Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-11-07 / 214. szám

„Bekésmegyei Közlöny" 1880. 206. szám. nagyobb szükséglet. Ezen okvetlen bekövetkezendő szükséglet számára kell tehát nekünk segélyforrásról gondoskodni s erre egyhamar alkalmasabb eszköz alig kínálkozik, mint a háziipar tanműhelye. Száz meg száz leány fog itt oly ismereteket elsajátítani, mely alapját képezheti exisztencziájáiiak s a jövő Csaba jövő nö'ige nerácziójának oly munkakör lesz megnyitva, mely mig egyrészről náluk a munka értékét emelni fogja, másrészről dúsan jövedelmező is lehet. De ép azért nem szabad az intézet alapjának megvetésénei a szűkmarkút és kételygőt játszani s a kivitel nehézségeitől való félelemben egy háziipar tanműhely helyett egy egyszerű varrodát felállitani. Csaba városának van áldozatképes és kész közönsége. Szerintünk ehez kellene első sorban fordulni. Ez volna hivatva az intézet valódi alapját megvetni, és pedig olyan intézetét, melyben a háziipar ornamentikájának valamennyi nevezetes a alfaja taníttatnék Egy ilyen intézetért mindenki lelkesülni tudna s csak egy ilyen intézetnek van Csabán jövője. Politikai hirek. — Riza basa jelentette a portának, hogy az albánok megszállták a szentgyörgy hidat és hogy összeütközéstől tart. — A porta elhatározta, hogy 4'2000 före szaporítja a teszáliai és epirusi sereget és 10 üteget állit fel a Dardanellákban. — flíantesbeu a kapuczinusok kiutasítása alkalmával a köztársasági és klerikai párt botokkal verekedett, Miután 40 embert elfogtak és a kapuczinusokat kutasitották a rend ismét helyreállt. A csülleugiiövény és készítményei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) Az idei összehasonlításnál festett a 16 klgrm bengálindigó 75 méternyi széles és 55 m. hosszú véget; 16 klgrm csüllengindigóm pedig 83 szintoly széles és hosszú véget, tehát 11%-kal többet, mint a bengál. A kísérlet eredményéről a gyár tulajdonosa a magas körm i nyhoz beterjesztett közleményében a többi között ezeket is mondja: „A csüllengindigó éppen olyan tartósan és szépen fest, mint a bengál és azt tökéletesen pótolhatja", és Dőry Dénes kir. tanácsos és országgyűlési képviselő ur előtt személyesen tett nyilatkozata szerint: „a csüllengindigó mind belső tartalomra, mind külső alakra a kereskedelmi és gyári kívánalmaknak egészen megfelel és a jó minőségű bengálindigóval egyenlő fokon áll." Ez alkalommal el nem hallgathatom azt a jelenetet, melynek 1877-ben juniusban tanuja voltam Goldberger ur gyárában. A gyár főnöke két egyenlő mintájú festett keltett kelmét tart a szinező (Colorist) elibe, felliiva őt, Ítélné meg, melyik kelme milyen indigóval van festve, mire a szinező: „az már mégis nevetséges lenne, ha azt nem tudnám", és rámutat a csüllengindigóval festett végre mondván: „no ez a bengálindigóval van festve" és a bengálindigóval festettre mutatva: „ez meg amaz ur — rám mutatva — indigójával." Általános volt a hahota, de utánna megvigasztalta a főnök a szégyenvallottat azzal a nyilatkozattal, hogy nem lehet tagadni, miszerint a csüllengindigó szellemiebben fest. (Der ungarische Indigó farbet geistiger.) A csüllengnövénynek annyi kiváló tulajdonsága, annyi előnye mellett az indigóferák felett, mi lehet az oka, hogy még sem birtak oly mértékben indigót gyártani belőle, hogy bizton versenyezhettek volna az Indiák terményével ? Ennek oka másban nem rejlik, mint Leveti kaczabajkáját, egy sarokba dobja és egy szende kinézésű virágszálhoz lép, kinek arczárói az izadtság a pirosító utolsó nyomát is letörló. — „Hát ismersz-e Rébék?" — „Hogyne, akár a rosz pénzt." — „Huun szógálsz most?" — „A Hirschbaum Jónáséknál." — .Nohát ördög bújjék a gazdádba, gyere, aztán járjuk el a kopogóst." — A hölgy igéző mosoly kíséretében nagyot lök lovagján s egy merész pas de deux-vel a terem közepére röpül a port rúgandó. Valamivel később egy izmos lányzó lökött nagyot az ajtón, hogy hamarább beérhessen. Meglátszott rajta, hogy sietett. Iszonytató nagypiros pántlikája, melytől a legjámborabb természetű riskatehén is megvadult volna, hanyagul volt koromfekete hajfouataihoz, (melyeknek valódiságáért Rotschild is kezességet vállalhatna) kötve. Egy makrap

!pás ficzkó azonnal eléje siet s a szokásos meghajlás mellőzésével imígy szólítja meg: „Hát hunn a fityüringós íityfenébe maradtál dyen sokáig ?" — „Trakta volt nálunk, csak most lettem kész a mosogatással." Ez alapos kifogást lovagunk tudomásul veszi s szó nélkül napirendre tér felette, azaz: egyet rántott rajta, derékon kapta és eltűnt a tánczolók tömegébe. Nem messze tőlünk egy elszáut kinézésű kocsis legény ült egy kancsó bor előtt, fürkésző szemeit az ajtóra szegezve. Görcsös erővel szorított egy fél virginiaszivart fogai közt (azaz csak a szalmaszáját, mert a szivarvég leesett róla.) Én épen azon gondolkoztam, hogy mily nagy hasonlatosság ven közte és Izsó búsuló juhásza között, midőn nagy sóhaj kíséretében felkiált: „Nem jön, verje meg a csuda"" s azzal ajkához emelé a kancsót és letevó. Csakhogy midőn felemelő, lehetett benne anuyi „mint a mennyivel három ürgét lehetne kicsalni lyukának mélységeiből" s midőn letevé oly üres vala, mint némely tárczaczikkiró feje. E szelíd műtét után felugrott es szólóba járta el a nagykállai kettőst. Kísérőm látva, hogy mint delektálom magamat az ilyen látványokban, odasúgott, hogy elvezett engem egy helyre, hol azt még különb kiadásban láthatom. — Persze, hogy kaptam rajta. — Kiakartam inni a kávét, ah! de hasztalan igyekezet ! Ennek a korcsmárosnak valamelyik rokona bizonyosan czikória-gyáros. Fizettünk tehát és illő emberségtudással odébb állva a gyorslábú Achilles lépteivel a „Petőfi''-be sieténk. Oh dicső lantosa hazámnak ! (krokodilus) könyeket tudnék sírni, ha eszembe jut, hogy ünnepelt neved korcsma czégérré profanáltatik. Ah de sírni most, midőn borizü hangok éktelen ordítása tudatja velünk, hogy ugyancsak beleütött a „hajra," midőn a zsebkendőt nem szemeimhez, hanem orromhoz kell emelni, hogy a kétes szagú gőz behatolását lehetőleg megakadályozzam. Egyetlen jó oldala az, hogy e gőz nagyon olcsó. Két hatos beléptidijért fürdőt vehet az ember belőle sőt kilátás van arra, hogy valaki egy liter borral meg is tussolja, — nyakába öntvén azt. Itt már sokkal tarkább volt a nagyérdemű közönség, sőt a láthatár ködében tunikákat is vélt megpillantani az ember szeme. A téiű közönséget mesterlegények képezék, kik itt készítik azt, a mit másnap „blaumontag"nak neveznek. E helyen nemcsak csárdás, hanem a rondó tánczok valamennyi vállfaja, sőt négye? is járja, sőt ennek a bálnak már rendezője van, kit arról ismerni meg, hogy szörnyen rekedt a sok kiabálástól. Ha a parasztlegényeknél észlelt szilaj kedv hiányzik is itten, annál több a mámoros fő. — A rendőrség maga 3—4 markos legény által volt képviselve 8 hogy ez elővigyázat nem bizonyult be feleslegesnek, azt azonnal látni fogjuk. Azt már régen tudtam, hogy Othelló mindenelőször abban, hogy rendkivül sok időbe került gyártásuk minden módja, és másodszor, hogy rendkivül kevés csüllengnövényt vettek egy-egy edényre, hozzájött ehhez a drága föld és napszám, mi által többé került az idehaza készített termény mint az importált. A kottwitri és bornei gyárakban csak minden 30, de ha az edények kiürítéséhez és újra megtöltéséhez szükséges időt is vesszük tekintetbe, lehet mondani csak minden 48 órában volt eszközölhető egy-egy leeresztés és 150 akós kádba 7 mázsánál több csüllenget nem raktak, holott Indiában már 24 órában is végezhetnek egy gyártást és 6X7 — 42 mázsa indigóferát erjesztettek volna egy 150 akós kádban. Az említett gyárakban julius elejétől szeptember végéig, vagyis 92 nap alatt 1288 leeresztésnél többet nem eszközölhettek a 28 erjkádról, ezekben feldolgoztak 9016 mázsa csüllenget és az adott 6162 font indigót. Indiában pedig ugyanazon 28 kádnál 2576-szor csapoltak volna ezen idő alatt 108,192 mázsa indigóiéra felhasználásával, mely 0.19°/

0-lival számítva 20556 font s e szerint négyszer annyi indigót eredményer zett volna, mint idehaza. MEGYEI HIREK. — Az ez idei tánczévadot Csabán egy folyó hó 13-án a vigadó színházi termében tartandó batyu-bál fogja megnyitni, melyre máris nagyban folynak az előkészületek. A rendező ifjúság a legnemesebb buzgalommal végzi teendőit, mi az elérendő eredmény legszebb prognostikonja. — A csabai izraelita hitközség tagjai közt mozgalom indult meg egy helyben felállítandó talmud-tanintézet iránt. Némelyek azonban korainak tartják e mozgalmat, és azon nézeten vannak hogy a megválasztandó rabbinak legyen ez intézetre irányadó befolyása. (Visszatérünk e hirre. Szerk.) — A polgári házasságot tárgyazó törvény már munka alatt van. Csemegi által készíttetik s annak egyrészét már be is terjesztette az igazságügyérhez. — A hadsereg felszerelési czikkeiuek készítése. A közös hadügyminisztérium által 1880 féle köntösben akad, de azt nem hittem, hogy Jágó is. Ez este arról is meggyőződtem. Egy mellettem ülő tenyerestalpas mesterlegényt ugyanis, a mellette ülő társa erősen biztatta, hogy igyék. Ez jó lélekkel neki lát, amaz kimegy a tánczterembe. Rövid ottidőzés után visszajön, valamit sug az éa medve kinézésű szomszédomnak. Ez mintha a fogát húzták volna, felugrik és egyenesen a tánczterembe rohan, én csupa kíváncsiságból utána. - Midőn beértem Medve ur egy nyápicz kinézésű legényt fogott nyakon. Rövid, heves szóváltás következett . . . egy-két poff .. . Medve ur nem látszott tréfálni, mert ugy: „ . . . Felemelte, Hogy a lába sem érte a földet És letevé, hogy Orra is érte a földet." Borzasztó zaj keletkezik; pártok alakulnak ; a hölgyek sikoltoznak ; az erősebb nem káromkodik. Egy-két jól irányzott poff élénk csattanása csak növeli a csatakedvet, midőn a rendőrség belép és sommás uton véget vet a hercze-hurczának. Kijelentik ugyanis, hogy ha azonnal meg nem békülnek, vége a bálnak, sőt bekisérések is történnek. E rövid szónoklatnak meglepő hatása lett. Demosthenes, „Pro coroná"-ja suvix hozzá képest. Példás módon megjuhászkodtak. Tudakoltam a verekedés okát. Nos hát? „Cherchez la femme!" — Hallottam ugyanis, hogy egy csinos szobacziczuska sirva panaszolta társnőjének, hogy neki attól az otromba Miskátóí már senkisem kurizálhat. Én ezután éleményeim zsebrerakásával hazamentem még ágyamban is azon gondolkozva, hogy Rigolettónak tökéletesen igaza van, midőn az asszonyt ingatagnak mondja. Igen, ingatag, még akkor is ha szobaleány 1 Miután átláttam, hogy ezen változtatni nem lehel, nagyot aludtam utána, tE'a-rla.g'i.