Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-11-03 / 211. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 211. szám. Szerda, november 3-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Dlegjelenik heteuként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. A csülleugnövény cs készítményei. Irta: Sarlai Jáiios. (Folytatás.) Gehlen ingolstodti csüllenglevelekből . nedves hideg nyáron 181 "2-ben 100 font után 6 lat indigót vont ki, mely a legjobb indiai indigóhoz ugy aránylott, mint 4 : 7-hez. Itt a száztóli 0-1875, vagy az indiai indigó arányában O'lio/o-li. Gróf Sussi Napoleonhoz felterjesztett értesítőjében mondja: 100 font csüllenglevél 8 lat igen finom indigót adott, mely a bengálival tökéletesen egyenlő indigotin tartalommal birt, tehát 0 25% Puymaurin 100 font esüllenglevélből csaknem 10 lat indigót nyert = 0'3125°/oGaillard a goronne-i departement-ban 100 font csüllengből 16 lat indigót kapott 0-50/o-li. Kottwitzban és Hornéban 28 erjkád dolgozott, mindegyike 150 akó tartalommal és mindegyikbe 7-7 mázsa zöld levelet raktak. Midőn 30 óra múlva az erjedt folyadékot leeresztették minden kád négy-négy .font indigót eredményezett. Ez esetben 175 font zöld csüllenglevél adott egy font száraz indigót, a zöld leveleknek 0.5714%-át. Frommsdorf szerint a legnagyobb ered' mény 100 font zöld csüllengből kedvező • időjárás mellett forró nyáron 20 lat indigó volt =0'625%-li. Az 1811-ki év egész Franciaországban 20 lat indigót adott 100 font zöld csüllenglevél után = 0-625%-lit. Az elősorolt száztólik szímtani középszáztólija = 0 41, az indigóferáknál kétszer nagyobb eredmény. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. — A kir. tanfelügyelő ur október 23-án végezte szokásos évi iskolalátogatását Gyoinán, mely alkalommal kapcsolatban egy népnevelési egylet alakuló közgyűlését is megtartotta, mely egylet elnökéül, Garzó lelkész ur ajánlatára, — a ki minj (len áron világi elnököt óhajtott, s ez elvből kiindulva, az először személyét ért megtiszteltetést is megköszönte, de el nem fogadta; a derék és ügybuzgó dr. Ruttkay Sándor ur, egyhangúlag megválasztatott, alelnökül pedig, az e téren hasonlókép szép reményekre jogosító Veres Lajos ur. — A gyomai elöljáróság megkezdette a templomtér körüli padló lerakatását, mely munkálat körül, — mint értesülünk — Kató István albiró és Biró János esküdt uraknak van eddig kiválóbb érdemük. — Menyegző. A köztiszteletben álló gyomai mérnök Pikó Pál ur, Soos Irma kisasszonyt, néh. Soos Dániel volt öcsödi ref lelkész leányát, nov. hó 8-án vezeti oltárhoz Öcsödön. Egy jó irányban nevelt derék leányka, illetőleg nővel szaporodik tehát a gyomai hölgykoszorú, kit általában ig< n szívélyesen várnak. Adjon az ég a kedves ifjú párnak zavartalan boldogságot. — Azon szomorú hirt vettük, hogy Kovács M. István endrődi lakos, ki megyénk, a társadalmi és közös téren a szabadelvű irány egyik vezére volt, s mint községi, s megyei képviselő, biró, a népkör elnöke érdemeket szerzett, október 80-án esti 9 órakor jobblétre szenderült. — Áldás poraira — Gyoma városa a közművelődés terén szép lépést tett. A legközelebb tartott gyűlésen ugyanis, a városi képviselet, Garzó lelkész ur indítványa, illetőleg előterjesztésére egyhangúlag kimondotta, hogy a régi ovodai alapot, mely 1831 ben 1000 frt volt, a városi közkasszából, melybe eddig beolvasztva kezeltetett, kamatjaikkal és a kamatok kamatjával kiveszi, s ez alapon egy a kor kívánalmainak minden tekintetben megfelelő városi ovodát fog felállítani. Üdvözöljük a képviselő testület derék tagját, s kívánjuk, hogy a kivitelben is szerencsések legyenek, uiert csakugyan itt az ideje, hogy Gyoma is lépést taitsou az e téren lelkesülő egyéb községekkel, áldozván a népnevelés ezen ágára is, mely mint jó alapvetés talán legfontosabb. — Kalocsa István endrődi gyógyszerész ur, okt. 26-án tartotta esküvőjét, Battonván Bartóki Zalán kisasszouynyal kit okt. 27-én Gyomára, s iunen 28-án Endrődre vitt. Gyomán a szülei háznál volt az ezen alkalomhóli vacsora, mely bár csendesen, zene nélkül, de igen szívesen és kedélyesen folyt le. Legyenek boldogok I — A két rózsa Gyomán a méltóságos Wodiáner pár is megtisztelte e menyegző alkalmából a derék Kalocsa családot, szives üdvözletét fejezve ki a boldog pár iránt, mely jó kiváuatot kedvesen A „BÉSÉSME6YEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Halottak estéje. „Minden lépés, mit a bolondok e nagy színpadán teszünk, a sir felé vezet" Igy szól a költők fejedelme, ki több, mint 200 éve már, hogy az utolsó lépést is megtette; — de intő szava most is fülünkbe cseng. Ah! hiába — borzasztóan igaza van. És ez igazsággal alkudni nem lehet. Ezt meg nem vesztegeti a fejedelmek bíbora, a lángész merész röpte, a viruló szépség ragyogása. Kérlelhetetlen az, mint a pokol, de igazságos, mint az ég. A csecsemő, kit dajka hord; a virgoncz gyermek, ki vesszőparipán ugrándozik; az ifjú, ki kedvesének ölelésére siet; az apa, kit családi gondok űznek; az agg, ki botjára támaszkodva lépeget — mind mind a sir felé igyekezik s egy lépést sem tehetnek, mely ahoz közelebb ne vinné őket. „Oh! hogy a halált, mely mindenkit eltemet, nem temetheti el senkisem!" sóhajtott egy élvvágyó khalifa, midőn halálát közeledni érezte. Bizon nem, jámbor khalifa. Ez a csontos ember, fent kaszájával csak végrehajtó, és pedig a legigazságosabb bírónak végrehajtója; s az irgalmat nem a szolgánál, hanem a bírónál kellett vala kunyorálnod. Az ember, mondja Epiktet, parányi része az egésznek, mint az óra a nap és évnek. Az órák jönnek, és múlnak; a regg és est iizi a napokat, évek uj éveknek adnak helyt, élők és holtak seregesen vonuluak át az idő nyitott kapuján, az árnyékok birodalmába, s évkönyveink csak annyit jelen tenek róla, hogy ez már évezredek előtt igy volt és nem máskép. A régiek a halált megszabadulásnak nevezték s a sors sok csapásai után a természet kegyelemdöfésének. a földi tragikomédiának ez az ötödik felvonása „A jóságos teremtő a halált éltünk végére helyezé," mondá az egyszeri pap „mi is volna életünk, ájtatos híveim, ha éltünk elejére helyezte volna? — Semmi, édes hiveim, semmi!" Epikurus arra tanít bennünket, hogy a halálra egyáltalában nem kell gondolnunk, mert igymoud: „Mig mi vagyunk, addig nincsen halál, s mihelyt a halál van, mi nem vagyunk." Demokritosnak csak egy kifogása van a halál ellen; azt veszi tőle rosz néven, hogy a fiatalság körül sokat ólálkodik s az aggleányokat és vénasszonyokat tízszer is kínálni kell, míg egyszer elviszi. Milton mély bölcselemmel azt magyarázza, hogy a halálnak csak a bejárása borzasztó, de nem belseje. „yet to sense More terrible at th'entrance,thauvithin." Ah! de hasztalan! Bármint igyekezzék is í vigasztalás ós a hit tana bennünket megnyugtatni a halál iránti félelmet csak kevés ember képe: leküzdeni. Paddyt halálos ágyán egyik barátjí bátorítani akarván, igy szólott hozzá: „Paddy 1 há nem kell-e egyszer mindnyájunknak meghalni?' „Épen az a baj, hogy egyszer kell meghalni, hí többször halna meg az ember, az első meghalás kutyába se venné." — Vagy pedig ama haldoki olasz, kinek gyóntatója fülébe mormogá: „Oh száll ki, halhatatlan lélek!" tört hangon igy sóhajt .Piano, piano, anima inia!" Hisz a hős Achilles i igy kiáltott fel: „Inkább koldus élők, mint királ halottak között! A halálfélelem az embernek veleszületett ti lajdona, azt semmi le nem győzi csak a halál mag s igy igen helyes Webernek ama megjegyzése, hog a halálról való elmélkedések csak akkor helyesel ha a halálról mentül kevesebbet szólanak. Ma azonban kivételt tehetünk, hiszen ír halottak napja van, sőt a kegyelet szent köteln vezérli lépteinket ma este a holtak csendes nyuj helyéhez. Lépjünk be a csabai temetőbe. A hűvös ea