Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-12-07 / 235. szám
B.-Csaba. 1880. VII. évfolyam, &S5. szám. Kedd, deezember 7-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Kgyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szaru ára 3 kr. Kapható fctriinfeld I könyvkereskedő urnal. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nyilttér"-li«n egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdajaba.i vidéken a pna'nhivst.alóknál 5 kros poshiutxIvanvnyal. Baráti figyelmeztetés a megyei zsidcifjusághoz. Az okos ember azon meg nem botránkozik, midőn az öreg vagy középkorú zsidókat az ő romlott-német Kauder-Welsch nyelvükön társalogni hallja; mert eszébe jutnak az elmúlt, idők, midőn a zsidó sok századon át minden emberi méltóságtól megfosztva, türelmi adófizetés mellett, csak jövedelmi forrásnak tekintetett. A régi zsidó az ó' társadalmi elszigeteltségében, mássá nem alakulhatott. Ámde önök, a poliiikax jogegyenlőség századában élnek, s hivatva vannak arra, hogy maholnap a polgári házasság behozatalával a nagy nemzettestbe beolvadjanak; s igy megbotránkozás nélkül elnézni nem lehet, hogy sokan önök közt ugyanezen rút nyelvet használják, a melynek sem irodalma, sem szép hangzása nincs, s a hallgató közönség fülét vele csak boszantják. A franczia, angol, olasz zsidó össze tudott olvadni saját nemzetével, és csak mint egy házközség különbözteti meg magát: hát nem érzik önök, hogy ezek utánzása hazafiúi kötelességük V Ezt önöktől a magyar nemzet, mely testvérileg megosztotta a zsidóval szabadságait, megéi demli. A hivatkozott nemzetek zsidósága angol, franczia, ol t sz családi nevekkel bir: és a magyar zsidó ma is ragaszkodik az ö német családi nevéhez, melyet József császár idejében hivatalból kapott. Ha önök csökönyösen ragaszkodnak a német' nyelvhez és nevekhez, ne csodálkozzanak, ha a zsidóságot a germanisatio leghatalmasabb tényezőjének tekintik, és érdeme szerint méltatj k. Ennek nem szabad igy maradni. Önöké a jövő. A kezdeményezést önöktől várjuk. Alakuljanak egyletté oly kitűzött czélból, hogy társalgásaikba a magyar nyelvet kizárólagos nyelvül behozzák. Szabjanak csekély bir-ágot a szabály ellen vétkezőkre, és szerezzenek azon magyar könyveket, hogy az irodalmi nyelvet is elsajátíthassák. Mint ilju emberekhez illik, zárják ki társaságukból, sőt vegyék üldözőbe az oly romlottakat, a kik erkölcstelen életmódjuk által a zsidóságot compromittálják. Szerezzenek önök tiszteletet a zsidó névnek. ]S Te akadjanak föl azon, ha egy némelyikök kellő jártassággal nem bir a magyar nyelvben. Az okos ember becsülni fogja a törekvést, és az ifjú kor mielőbb legyőzi az akadályokat. Jusson eszükbe, hogy maholnap a közszellem nyomása alatt üresen marad annak az üzlete, aki nem miveli s nem tartja tiszteletben a nemzet legféltettebb kincsét, a magyar nyelvet. Az antiszemita áramlatnak ezek a biztos védgátjai. A társadalmi erényekkel biró magyar zsidóra szép jövő vár, mert őt a nemzet ' des gyermekévé fogadja. A magyar nem feledi egy perczig sem, hogy a zsidóság nem centrifugális elein, s nem akarja a magyar nemzet romjain fölépitni saját álladalmát; s igy ha a magyarságban összeolvadtunk, ós rokoni kötelék fogja összekötni az utódokat, a nemzet ereje hatványozva lesz Azzá lesz a zsidó mint az örmény, t. i. testestől lelkestől magyar hazafivá. Adja isten, hogy USJ legyen ! XT. Xj. Politikai hirek. * Hohenlolie a német császár megbízásából Grévy előtt megelégedését nyilvánította, hogy Németország és Francziaország minden fontos nemzetközi kérdésben egyetértenek. — Hírlik, hogy tavaszszal ismét egyesül a flotta és tüntetni fog Görögország érdekéoea. — A franczia kormány elhatározta, hogy a történelmi értékkel nem biró korona-ékszerek eladását fogja indítványozni. — India alkirálya súlyos beteg lett. — Jókai nagyhatású beszédet tartott a képviselőházban. — Gamhetta a jövő választásokba vonatkozólag kijelentette, hogy ő most érzi állását legszil. r labbnak A békésniegyei orvos-gyógyszerészegy let közgyűlése. A fentnevezett közgyűlés lefolyását a -következőkben vázolhatjuk : Ur. Kovács István elnök a közgyűlést megnyitván, első felolvasás gyanánt Kulpin Dániel b -csabai városi alorvos ur jelentkezett. Értekezletének czime : a folyó évi b.csabai hólyagos hím lő járvány rövid j e 1 e u t ó s e. Fájdalom e vészes betegség nemcsak megyénk több községében, hanem jóformán az egész országban, sót Kun pa legtöbb nagy városaiban is, ha nem is j irváuyszerüleg. de szórványosan el van terjedve. Ezért igen korszerű és alkalmi volt a felolvasás, mert mig egyreszről a b.-csabai himlöjárvány keletkezése, terjedése é* lefolyásáról ösmertette meg az egyletet, más részt igen becses adatokat szolgáltatott azon nagy fontosságú kérdés eldöntéséhez, van-e és mennyiben a védhimlőnek óvó hatása e pusztitó betegségben? A b-csabai himlőjárvány'azt mutatja, h o g y a sikeresen v é d h i m 1 ö v e 1 b e o 1tott gyermekek, s az újra oltott fel, A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. A megbélyegzettek. — Bűnügyi regény.— Irta: C. XX. X3. (Folytatás.) „Tábornok ur," szólt Margit rövid szünet után, „csak azon feltétel alatt fogok maradni, ha miattam senkivel övéi közül, sem fog meghasoulani és senkit sem fog sérteni. Vissza kell lépnem, mihelyt azon nő megjelenik, a kinek állouiásoiuat felajántá." „Nem fog jönni, szükség esetén nem bocsátom palotámba." „Akkor rögtön elutaznám," válaszolá Margit határozottan. „Inkább alárendelt helyzetben segíteni fikarok azon nőnek. Önnek nem szabad egy idegen kedvéért rokonait károsítani, ezt később megbánná és hamis világot vetne az én jellememre. Én nem vállalhatok oly állást, mely incorrect, és melyben szándékomat, jellememet gyauusitbatják. Csak az >n esetben maradhatok, ha rokonai ezután is ugy látogatják, mint azelőtt és irányomban azt a tiszteletet tauusitják. melyre szamot tartok," „Nagyon igaz," moriuolá a tábornok, a ki fokozódó jóakarattal figyelt szavaira „Meg van az igazi tapintata. Magam is megmondhattam volna magamnak Legyen, ha kívánja. Látom már, hogy ön log engem, vén gyereket tanítani, nevelni I" V. Margit ez este egészen más érzelmekkel vonult szobájába, mint az első talalkozás alkalmával Most már tudta, miért érezte magát az öreg ur elhagyottnak, és mért vett egy idegent házába, elmondhatta, kogy itt tartó/.kudasának tartama csak a szeszély változásától függ. A tábornok gyanakodó volt Minthogy nem voltak gyermekei, természetes, hogy rokonai remélték, hogy ők lesznek örökösök, ő azonban mindig gyunakodotttt, hogy azok, kik hozzá közelednek, csak pénze utáu áhítoznak, ezt a gyanút a rokon bizonyosan visszautasitá, inert a ki valóban az örökséget lesné, az igyekeznék szándékát lehetőleg elrejteni. • < . . A tábornok idegent fogadott fel. hogy rokonait bosszantsa, ez azokban azt a gyanút ébresztette, hogy az idegen lehet még örökösévé a tábornok rokonainak volt okuk ettól tartani. De eljöhet az idő, midőn Sörben, ki amúgy is kész hitelt adni a sugdosásoknak, megfeledkezik arról, hogy ő maga ébresztette e gyanút és arra gyanúra, lioyy az idegen is vágyódik az örökség utáu, csak indokolatlan brutális elbocsáttatást várhat. Csakkamar be kelle látuia, hogy oly álláshoz jutott, mely nélkülözi a biztos alapot. Nem is említve azt, hogy a háztartásban határtalan rendetlenség uralkodott és Margit az összes szolgaszemélyzetet, mely épen e rendetlenségből húzott hasznot, ellenségeivó terte. azt fedezte fel, hogy oly emberek, a kik a tábornok legjobb társai, barátai voltak, az ellenőrzés hiányát kizsákmányolták. Az inspector egyiknek másiknak vajat, árpát, szalmát küldött, a nélkül, hogy a tábornok valamiről tudott volna; az erdé-z vadat, fát ajándékozott el, mintha csak az ő tulajdona lett volna. (Folyt köv.)
