Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-02 / 232. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 230. szám. A földrengés okairól.*) Miként a zágrábi veszedelem is eléggé tanítja, földünk korántsem oly megingathatlan szilárdul álló tömeg, mint a minőnek közönségesen képzeljük. A föld miként a a tudóik állítják, igen gyakran megrendül. Néha igen sokszor oly csekély a föld rengése, hogy azt csak tudományos készülékek segítségével vehetik észre még a föld természetét vizsgáló tudósok is, vannak azonban a mi szilárdnak képzelt földünknek olyan heves és erős rengései is, a melyek városokat döntenek romba, sziklákat repegetnek, a föld kérgét meghasogatják. S mi az oka a íöld eme rengéseinek? A műveletlen népek hajdan sokféle mesét gondoltak ki, hogy megmagyarázzák maguknak a heves földrengést, e borzasztó elemi csapást, de már a légi müveit népek is sejtették a földrengések igazi okait. Az ezelőtt kétrzer évvel élt római Lucretius már nem okozá a föld alatt levő óriási kigyó mozgását, nem a mulatsából hegyekről hegyekre ugyráló óriások ugrálását a földrendülések miatt, hanem imigy tanitá olvasóit: Most, hogy a földrengés honnét s mily módon eredhet, A/.t értsd meg tőlem. Legelébb is a földet olyannak Képzeld lent, mint fönt, telesdestele minden irányban Szélbarlangokkal, számos tóval s pocsolyával: S hogy kebelébe zúzott sziklákat 8 nagy köveket hord. S a fö d hála alatt sok rejtélyes folyamár is Görgeti hullámait, belefúlt szirtekkel egyetemben A dolog ugy kivánja,hogy legyen künn s benn is egyenlő. Mindezt hát ekkép föltéve s előre bocsátva: Fent megrendült a föld, ha belül nagy ronibadülések Bízzák meg, s roppant ó brlangok beszakadnak Ekkor egész hegyek is beomolnak s a nagy eséstől Messzire elterjed mindenfele rögtön a rengés. S nem csoda ; lám nem igen tarthat szekerek robajától Ut mellett fekvő házak megrengnek egészen. S bárhol reng a náz, ha lovak nyargalva szekérrel A vasazott kerekek hánykódnak kétfelül ettől Szinte leh^t. hogy a roppant nagy lápokba, tavakba óságuk folytán iszonyú földhantok omolnak S akkor a vizhullámzástól hánykódik a föld is Mint tekenő iiem bir jól állani mig a nedv Meg nem szűnt kétes habozás közt ingani benne. A mit kétezer évvel ezelőtt a római költő a földrengésről mondott, azt a mai tudósok sem vonják kétségbe. Bizonyosnak tartják, ho_'y a földrengéseket néha földalatti barlangok összeomlása, má-ikor hegyek beomlása, ismét máskor a felhők beomlása, ismét máskor a felhők hirtelen felindulása okozza; de vannak mai tudósaink szerint olyan földrengések is, a melyek a föld belsejében létezó tüzes folyadék hullámzása által vagy pedig a föld belsejében kifejlődő gőzök által idéztetnek elő. Földünknek ugyanis csak a külső kérge Szilárd és kihűlt, belseje, miként a tudósok állítják, izzó állapotban van és cseppfolyós. Ily állapotban levő izzó anyag ömlik ki a tűzokádó hegyek nyílásain és ekkor lávának neveztetik. Azt vélik a tudósok a föld belsejében létező izzó anyagokról, hogy arra az égi testeknek, nevezetesen a holdnak is, nagy hatása van, oly annyira, hogy azt épen oly mozgásba hozhatja, mint a tenger vizét apály és dagály alkalmával. Nem lehetetlen, hogy a föld belsejét alkotó izzó anyag hullámzása is idézhet elő földrengést. *) Mutatvány a „Nemzeti Nöncvclés'J czimü kitűnően szerkesztett szakfolyóirat IX-ik füzetéből. Hihető azonban az is, hogy akkor, midőn a föld kérgének megrepedése folytán a föld belsejében lévő izzó anyaghoz víztömeg kerül, a vízből a forróságban azonnal nagy mennyiségű gőz fejlődik, mely épen oly erős nyomást gyakorol a föld kérgére, mint a gőzgép gőze a kazán oldalaira, és a mint a gőzgépnél megesik, hogy a gőz szétrobbantja az erős kazánok falazatát, megtörténik nagyban a íöld kérgén is, hogy megreped s a földben képződött gőz a mélységből kiszabadul s magával hoz mindenféle zészeket a föld gyomrából — igy fejtik meg a tüzpkádó hegyek tüneményeit. De megtörténheti az is, hogy a gőz nem tud magának utat törni, hanem a föld alatt zúz, rombol, mindaddig, mig magának alkalmas helyet nem talál; e rombolás közben idézheti elő a földalatti gőz a földrengéseket A földrengést tehát többféle oly földalatti erő idézheti elő, melynek urává az ember nem lehet. Kikérdezés: Miket gondoltak ki a hajdankor műveletlen népei, hogy megmagyarázhassák maguknak a föld rengéseit? Melyik régi müveit nép tudósai sejtették már a földrengésnek igazi okait? Miben kereste Lucretius a földrengés okát? Mik vannak Lucretius szerint a föld belsejében ? Mi történik a római költő szerint a földrengés alkalmával a föld belsejében? Milyennek tartják a mai tudósok is a földnek belsejét ? Mért nem fagy meg télen sem az élelmiszer a mélyebb pinczékben ? Miért nem fagynak be a mélyebb kutak ? Minek a melege tartja izzadásban az inén mély bányák munkásait? Milyennek találták a föld belsejét, minél mélyebbre ástak? Milyennek tartják a tudósok a földnek belsejét? Mi kerül ezen izzó anyaghoz néha igen közel? Mivé válig az igen forró helyre kerülő víztömeg? Elfér-e a gőzzé vált víz akkora helyen, mint a víz, a melyből az képződik? Mit tesz a gőz, ha szűk helyre összeszorul ? Minő tüneményeket idéz elő a föld alatt képződő gőz? Mit idéz tehát elő a föld alatt fejlődő gőz-erő? (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. * Gyoma kedves vendégei. A méltóságos Wodiáner pár, — mint értesülünk, egész újévig fog Gyomán időzni, hol igen jól érezik magukat. De kétségkívül jól érzi magát a gyomai közönség is, hogy őket ily huzamosan körében tudja és üdvözölheti. * A gyomai Körös 33-ik átmetszeténél, turfaszerü anyagot találtak, melyből főispán ur ő méltósága, a békésmegyei muzeum számára be is csomagoltatott. A világ nyolezadik csodája lenne, ha a gyomai határban még valami kőszéntelepre találnának. Ekkor aztán csakugyan telnék köves útra is, s lenne anyagi ereje Gyomának, hogy mindazokat a reformokat keresztülvigye, a melyek ma még egyes vezérférfiai szivében csak mint kegyes óhajtások élnek. * A megyei képviselők választása Gyomán, decz. hó 13-án tog Garzó Gyula ur elnöklete alatt megtartatni. Óhajtandó volna, ha az uradalmi tiszti személyzet korébői is megtisztelne valakit a választóközönség bizalmával. * Ábrányi Lajos gyomai tanitó ur Újpestre neveztetett ki állam-községi tanítóvá, a nm. közokt. minisztérium által, mely helyét elfoglalandó Gyomáról már el is távozott. Jó szerencsét kívánunk uj állomásán, e Gyomán is közelisnierésben működött derék tanítónak I * I)r. Széli Lajos gyomai tiszti-orvos ur szenvedő állapotja, annyira jobbra fordult, hogy az életremény az ő, s az ezen remény feletti öröm érzése, a jó barátok szivébe visszaszólít. Leírhatatlan nyereség \olna, hu e kitűnő képzettségű, s ritka szelid modorú jó orvosnak, teljes jó egészségét megadná az égi gondviselés, s az őt egyszóval és szájjal megválasztott község közegészségügyének szentelhetné drága életét, a melyek megtartásáért oly sokan buzgón imádkoznak. * Dr. Ruttkay Sándor, hasonlóul gyomai tiszti-orvos ur, a sebészi műtétek terén, oly meglepő eredményeket mutat fel, melyek között már olyan is van, melyhez hasonlót orvos még nem mutatott fel soha. Mint értesültünk, e példányt szándékozik majd bemutatni az országos orvosi gyűlésnek, annak idejében. E kitűnő szakférfiú gyógykezelte tiszttársa és kedves barátja Dr. Széli urat is. — Közlés végett hozzánk beküldetett: Felszóllitás a hazai testületekhez az iskolai takarékpénztárak érdekében! Felkérettünk a kővetkező sorok közlésére: Tapasztalván, hogy a nevezett intézmény hazánkban is napról-napra nagyobb terjedesnek örvend, hogy azt már a magas kormány is ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatja — minthogy már kitüntetési jutalomról is némileg gondoskodott az iskolai takarékpénztárak érdemes kezelői részére - de a „pedagógiai társaság" értekezlete is kimondotta, hogy ezen intézmény „mint a takarékosságra való szoktatás és az erkölcsi neveléshez való c/.élszerü eszköz ajánlható;" továbbá tapasztalván, hogy a mult iskolai évben nemcsak hogy 7300 gyermek 45000 frtot megtakaritott, hogy a szokott nyalánkságnál hasznosabbra és czelszeriibbre fordítsa, és végre tapasztalván, hogy a hazai testületek azon tisztelt tagjai, kik eddig ez iutézménynyel foglalkoztak, mindnyájan igen dicsérőleg nyilatkoznak a jó hatásról, melyet ez ügy ugy a gyermekekre, mint a szőlőkre gyakorol, mindezek folytán indíttatva érezzük magunkat ismét felhívni a tanítótestületek tisztelt tagjai figyelmét e hasznos intézményre. — A takarékosságban tényleges nemzetgazdasági és nevelesügyi kincs rejlik. Általában a nép minden osztályának, de különösen az alsóbb osztálynak van erre nagy szüksége. A gyermekkortól kell erre nevelni az embert: akkor lesz legeredményesebb hatása. A mely tanitó az iskolai tudomány mellett e kincset is megerősíti tanítványaiban, az kétszeresen leijesiti magasztos hazafiúi hivatását a szellemi és anyagi nevelés által, ismételten hívjuk tehát fel erre az illetők becses figyelmét, egyszersmind kérvén, hogy az iskolatakarékpénztárak keletkezéséről és forgalmáról szóló adatokat időnkint Weisz Bernát Ferencz, kir. tanácsos úrhoz, mint az isk. takarékpénztárak szakbizottságának elnökéhez Budapestre beküldeni szíveskedjenek. Budapest, nov 1880. A nemzetgazdasági egylet elnöke Korizmics László. — Lapunk főmunkatársa: Garzó Gyula ur a jövő, 1881-iki év kezdetével .Gyakorlati Bibliamagyarázatok" czimü évnegyedenként megjelenő folyóiratot indít meg. E nemes irodalmi vállalat által, mint azt a szerkesztő megjelent Előfizetési Felhívásában hangsúlyozza, feladatául tűzte ki „— eltekintve a messze távolban levő tulajdonképeni czéltól — anyagot gyűjteni a teljes bibliát majd valamikor feldolgozó nagy vállalathoz és pedig ugy, hogy a részletek közzététele által a legközelebbi szükségen is segítve legyen." Nem szorul magyarázatra, hogy mily fontossággal bir népünkre „miszerint a bibliát értelmezve is ismerje, abból egész könyveket, részeket összefüggő egymásutánban in agyaráztatni halljon;" s ezzel egyszersmind e vállalat irányesztnéje jut kifejezésre. Előfizetési ár: egész évre 2 frt, félévre 1 frt, negyedévre 50 kr. a teljes évi folyam megrendelésének feltétele alatt. — 25 éves jubileum. Az egyházi és irodalmi téren egyaránt nagyérdemű csabai ev. lelkész, egyetemes egyházi főjegyző s akadémiai lev. tag Iiaan Lajos úrra, folyó hó 1-én virasztotta fel az égi gondviselés lelkipásztorkodása '25 éves évfordulati napját. Szivünkből kívánjuk, a hitbuzgó, tevékeny és fáradhatatlan férfiúnak, hogy az ég kegyelme toldjon még napokat az ő napjaihoz és esztendőket esztendeihez, hogy zajtalan, de hatásában fényes és áldásos munkálkodását, még hosszú időn keresztül, erő, egészség és vidám kedvvel folytathassa. — Ilymen. Weisz Dávid vásárhelyi lakos f. évi deczemberhó 8-án tartja esküvőjét Orosházán Goldstein Jakab ur leányával: Lujza kisasszonnyal. Boldogságot kívánunk e frigyhez 1 — A városi képviselő-testület tervez és a láinpagyujtogató végez. Csabáról van szó, helyesebben a vasut-utczáról vagy még helyesebben az ottan égő azaz tulajdonképen nem égő lámpákról, melyekre nézve ugyan elhatározta a város