, mely­nek előleges programmját a következőkben ajánl­juk a t. közönség szíves figyelmébe. Az országos női kézimunkakiállitás czélja: feltüntetni azon iparágakat, melyekben eddig a magyarországi nők sikerrel foglalkoznak: a női kézimunka haladásairól, az abban nyilvánuló ízlés 1 fejlettségéről hü képet nyújtani: továbbá épen a kiállítás napján szerkesztendő szakjelentések által főleg azon hiányokat összegezni, melyek a nőipar és női kézimunka fejlődésében eddig ta­pasztalhatók : ezen hiányol- javítására az alkal­mas módokat és eszközöket javaslatba hozni; végül a nők munka- és keresetképességének elő mozdítása érdekében azon uj iparágak megjelö­lése, melyekben eddig a nők nem foglalkozhattak vagyis a nők munkakörének kiterjesztésére és előnyös javítására vonatkozólag az állami és társadalmi téren reáuk való feladatok concret felsorolása és ezek teljesítésére nézve a legked vezőbb módozatok ajánlása. Kiállítható minden e hazában, esetleg kül­földön tartózkodó magyar nők által készített és kiállításra méltó iparczikk és kézimunka, s pedig mindennemű tüoiunkák (várás, kötés, hímzés, ke­retmunkáií, hálómunkák, csipkék, ruhászati ipar) szövetek, a háziipar összes tárgyai, élelmiczikkek gazdasszonyi készítmények, háztartási és vegyes iparczikkek, rajzok, festmények és a fegyházi ipar tárgyai. *) Közlés végett hozzánk beküldetett Szerk. ben fogják közzétenni, illetőleg a kiállítás idejét tartamát, helyét stb. meghatározni Addig is azonban, mig az egyenes felhívás az egyesekhez és testületekhez szétküldetnék, tekintettel azon nagyfontosságú czélra, melyet bevezetésileg részleteztünk és mely a nemzeti munka terjedésében a nőknek is kijelöli az őket jogosan és kötelességszerűen megillető helyet, a nélkül, hogy ez által bárkinek jogai csorbát szenvednének, hazafias bizalommal ajánljuk ki­állításunk eszméjét a magyar nők pártoló figyel­mébe és előlegesen is felkérjük őket. hogy addig is, mig becses közreműködésüket és tevékenysé­güket ez ügyben igénybe venni bátrak leszünk, szíveskedjenek ez eszmének saját hatáskörükben híveket szerezni, hogy az annak idején támoga­tásra és pártolásra készen találja hazánk nőkö­{ zönségét. Budapest, az orsz. nőiparegylet választmá­nyának 1880. április 21-én tartott üléséből: "\7~. ICo-václj. X-iá-szlósaé elnök. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhívása „Békésmegyei Közlöny" 1880-ik Il-ik félévi folyamára. Mindazon t. előfizetőket, kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, kérjük annak megújí­tására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Előfizetési dij : félévre 4 frt; negyedévre 2 frt. A kiadóhivatal. Gyulán a -Gerőfi Andor vezetése alatt álló színtársulat ma (szombaton) tartja első elő­adását „Titillfl hadnagy" czimü operettel. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÍJA. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból) (Folytatás.) Pereyt meghatotta neje keserves zokogása, bár hűtlennek hitte őt, mégis talán soha sem szerette jobban, mint épen ebben a pillanatban, melyben elhatározta, örökre elválni tőle. Szem­rehányásokat tőn magának, hogy oly sokszor he­tek hosszáig is magára hagyta, különösen kár­hoztatta magát, hogy Andorral fogadott s nejé­hez küldte, mi által okot s alkalmat adott nejének a hűtlenségre, kinek szeplőtlen erényei­ben oly erősen bízott... . A dolog megtörtént; azon változtatni nem lehet, - igy okoskodék magában. Szegény Hermina I — szólt Kázmér ellágyult hangon — hidd meg, hogy szivemből sajnállak. Szemrehányásokat teszek magamnak cselekede­teim miatt; de hűtlenséggel nem vádolhatom magam, valamint más sem teheti azt. Bárha sokszor hetek hosszáig mulatva, magadra hagy­talak is: de szivem hű volt hozzád mindig, s hű lett volna a sírig! Most érzem igazán, hogy mennyire szerettelek, s mily iszonyú fájdalmat okozott hűtlenséged! Ne szólj Hermina! Oh ne szólj ! Hiába akarod magad menteni, hiába! e szív mindent tudna feledni, megbocsájtani, csak hűtlenséged nem! Szegény gyarló teremtési Saj­nállak szivem mélyéből, meg is bocsátom, mit ellenein vétettél; de válnunk kell örökre. Ha kedved tartja, kastélyomat neked ajándékozom, s itt maradhatsz benne; vagy tetszésed szerint, mehetsz szülőidhez, vagy bárhova lakni, ez nem tartozik reám. — Kázmér! Kázmér! Hát az igazságnak csak egy szava sem juthat fásult szivedhez? Válni akarsz tőlem? Válni attól a szívtől, melyro érdemetlen vagy, melynek minden dob­banása a tied volt és lesz örökre. Az Isten bo­csássa meg neked, mit velem teszesz! Óhajtom, hogy ne legyen okod azt megbánni soha — Isten veled Hermina! Légy boldog! Ez utolsó szavam hozzád! — Ezzel Perey remegő neje kezét megszorítván, a boldogtalan nőt két­ségbeejtő fájdalmával magára hagyva, elsietett. * * * Egy héttel későbben a Perey kastélyban nagy sürgés-forgás volt látható, — az ide s tova futkosó cselédek arczán félreismerhetetlen volt a kétség és fájdalom jele. A méltóságos asszony beteg! halálosan beteg! Ezt sugdosák egymás között, s a hír elszárnyalt a helységbe is. A sze­gény uép seregestül tódult a kastély közelébe; tudakozaudók a járó-kelő cselédektől jóltevő an­gyaluk állapotáról. Hermina megtudva a szegény nép részvétét s aggodalmát, berendelteté őket a kastély udvarába, s az öreg papné által pénzt, 1 búzát és ruhadarabokat osztatott ki. Hű cselédjeit is egyenkint maga elé hivatá, s megajándékozva őket, eltávolitá, nem ereszt­vén továbbra maga elé senkit, szülői és az öreg Tormády Pálnén kivül, kit beavatott családi tit­kaiba, mely ezentúl életét leplezendi, felkérvén j egyszersmind, hogy Perey előtt el ne árulja e titkot soha, hacsak ö általa erre fel nem hatal­maztatik. (Folyt, köv.) A kiállítás három főosztályból áll. És pedig I. Az iparszerüleg űzött és keresetforrásul szol­gáló nőiparczikkek. II. Az idő hasznosítása czél­jából házi vagy egyéb használatra készült női kézimunkák (műkedvelők és gazdasszonyok ké­szítményei) III. Nőnevelőintézetek és leányisko­lák kézimunkái. E három főosztály tárgyai a ki­állítás és bírálat alkalmával külön szempontból fognak figyelembe vétetni. Minden tárgy a kiál­lítás előtt a vidéki városokban és a fővárosokban szervezendő szakértő bizottságok által (előjury) meg fog biráltatni. A kiállítási jutalmak: arany, ezüst és bronz díszoklevelekből állanak. Az I. oszíály arra méltó tárgyai arany- és ezüst pénzjutalmakkal is ki fognak tüntettni. A bírálatokat csoportonkiut szakértő bizottságok végezik. A kiállítandó tárgyak által elfoglalandó térért csekély térdij fizetendő. Beigazolt szegé­nyeknek és tanodáknak indokolt előterjesztés mellett a térdij mérsékelhető. Eladásra szánt tárgyak értékesítésének közvetítéséről a rendező­bizottság gondoskodik. A kiállítás Koburg herczegnő ő fensége protectorátusa és az országos iparegylet mellett egy 100 tagu bizottság által rendeztetik. A vi­déken külön kiállítási bizottságok alakittatnak és a kiállítás minél teljesebb sikerének biztosí­tása szempontjából az ügy iránt érdeklődő ható­ságok és testületek is bevonatnak a rendezésbe A tiszta jövedelem a magyar nők munka­képesítésének előmozdítására az országos nőipar­egyletnél fog gyümölcsöztetni. A rendezésre és egyéb részletekre vonat­! kozó szabályokat az illető bizottságok, kellő idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom