Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-05 / 234. szám

„Bekésmegyei Közlöny* 1880. Í34. azám. jai alá temetvén a hivők hulláit, maga a kaszárnya pedig eltűnt az egész ezreddel nyomtalanul. Hasonló sors érte 1868 augusztusban Arequipa, Arika, Islay és iquique városokat Közép-Amerikában. E vidékeken a földrengés elobi időkből nem tartozott a ritkaságok közé, sőt volt év, a midőn husz-harmincz alkalommal, vagy még gyakrabban is lehetett kisebbneiuü lökéseket érezni. A lakosság nem is gondolt a lehetőségre, hogy ily esemény alkalmával még életveszély is állnat elő, midőn a mondott év augusztus 13-án egy hirtelen erős lökés, óriási dörejjel párosulva rázta fel őket, Sok ház már az első lökés alkalmával összedőlt, máshol megingottak a falak, a talaj hullámzó vetődéseket mutatott, s a szabadba rohanó emberek jajszavával telt meg a levegő. Ez alkalommal az említett városok elpusztultak egészen, a lakosok szintén kevés kivétellel szintén odavesztek. Pedig mint a későbbi vizsgáiddások kiderítették, a veszély középpontja nem is e városokban feküdt, hanem tőlük nyugatra a tenger egy helyén Az egész hullámzás t. i. mindig valamely középpont körül terjed el, — épen ugy, mint a vízbe dobott kő által főiidézett hullánigyürük, — s ezen a ponton a hatás legerősebb. Ereje fogy, a szerint, a mint a hely fekvése e ponttól távolabb van. Átlagos sebesség a rengés terjedésének 3 és fél mérföld, de vannak esetek, inido 5—6 mérföldet is kitesz perczenkint, sőt az említett aricai vésznek hullámzó rezgése a lytteltoni (New Seelandj kikötőbe 19 óra alatt megérkezett a középpont színhelyéről, utry hogy tehát még ebben a nagy távolsagban is 322 mérföldet tett meg egy-egy óra alatt. Csak a legritkább esetekben történik meg, miszerint a földrengés középpontja emberek által lakott helvre, városokba vagy falvakba essék. Ily kelyeken nemcsak hogy erosebb a lökés, mint máshol, néha mélv hasadások jelölik e helyet, sőt nagyobb felületen is össze-vissza repedez a föld Hogy földvetődések ol) kor igen nagy felületre terjedhetnek ki, arra számos a.la[ taink vannak. Igy 1819 ben erős rengéa I látogatván meir az Indus f<»lyő déltáját, jegy nagy, 94 négy szögmérföldre rugó ; terület lejebb . sülyedt, ugy hogy azt |a viz ellepte, és a Sindre erősség katona| sága csak csónakokon menekülhetett. — : 1834-ben egy földrengés alkalmával SanI Jago mellett Chiliben egy darab őserdő mintegy két négyszög mérföldnyi területben egészen eluint, fástól mindenestől; ! sőt Chittagong mellett Bengáliában 1762ben állítólag egész hegyek vesztek el ugy, hogy kupjok sem látszott többé. Kikérdezés : Hány féle földrengést szoktak megkülönböztetni? Milyen mozgást tüntet fel a föld az örvénylő földrengés alkalmával? Hol volt ilsen örvénylő földrengés az 1873-ik évben? Miijen hatása volt ezen földrengésnek némely olasz városban? Minő mozgást tüntetett fel a föld a felszökkenő rengések alkalmával? Melyek a leggyakoribb nemei a földrengésnek? Milyen mozgást érezünk ilyenkor lábaink aUtt? Hol voltak a legborzasztóbb hullámzó földrengések? MEGYEI HIREK! — Azon csabai tauitónö ügyében, kiről lapunk tnár említést tett, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt állásától elmozdittatott, s hogy a minisztérium egyoldalú meghallgatás folytán, ismét visszahelyezni rendelte, a megyei közigazgatási bizottság 3 tagu bizottságot küldött ki, moly közvetlenül érintkezésbe téve magát a tanítónővel, arról győződött meg, hogy az illető először nem is okleveles tanítónő, másodszor a magyar nyelvet egyáltalán nem bírja. Ennek folytán felterjesztést fog tenni a minisztériumhoz, melyben a visszahelyezési rendelet- hatályou kivül helyezését fogja kérelmezni. — A had mentességi dij. A magy. királyi pénzügyminisztérium megkeresésére a közös hadügyminisztérium f. évi szeptember 7-én utasitotta az összes katonai parancsnokságokat, hogy az 1869. évtől kezdve 1880. julius hó végéig bezárólag terjedő időre megyénkiut egy-egy elkülönített kimutatást szerkeszszenek és azt az illetékes kir. adófelügyelőnek küldjék meg mindazon védkötelesekről, kik a hadkötelezettségi évek lejárta előtt a katonai kötelékből elv testi fogyatkozás miatt bocsáttattak el, mely nem vonta maga után a keresetképtelenséget, másrészt pedig azou védkötelezettekröl, kiknél az elbocsájtást nem a tényleges katonai szolgálat okozta; az 1881. aug. 1-je után elbocsájtott ily egyénekről pedig kötelesek a hadkiegészítési parancsnokságok az elbocsátási okmány átvétele alkalmával, minden egyes esetben egy ily kimutaÉs azért bizalommal nézünk az esélyek' elé. Higadtan és férfiasan kell azokat beválnunk. Az elnyomott emberi jogok küzdelme ma már nem végződhetik kudarezczal. Vagy ha igen, akkor a korszellem szava: hazugság; s fennen hirdetett haladásunk: kendőzés. Mi a jobbat hisszük. S addig is, mig e hiedelmet tudat válthatná fel, jelszavunk: Sí vis pacem, para bcllum. Politikai hirek. * Franczia- és Németország megfognak ragadni nnndeu eszközt a communista mozgalmak elnyomásához és egymást e részben kölcsönösen támogatni fogják. — A konstantinápolyi diplomácziói testület eddig hasztalan iparkodott a porta s Görögország közt direct megegyezést létesíteni. — A hajóhadakat a hatalmak visszahívták. A földrengés okairól. A földrengés nemeiről. (Folytatás és vége.) A földrengésnek ez a módja nagyon közönséges s némely vidékeken oly gyakori, hogy a mult század első felében nem is vették sokba s abban a véleményben voltak az emberek, hogy nagyobb károkat csak ritkán okoz, valóságos veszedelmet pedig sohasem. Lissabon veszedelme azonban más véleményre hozta az emberiséget. Három lökés mely alig néhány másodperczig tartott (1755. nov. 1) elpusztította Portugallia virágzó fővárosát, romjai alá temetván a lakosságot kevés kivétellel. Magokban álló falak és épülettömbök, vékony deszkaalkotmányok és iromba kövekből épült masszív kupolák zúzattak össze, mig máshol ismét magasba nyúló s gyengébbeknek látszó torony falak maradtak épen. S azóta ha nem is akkora, de roppant pusztító erővel biró hullámzó rengést ismételten is ta pasztaltak Ilyen pusztította el 1-12. máiczius Caracas városát. V irág vasárnapja V)lt, épen, midőn a nép egészen gyanútlanul sereglett össze a templomokban, s egész ezred katonaság diszőrség gyanánt a megtartandó körmenethez fegyver alá lépett az Él-Quartel laktanyában. Néhány pillanat alatt bedőlt a székesegyház, rom,Mennyit mérjek? Egy litört? Nincs ám ebben kőpor, olyan mint a csöppentett vér. Torok lögyön ám az, a inék köhiutés nélkül mögálja, tessék elhinni még a szöme is könnybe lábad ettől az embörnek." No iám! Aztán mégis azt mondja az a tudatlan mivelt külföld, hogy a mi népünknek nincs érzéke a kereskedelem iráut. Hát van-e Amerikának olyan humbugistája, ki portékájának különb reklámat tudna csinálui, mint a mi s/,ögedi mönyecskénk V Csak egyet ismerek: a suvixról Írottat. A parallel végett hamarjában elmondom. Egy amerikai fénymázgyáros következőleg hirdette suvixát: A baltimorei kikötőt nemrég egy dúsan felszerelt hajó hagyta el. Duzzadó vitorlákkal, ked vezó szél mellett óránként 10 tengeri mérföldet hagyván hátra, A legénység kitűnően fegyelmezett volt ós a kapitány, délezeg. nemes alak, osztogatta a parancsokat. A Sandvich szilietekhez értek. E szirtes partok egyike a hjózás legveszedelmesebb helyeinek. A távol láthatáron szaggatott felhők mutatkoztak, biztos előhírnökei a legiszonyúbb viharnak. A kapitány bámulatos hidegvérrel foganatositatta az elővigyázati rends/.abályckat. A vitorlák behuzattak Az idő hajnal leié járt. Rémes süvölt és hasgatá szilaj erővel a levegőt. A hullámok tornyosulni kezdtek s vadul hánvtorgaták a hajót a vihar ádáz haragja mindinkább nagyobb mérvű lőn. Halálos félelem szállta meg az edzett szivü legénységet, mely ily borzalmas tombolását az elemeknek még sohasem látta. Bátor arezukon a halálfélelem sápadt szelleme honolt. E perezben mindenki otthonára gondolt, melyet valószínűleg sohasem volt, többet látandó. Csak a kapitány állt nyugodtan mozdulatlanul, miut egy kőszobor. Egy uj, minden leírást gúnyoló, rohama a bőszült szélvésznek a felhőkig látszott emelni a hajót, mely onnan, mint örvénybe dobott kő zuhant alá . . . Egy iszonytató recsegés hallatszott, mely fölülmúlta a vihar süvöltését. . . A hajó zuhanása közben szirthez ütődött . . . tátongó rést kapott, melyen át vadul ömlött be a tajtékzó hullám. „El vagyunk veszve!" hallatszék minden ajkról. A kapitány megvizsgálta a rést és átlátta azonnal, hogy itt a szivattyúzás hasztalan időpazarlás volna. Kijelentette, hogy készüljenek el a halálra. A hajó rohamosan sülyedni kezdett .... Kínos fohászok és lassú imák szálltak a vihar urához .... Néhány perc/, és sz összes legénység a tenger fenekén lelte sírját. Csak a kapitány, ki egyike volt a világ leghíresebb úszóinak, tudott a hullámokkal küzdeni. Herkulesi erővel szelte azokat és 6 órai borzasztó erőfeszítés után szerencsésen partot ért. De itt eszmélete elhagyta és élettelenül terült el az ismeretlen partokon. Néhány óráig lehetett ily helyzetben, midőn egyszerre a sziget benszülöttei észrevevék. Emberevők voltak, kik mohón kaptak a préda után. Már felemelték köbaltáikat, melylyel őt agyoniitendők valának. midőn az a lármára feleszmél ós hirtelen kinyújtja lábait. Borzasztó változás ... A kanibál urak iszonyú kiabálások közt térdre borulnak előtte, majd vállaikra emelik, vad tánezok közt körülhordozzák, fejedelmi öltönybe bujtatják és diadalorditásokkal trónjukra ültetik, hol még mai nap is dicsőségesen uralkodik. Mi volt e hirtelen változás oka? fogjt a nyájas olvasó kérdezni. Azonnal megfelelünk. Midői ugyanis lábát kinyújtotta, fénytnáaos topánjában s közellevő kőbálványt látták visszatükrözni. Azt hit ték tehát a jámbor, hiszékeny emberevő urak, bog] ő isten küldötte. Most már képzelhető, hogy milyen kitűnt suvix lehetett az, mely 6 órai ázás után is ig; megtartotta fényét. Ugyanebből kapható egy ska tulya 2 krért Groggbrock ot Compnál, Baltimo reban. Az ördög vigye el azokat az amerikaiakat, éi is elsuvixoltam velük az időt és tért, csinálvái önkénytelenül humbugot, holott tárczaczikket igér tein. Hiába I A kor iránya alól az ón parlagi cse kélységem sem tud szabadulni. Ne vegyék tőlem rosz néven, hogy a vásá kellő közepén hagyom el önöket. ZFa.xlo.sri.,