Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-27 / 207. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 207. szám. Szerda, november 10-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. ii Előfizetési dij : helyben házhoz h'irdva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „flíyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, tár­sadalmi és vegj es tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszerüen posta,­-o.ta,l^á:ri3rn37-a,l eszközölhető. B.-Csaba, 1880. szeptemberitóban. A „Békésmegyei Közlöny" Hciacl.o-li.i'va.taJ.a.. A csiilleiigiiövény és készítményei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) „Bengalia elnökségében és a tőle függő tartományokban az éjszaki szélesség 20— 30 fokáig miveltótik az indigó-növény Tinnevellyben és Madrasban, azonban na­gyon bizonytalannak tapasztalták nemcsak évről-évről változó fejlődése, de különösen a miatt is, hogy ugyanazon indigó-növény­suly nem ugyan ezt a mennyiségű és minőségű indigót adja évenként;" szóval az indigóferák termelésénél annyi ott a baj, hogy a netium tinctorium fáját aján­lották az indigóferák helyébe indigógyár­I tásra. Dr. Roxburgh nagyobbra becsüli a netiumot, mint az indigónövényt először is azért, hogy nem kiván olyan jó földet i sem olyan költséges mivelést mint az in­digóferák; továbbá nincsen annyi csapás­nak alávetve: nem bántják betegségek, állatok, férgek; végre több az indigótar­talma és már áprilistői kezdve augusztusig, tehát 4 hónapon át lehet használni, mig az indigó-növényt csak h romig t. i.junius közepétől szeptember közepéig. Igaz a csülleng sem terem sziklán, az is megköveteli a javát a szántóföldnek, vagy a mély miveletü gyepföldet; de ha kezdetben, mig megerősödött, gyomtól tisz­tán tartjuk, akkor két éven át jóformán csak az aratásoknál veszi igénybe erőnket a mi legalább 12-szer történik; azonkívül állat, fagy, sem késő tavaszi, sem korai őszi nem bántja. A nyári időjárásnak igaz hogy ki van téve, de nem annyira, mint az indigóferák: szárazságban nem fejlődik de gyarapszik tartalomban, esős, hives idő­ben mayrfa^y ugyan tartalma de pótolja azt a levelek nagy sokasága és nagysága és még az első őszi fagyok után, októ­berben aratott levelei is annyi és oly szép indigót adnak, mint az indigóferák nyá­ron ; azonfelül pedig mindég bőven terem. (Folyt, köv.) Politikai hirek. — Raguzából jelentik, hogy Törökország és Montenegró «özti tárgyalások Dulcigno kiszolgál­tatása ügyéhen öt nap múlva ismét megkezdődnek. — Belgrádi jól értesült körökben bizonyodnak hittük, hogy Milán a Topala ügybe bonyolódott miniszterelnöknek Thumiesnak, ki jelenleg Posa­váczban van bebörtönözve, kegyelmet fog adni. A Risztics kabinet bukása mindenütt nagy feltűnést gerjeszt. — Az e hó 25-én Galvayban tartott meetingen, melyen közel 40,000 ember volt jelen, Parnell beszédet mondott s abban az angol felső­házat és Irhon államtitkárát, Forstert tette fele­lőssé az elkövetett agraris gyilkosságokért s végül kijelenté, hogy a jelenlegi viszonyok csakis ugy orvosolhatók, ha Irhonnak megadják az autonomiát MEGYEI HIREK. — Orosházáról írják nekünk: „Orosháza 1880. október hó 25-én. Tekintetes szerkesztő ur! Az orosházi kaszinó f. hó 2-i-én (vasárnap) rend­kívüli közgyűlést tartott, moly d. u. 4 órától esti 7-ig tartott. (Vége.) Az uj alapszabályok 5-ik pontja, mely az ujjászervezkedés szempontjából azon javaslatot hozza, hogy szóllittassék föl a ka­sinó választmáuya részéről minden az iutelligen­cziához tartozó egyén, a kaszinó-testületbe való be­lépésre, — még nagyobb vihart keltett. Ez nyil­vánvaló dolog, hogy a Dr. L. és K. urak közt fen­forgó sajnos ügyre czéloz, mert a felszólítandó tagok közzé kell azokat is számítani, akik K.-va! együtt kiléptek a kaszinóból. Többen azt kompro­A. „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A megbélyegzettek. — Büniigyi regény.— Xxta,: O. EC. 3D. (Folytatás.) Az őrnagy arcza kipirult e durva levél olva­sása közben. „Ez a körmölés választ sem érdemel" mormogá. „Ede fiam, mutasd meg, hogy te épugy szót fogadsz apádnak, mint Mari az övének, küld vissza szó nélkül jegygyűrűdet." „Ez alávalóság" kiálta közbe Margit, Ede huga — aki atyjának behozta a csomagot — midőn a levelet átolvasta vala, mig Ede nem bírt szóhoz jutni, hisz a gyöngyfüzér és gyürü visszaküldése már eleget, mindent megmondott neki. „Szegény Ede" folytatá huga, bátyjára meleg, fájdalmas rész­véttel tekintve, szegény Mari! Ne illesd szemre­hányásokkal, neki szót kellett fogadni, Gömörei igen szigorú és nem tür ellenmondást. Már tegnap sej­tette, hogy valami baj éri, könyes szemekkel pa­naszlá előttem, hogy atyja mindig oly sötét tekin­tetet vet rá, ha rólad van szó. „Te beszéltél tegnap Marival?" kérdé Ede mintegy kikelve „nem volt rosszul? Hát már teg­nap is eltagadtatta magát előlem?" „Ebéd előtt egy pillanatig időztem nála." „S nem szóltál nekem arról semmit" hogy nyugtalanságban láttad" folytatá Ede keserű han­gon. „Ha ezt el nem hallgatod, ugy tegnap este nem engedtem volna magainat visszautasítani, akkor megtudtam volua saját szájából a fenyegető veszélyt és lelkére köthettem volna szerelme szilárdságát, hűségét." „Kedves Edém, ő maga sem tudott semmi bizonyosat és megkért ne árulnám el nyugtalan­ságát." „Gömörei előbb velem akart szólni, mielőtt megtüré, hogy Marival ismét találkozhass," szólalt meg ismét az öreg Terey, ő előre gondoskodott e tekintetben, ő nem fog sokat törődni lánya kérel­mivel. Kinek becsülete nincs, ki pirulni nem tud, annak szive nircs. Ne is kisértsd meg, édes fiam, a viszontlátást Gömörei meg tudja majd előzni. Te csak kiteszed magad mások gúnyának és a leány szigorúbb bánásmódban való részesítését idéznéd elő: győzd le fájdalmadat és légy férfi; az ily nyomorult, fenhéjázó gőggel szemben tanúsíts igaz ós méltó büszkeséget." Ede csóválta fejét. „Szabad akaratból adá szavát," mondá ő, „szabad akaratból kell vissza­vonnia, hogy lemondjak róla, erőszaknak nem tágí­tok. Hadd őrizze, Isten előtt az én menyasszonyom le?z, mig azt nem mondja, hogy ne számítsak rá ne reméljek." Ezzel kiment a szobácskából. „Hadd menni," szólt ismét az őrnagy, midőr Margit visszaakará tartóztatni, „rajta nem segi egy ember fiának a vigasza sem, önuönmagánal kell vívnia a sors csapásival. Tartok attól, hog; Mariban is csalatkozni fog. Nagyon derék, kedvei leány, de még sokkal ifjabb, sem hogy ily próbán való volna. Könyei hamar fel fognak száradni, meg szokta az élet élvezeteit, hiú. Gömörei elmondj; majd neki, hogy Edénk csak szegényesen bírja maji eltartani, ha ő megtagadja tőle a kelengyét, és h; egy ideig vérzik is szive, a seb rövid idő alatt b fog hegedni és az egész feledve lesz." „Nem apám," ő nem rosz, és csak akkor ne vezhátő annak, ha szavát szegi. „Noha oly idős már mint te Margitkám, mé gis csak gyerek ő. ő még nem tapasztalt az élet ben egyéb keserűséget, mint szeszélyeinek boszan tását és igy nincs arra szokva, hogy komoly dolgokkí komolyan foglalkozzék. — Lehet, hogy a menj asszonyságának végét jobban megsiratja, mint valan bálból való eltiltást, de utóvégre is helyén találj majd magát " (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom