Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-30 / 209. szám

B.-Csaba, 1880. TII. évfolyam; 209. szám. Szombat, október &0-án. 1 Politikai, társa'dálmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik' {létenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és 'szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt j évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi'-uteza 891. számú. ház. Kgyes Iszhm Sh 4 kr A széríai es szombati szám * ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. ( Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. ' vlfyiltt'ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács' Árpád 1 nyomdába. „ .. s­Előfizethetni helyberf a szerkesztőségben, a kiadó-1 nivatalfcán Takács Árpád ur nyomdájába,1. vidéken a: : postahivataloknál 5' kros postautalváfivnyal. A csüllengiiövény és készítményei. Irta: Sarlái János. (Folytatás*.) Leuchs János Károly „vollstendige Far ben und Farberkunde" .müvének II. 666. lapján mondja : „egy ausztriai 1600 • öles hold'két vágásra legkevesebb 19440 bécsi font zőM levelet ad, esz-erint egy vágásra >egy négyzet ölről 6-075 fontot = 3-402 .klgrinot. Tolnamegyében I'.-Juliéban 1878. és 1879-ben buza után, kötött agyagos talajba, trágyázás nélkül vetett csülleng • ölenként egy-egy vágásra esupánesark -0*9 klgrm zöld levelet adott, mire vonatkozó­lag Dőry Dénes kir. tanáé?os és országgyű­lési képviselő ur a nmltsgu földmivelési mi­nisztériumhoz felterjesztett értesítőjében kö­vetkezőleg nyilatkozik: „Mindenesetre olyan­nak tartom ez ügyet, melyben .a nmltsgu minisztériumnak jut a feladat oda hatni, hogy a csüllengtermelés sikeres meghonosí­tása czéljából további kísérletek okvetlenül tétessenek, mé.g pedig főkép a nekem ren­delkezésemre álló nehéz, kötött agyagos ta­lajnál a növény gyökereinek mélyre bo<rsát­hatásához kedvezőbb könnyebb talajon. Az ez iránybani kísérleteknek ki kell ter'fed­niök az ültetés módja, idejére és a további kezelésre is." Békésmeigyében, Szarvason, hol földien riem igen"válogathattam, a várostól válla­látómbáín' pártfögoltatVa ti' vályogvető köz­vetlen szomszédságában bírtam je$y kis té­rületét bérbén, melyről éveken keresztüli bár csak tenyérnyi volt a termő föfd és alatta kötött'Vad 'agyág, mindén • ölről minden egyes' vágásra általában 3 klgrm zöld csüllén'get • kaptám. Egyébiránt tudni ke!], högy Békésmógye e növény egyik ha­zája, hogy minden lépten nyomon találkoz­hatni'vele. Bácsmégyében :'a példái pusz­tán 1880-ban apríl közepén -marhaállá'sos kis ' területért 5 tenyésztett csüllengii'ék ;egy • őíe 6 'klgrnyi lévélsulyt adott. I)r. Kn'app F. Vegyi technológiájának II. 763-ik lapján ezekét 'olvashatni: „Mátt rechnet von einer Beschickunk 18700 bis 19000 pfd. grünen Indigpflanzen 36—40 pfd. trockenen Indig, alsó ziemlich 500 pfd. Bliitter auf 1 pfd Indig" vagyis (V21% in digó eredmén) ben. (Folyt, köv) Politikai hirek. — A pozsonyi jf-eút. ^ríenzbott?" tfizt'ós forrásból értesül 'hogy a közös Hadügyminisztérium egy bécsi szállító társasággal ökerződést kötött 2000 szekér előállítására Malaczka környéken már, fogadják is a fuvarosokat és teritvényt iratnak alá velük. É téritvény érteimébert 'az illető fuvaros kö­teles -24 óra alatt az esetleges ériíesités után ko­csijával a megjelöl'endő összpontosítási helyén meg­jelenni. — Néhány nap előtt a perzsa sah, Nas­reddin égy fia IIustam-Ass-Suítane időzött Kon­stantinápolyban, hol a Szultán által mindenféle ki­tüntetésekben részfesült. — A „Bxidapesti Köz­löny" e hó 28-iki száma közli ázon Tisza Kálmán miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb kéziratot, melyben ő Felsége a miniszterelnöknek a Szent­IstVán reird nagykeresztjét'adományozza. E rend­jellel a grófi'Méltőáág jár. — A khinai hadikészü­leték Dz'surigáriában ii'agyban "folynak, a kalmükök kirgizek'frözül töbéfáék üjonezot söróznak be, A khiííaiak czélja' élső sörbán az orosz keleti tartomá­nyok meghódítása. MEGYEI HIREK. — Beküldetett. B.-Gyulán, 1880. október ^^éh. Tekintetes szerkesztő ur ! Engedje meg még­egyszicr, hogy becses lapjában Hajnik Béla urnák a „Békósmegyei Híradó" folyó évi 44. számának ujdöiísági rovatában megjelent "frazisaira utoljára 'Ti^iláfközhasftárii. .Midőn először felszólaltam a név­ferdités ellen, tUdtaiü én azt igen jól mi értéké van Hajnik ur 'Szavának s épen azért bocsájtottam a nagyközönség bírálata alá. Bármennyire mente­gefödzik is — Hogy a névferdités sajtóhibából kelet­kezett — azt, sem velem, sem pedig másokkal — kik őt közelebbről ismerik — elhitetni nem fogja; — mert kéziratán az „L" betű világosan látható, a korrektúra pedig — melyet ő maga igazított ki — A „BÉKÉSIEM KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA, A megbélyegzettek. — Bűnügyi regény.— Txta: C. IEZ. JD. (Folytatás.) Itt ismerkedett meg Gömörei Marival, itt sze­retett belé. ő benne nem a gazdag leányát sze­rette, ilynemű speculatióktól gondolatai idegenked­tek mindig, ő rá a gyönyörű szép, virágzó leány hatott varázsként, szive választottja lett volna az, ha szegény ember gyermeke volna is. Sőt ellenke­zőleg, többször elmondogatá magának, hogy addig nem veszi feleségül, mig biztos existencziája nincs; önérzete sugalta e föltételt. Ő abban, hogy Gömö­rei azt mondta, nem illik, hogy Mari férje gyakor­latilag űzze orvosi tudományát, nem látott liiu gő­göt,, nem abban sem, hogy Mari férje nem állhat pár garasért minden embernek még éjjel is szol­gálatára, Hogy nem lehet — mint rendesen min­den orvos — inkább a nagy közönségé, mint ne­jéé. Ezen nyilatkozatok után megváltó titkos ter­veit és a bankár élénk helyesléssel fogadá azokat. „Ez már tetszik" kiáltá örömtelten, „ilyesmi már ínyemre van, egyetlen felfedezés hírneves embei'ró teszi önt. Az anyagiak hiánya ne- tartóztassa* visif­sza eszméjének kivitelétől, a tőketulajdonosok arra valók, hogy a lángészt támogassák." Gömöroiék Háziorvosa torok'bajokbáü spécziálista volt. Ede szólt vele eszméiről és áz "orVös -n%m győít'e "eléggé dicsérni — talán azért, 'mert szife^ebben Mt'ta, ha a tehetséges fiatal orvbs ilyetén tanultilányokra adva tnagát, praxisában íi'eifa Hsj& vetélytársává, vagy tán néHiésetib indokból is — elég az hőzfcá, hogy ő oly élisrtierőleg nyilatkoztató Ede tervezett igyekezete felett, miszeriht Gömöréi nem kételke­dett a felett, Hogy valamikör még valamely képes lap arczképcsarnokában, hireá errtbferek köpött, ef demjelekkel Ede képét láthatni. I'élajáníá Edének támogatását. — Ede azonbáií köszönve utasitá azt vissza, hanem az orvos meglepő tetszése, Gömötfei rábeszélései felre vezették, amefrtfyibén' kedvéticz eszméjének kivihetőségére gondolt és már el volt határozva arra, hogy atyjával beszMöi fog ez ügyben Ií. Hisz ezt annál könnyébben téheite, mert a bankár kiztositá, hogy most, mivel Terey rábízta vagyonának kezélését, megkétszefts'ednek, sőt há­romszőrta nagyobbak lesznek az őrnagy járadékai; Terey nem kifogásolt semmit. „ífeth értek ebez" szólt „magad légy jövődnék koVácsa és nagyon rtimüt tudnék szá'ritólni, Ha most niár, néhány száz tallért megkímélendő-,- drága és költséged flWdtW tésednek legjutalmazóbb gyümölcseiből,. akadályo­zólag megfosztani akarnálak." , . • ..;, í: , ­Ede atyjának ezen beleegyező nyilatkozata fe­letti örömében Viem vette észre, Hogy e szavakat ' sajátságos komolysággal mondá, mintha valami ér­zés, melyet elárulni nem akarván, lett volna benne* mely aggályainak nyilvánításától visszatartaná, ő sokkal boldogabb volt azon gondolatba merülve", hogy elért mindent, a mi után lelke szomjazott — Mari szava, és azon benső vágyának teljesülése^ mely szerint kizárólag ideáljának élhet. Azonban a sors ugy rendelte, hogy a szeren­csés álomnak nemsokára vége szakadjon, legalább egyrészben, az a csapás, mely Mari kezéről lemondani kényszerítő, ügy érte, mintha derült ég­ből csapna le a menykő. Még tegnap midőn Go­moreiék elutftsiták azZ&l á kifogássál, hogy Mari ő nagysága nem érzi magát teljes épségben, Gö­mörei ur meg túlságosan él van foglalva, még semmi rosszat sem sejtett, bár az elutasítás e módja kínosan érintő. Hiszen ő nem tudott semmit se az atyja és Gömörei közt támadt egyenetlensé­gekről — most már tudomása volt érről is, és mi­° i. / J ' ... ... fyj nél' mélyebben tekintett az ügy fenekére, annál világosabban látott mindent, de annál süjtóbb, an­nál keservesebb, annál kínosabb vólt reá nézve az a csapás. (Folyt: Ív öv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom