Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-12-04 / 233. szám
B.-Csaba. 1880. YIL évfolyam, 887. szám. Szombat, deczember 4-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési (li| : helyben liánhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévr* 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú liáz. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati Bzám áru 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnal. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. ,Jíyilttér"-ben egy sor közlési dija 2f> kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken n postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. A földrengés okairól. A földrengés nemeiről. (Folytatás.) A földrengés által okozott rázkódások gyon különböző természetűek lehetnek, de árt mégis bizonyos törvények szerint menk végbe. Három fajta földrengést szoktak ^különböztetni, u. m. örvénylőt, fölszöknőt és hullámzót. Az örvénylő földrengés a legritkább, de yuttal a legveszedelmesebb. Az ily földigések alkalmával a föld olyanformán reng, nt a viz az örvényben, t. i. a föld kérnek egyes részei, egyes pontok körül töl§r alakban keringenek. Az örvénylő földigések, ha csak nem fölötte gyengék, az ületeket elcsavarják, sokszor mintegy ketté :ik s a falakat messze elvetik az alapzat. Néha az élőfákat gúzsalakulag összeavaija. Ily földrengés volt 1873. junius 29-én llunoban, Olaszországban; ezen alkalomil egész Olaszország rengett ugyan, de rengések mégis némely helyen erősebbek, ísutt gyengébbek voltak. Riob<>mbában bb ház egészen megfordult helyében, a •rarai temetőben pedig egy obeliszket télién elferdített a rengés. Második, nem sokkal gyakoribb, de nem sokkal ártatlanabb faja a földrengé.-nek az, midőn a lökések alulról látszanak jönni fölfelé. A földön álló tárgyak, állatok és emberek fülfelé löketnek, a könnyebb tárgyak nagy magasságra dobatnak föl, s magok a legerősebb épületek is elhányják magokról olykor a fedélzetet, olykor a falak is fölhajittatnak. Ilynemű földrengés 1783ban Kalábriában az utczakövezetet is fölfelé dobálta. A leggyakoribb módja a földrengésnek a hullámzó. Olvféle mozgást érez az ember lábai alatt, minőt a folyóvíz, vagy a nyugodt helyzetéből kizavart állóvíz mutat, midőn egyre tovább és tovább látszanak haladni a hullámok és azoknak gyürüzése. A föld j részecskéi itt is nemcsak látszanak részt | venni ebben a mozgásban, hanem tényleg részt is vesznek benne, még pedig olykor láthatólag. A Messinát elpusztított vész al: kalmával 1785-ben nemcsak a tenger vize i vette föl ezt a hullámzást, hanem távolról 1 let lehetett venni azt is, hogyan képződnek a föld felületén majd hullámhegyek, orinójukon egy euy faval vagy épületekkel, majd pedig hullámvölgyek, melyek elnyeléssel fenyegették a beléjök temetkezni látszó tárgyakat. (Folyt köv.) Politikai hirek. — A magyar lapok közlik az államrendőrség behozatalára ronatkozó törvényjavaslatot. — Az uj fogyasztási adók ellen az aradi keresk. kamara ís folyamodott. — Oroszországban a samai kormányzóságban paraszt zavargások törtek ki —A montenegrói kormány tudatja, hogy Dervis pasa megtagadta San George kiadását. MEGYEI HIREK. — A békésmegyei orvos- és gyógyszerészegylet f. hó 2-án tartotta Csabán, a kaszinó nagy termében rendes közgyűlését l-t egyleti tag részvétele mellett. Dr. Kovács István olnök ur megnyitó beszédében melegen üdvözölvén a tagokat, először is Kulpin Dániel orvus ur olvasott egy érdekes értekezést, melyet lapunk, közhasznú voltánál fogva közölni fog. Utána dr. Hajnal Albert ur | tartott egy felette tanúságos értekezést, s azután ismét Kulpin Dáuiel ur, a halotti kémek teendőiről és az általuk vezetendő táblázatokról. Következett a tiszti jelentés, mely szerint az egylet 12 ér ótaáll fenn,jelenleg34 tagja van, kikből Gyulára 1, mond egy, Csabára 12 tag esik. A könyvtár 645 kötetből, ezek közt lG52-böl van munka. Könyvtárnok dr. Beude Albert ur curiosumnak egy régi matéria mediciából irt ki egy orvosi vényt (reczeptet), melyben nettó 60 különféle szert prnescribált; egy gyógyszerész és közel 1 méter hosszú. A péuztárállás jelenleg 138 frt 6.1 kr. Ezután kedélyes ; lakoma következett. Nézetünk szerint ezen d»rók egyletünk működése csak akkor fog általánosabb elismerést nyerhetni, ha a felolvasások és gyűlések nyilvánosak lesznek és a közönség is meghivatik. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A megbélyegzettek. — Bűnügyi regény.— Irta,: C. ü. (Folytatás.) Meggondolta-e ez a férfiú, mily komoly megitolásba, kellemetlenségekbe, és költségbe kerül y nőnek eddigi otthonját egy másikkal felcseni, existentiájának más alapot adni, vagy csak agára gondolt, neki közönyös volt az, ha másk kárt okoz, csak kielégíthesse pillanatnyi szeslyeit? Ha ily könnyen adta fel a bizalom erőséét, hizotiyosan kevés tisztelete lesz azok irányán is, a kik őt megnyerték, és neki is felinondt egy szeszélyes pillanatában, a nélkül, hogy iggondolná, bogy árt hírnevének, ha őt rögtön jocsátja. A mód is, melyben a tábornok e vallomá ; tette, sértó ós felbátoritá őt. Nem is kért tőle csánatot, nem is gondolt arra, hogy felmondási ele — minthogy nem is volt arra oka — anytra sértheti őt, hogy bánik vele, mint egy cseIdel, kit mindenesetre megkárosítanak, ha nem [jetik fel; csak magáról beszólt, örült, hogy terve | sikerült, mert véletlenül jobban megfelelt ízlésének,; mintsem várta volna. „Tehát el fog jönni tábornok ur azon nő, ki- j | hez fordult ?" kérdé Margit. „Nem — remélem nem. Hisz ez borzasztó | I egy jelenet volna. Remélhetőleg megkapta annak j idején a sürgönyt." „Tábornok ur, nem hihetetem, hogy e sza- j vait őszintén mondá. Lehetetlen, hogy önnek az a j szándéka lett volna, hogy oly nőt hívjon házába, [ kinek jövetele, vagy nem jövetele önre nézve közönyös. Sohase restelje, megmondhatja nyíltan, hogy biztosítani akarta magát azon esetre, ha ón önnek nem tetszeném. Borzasztó jelenetnek a magam részéről nem volnék előidézője, mert én természetesen visszalépek, egy rolon közelebb áll ' önhöz, mint én." Reszkető bangón mondá ezeket, nem tudta benső izgatottságát elnyomni. „Öu haragszik, nagysád," mondá a tábornok, a kit egészen levert Margit külsőleg is észrevehető lelkiállapota, mert érezte, mily komolyan fogja fel a dolgot, „de ön engem teljesen félreértett. A nő kiről szó van, már egyszer itt \olt. Nem tudtunk egymással meglérni, de másokkal későbben még kevésbbé. Szegény rokonok ezek,'kik engem ki£ ákmányolni akarnak, azt hiszik, hogy engem kényszeríthetnek, hogy egyiket vagy másikat megajándékozom nevemmel, nőül veszem vagy adoptálom, őket csak pénzem csalogatja, ők azt hiszik mindnyájan, hogy máskép nem segíthetek éa magamon, és én meg akartam nekik mutatni, hogy nem szorulok rajok, és kértem öcsémet, hogy számomra idegen nőt keressen, a ki a háztartást vezesse és engem ápoljou. Ezt ők megtudták és felbizgatták ismerőseimet is, hogy szándékomról eltérítsenek. Óva intettek, hogy megváltoztassanak, én, helyt álltam. Károly önt ajánlotta, én elfogadtam, midőn azonban már megadtam a határozó szót, aggódni kezdtem. Talán azoknak mégis igazuk volt. Hozzájárult az a kellemetlenség is, hogy öu nem mondhatta meg biztosan, mikorra várhatom, bogy a köszvény megakadályozott abban, hogy G.-be utazzam és öunel személyesen beszéljek Sokat adok a külsőre, nem tudok oly emberek társaságában élni, a kiknek arczában van valami, a mi nekem nem tetszik. Finom modort, szokást és tapintatot követelek. Hivém, hogy jobb lesz önt eleve értesíteni minderről, nehogy hiába fáradjon ide Ön eljött és kiválólag megtetszett nekem. Nem engedem el többé, ha gyengéd rokonaim balálra is bosszankodnak." (Folyt, kör.)