Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-28 / 208. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 208. szám. Csütörtök, november 11-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán .bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvanynval. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czéls&erüen ;posta>"o.ta,lT7-á,r3L3m37-a,l eszközölhető. B.-Csaba, 1880. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" Az elemi iskolák érdekében. Kevés város van Békésmegyében, a mely olyan jól állana a nevelés terén, vagyis a melynek annyi népiskolája lenne, mint Csabának. Régi időktől fogva különös figyelem fordíttatott a lakosság szaporodásával az iskolák gyarapítására. Itt tehát gondoskodva lenne a tanodai képzés és tanításról. Daczára annak azonban még sincs keresztül vive a tanítás oly módon, mint azt méltán várhatnók. Mert még az nem elég, hogy vannak iskolák, növendékek is kellenek azokba, még pedig annak idején vagyis a szorgalmi év kezdetén. Nem elég az, hogy van tanerő még pedig erős képzett tanerő; mikor a felügyelet hiányzik. A közoktatási törvény szigorúan rendeli, hogy kilencz hó tartama alatt minden tanköteles gyermek tartozik büntetés terhe alatt iskolába járni. — És keresztül van-e hajtva itt ezen törvény? Korántsem Csabának van 26 elemi iskolája, ezekben pedig kivéve 8 vagy 10-et még most sem kezdődött meg, pedig már október havában volnánk. És ezen hátránynak ki az oka ? Tán a tanítók magok? Nem hihetjük. Hisz minden önérzetes hivatalnoknak — s igy a tanítónak is — a reá bízott dolgot végeznie kell hivatalvesztés terhe alatt. Ki tehát ? Egyrészt a hitfelekezetek elöljárói, másrészt magok a szülők. Vessünk egy tekintetet a magyar ajkú iskolákra. Ott a tanítás rendes időben szeptember elején kezdődik. Felfogásom szerint nem azért, mert ott a tannyelv tisztán magyar, hanem azért, mert oda leginkább értelmes szülők gyermekei vezettetnek fel, kik érzik azt, mivel tartoznak az államnak, az egyháznak és saját gyermekeiknek ós mert a későn érkezők nem vétetnek fel — a mi helyesen van. Váljon miért nem terjesztetik ez ki a többi iskolákra is, miért nézi el azt a városi elöljáróság egyetemben az egyháziakkal, hogy több iskola hónapokig üres!? — Miért közönyös, miért nézi azt el, hogy némely iskolákba akkor vezettetnek fel a gyermekek, a mikor a szülők akarták — mi akkor szokott lenni, ha már semmi hasznát sem tudja venni, daczolva a világosan beszélő országos törvénynyel. Hogy ezen mulasztások az illetőknek ne rovassanak fel, ezen hibákat körülbelül ily szavakkal takargatják: „nem kell a szegény népet kényszeríteni gyermekeik iskolába időre való felvezetésre, mert hisz a szegény gyermekének Sz.-Mihály vagy Márton napjáig szolgálni kell, hogy télen által ruházatja legyen, hogy iskolába járhasson; nem sokkal jobb-e az, ha ezek ha csak pár hóig is járnak jó szántukból iskolába, mint erőszakosan egész szorgalmi időn által, minthogy ez által ellenszenvvel viseltetnék majd a nép az iskola irányában. Minek erőltetné azt, vagy minek bírságolni olyant, kinek nincsen kenyere?" (Vége köv.) Politikai hirek. — A képviselőház igazságügyi bizottsága keddi esti ülésében folytatta a csődtórvényjavaslat tárgyalását és abban a kereskedelmi csődre vonatkozó rósz előtti fejezetig haladt. — Montenegrónak cattaroi képviselője közli, hogy a fejedelem nem hajlandó Bedri beyhez közbenjárókat küldeni. — Bulgáriában és Kelet-Iiuméliában nagy előkészületeket tesznek az unióra, mely azonnal proklamáltatni fog, mihelyst Törökország Görögországgal háborúba bonyolodik. — Robinet de Clery, Cissey ügyvéde Rochefort, (az „Intransigent szerkesztője,) Laisant (a „Petit Párisién" szerkesztője) és egy nantesi lap ellen pert indit. — Az összes londoni lapok helyeslik azt, hogy az ir vezetők ellen a rendes bíróságok előtt vád emeltetik. — Az Epirusba törő görög hadseregnek Soutzo táA „BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A megbélyegzettek. — Bűnügyi regény.— Irta: C. H. X>. (Folytatás.) „Nagyon szigorú biró vagy, édes atyám." — „Nem, leányom, mert én nem vetem ezt szemére. Te még nem tudod milyen szokás van a gazdag házakban, nem azt se, mint gondolkozik a gazdag leány. Megízlelte az örömök és élvezetek egész seregét, szive változás után vágyakozik tarka váltakozások után, nem igen ismeri azt a benső örömet, melyet egy szegény leányban egy-egy ajándék, egy-egy meglepetés, egy-egy remény kelt, mert ez csak ritkán részesül örömben." „Akkor hát inkább szerencsétlenség, inkább átok a gazdagság, édes atyám." „Igenis az, ha az embernek aranyain kívül egyebe nincs, ha egyebre nem törekszik, mint gazdaságának növelésére, kincsének szaporítására. Most már megvallhatom őszintén, hogy én aggodalommal tekínték Ede jövője elé, mióta Gömöriéket közelebbről megismertem. Azoknál mindenkit vagyona szerint méltányolnak, taksálják a vagyont, egy-egy czim értékét, az összeköttetéseket, de sohse kérdik a jellem becsületességét. Minden külső fényre és hiúságra van alapítva, és én fogadni mernék, Gömöreinek esze ágában sincs arra gondolni, hogy megsebzette Ede szivét, azonban azt biztosan hiszi, hogy Edének a gazdag házasságba vetett reményét meghiusitá, nekünk pedig elzárta azt a házat, melyben lukullusi élvezetekkel traktáltak, és ezáltal érzékenyen megbántott bennünket." .Atyám, keserűséged irtózatos. Ily nyomorult gondolatokat senki sem táplálhat felőlünk." „Én nem vagyok keserű, ha Edénk nem volna oly mély érzelmű, ha nem kellene tartanom attól, hogy e tapasztalat megmérgezi életét, az eljegyzés felbontása felett zavartalanul örvendenék, inert balgaság lett volua maga az eljegyzés; Mari nem számára termett asszony. —• A leány többé-kevésbé osztozkodik szülői nézetében, megszokta azok nézeteit. Mari tudja, hogy ő gazdag, Ede pedig szegény, 6 túlbecsüli pénzének értékét, és háttérben mögötte a durva, érzéketlen, gőgös apa és a hiu anya állanak, igy aztáu könnyen ki lett volua téve annak a veszélynek, hogy a legelső összekoczczanásnáí Edének szemére hányná hozományát, a mit pedig becsületes, tisztességes és érzékeny jellemű ember soha sem vehet teljes nyugalommal tudomásul ; szemére hányhatná, hogy a nő tartja el férjét, hisz ha Ede Gömörei kívánságát követné, feladná tervezett orvosi praxisát és más carrieret keresne; az orvosi állás, minthogy díjazással jár, Gömöreiéknek nem volt elég előkelő." Margit hallgatott, atyjának meggyőző szavai legyőzték szivében támadt kételyeit, melyek inkábba Margit iránti|barátságból, nem pedig ítéletéből eredtek. II. Terey Ede már kora ifjúságában nagy hajla-