Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-13 / 197. szám

R.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 197. szám. Szerdán, október 13-án. 8EKESMECYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt j évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld f. könyvkereskedő urnáiHirdetések jutányos áron vétetnek fek „NjtilttérMien egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájaba.i. vidékea a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr Az előfizetés czélszerüen postau.ta,l^án37-n37-a,l eszközölhető, li. Csaba, 1880. .szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" 3sia,d.ó-3a.iTratstla,. A csülleiignövény és készítményei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) Olasz- Cseh- Tót- és Magvarország is igen jó és nagy mennyiségű csüllenget szolgáltattak. A magyar csülleng került Pozsony, Sopron, Fehér, Zala, Pest, Heves Arad megyékből, a Bánátból és Tótországból fíród és Grradiska vidékéről; még mai napon is termesztik itt-ott kisebb mennyiségben de g >nd'>zás nélkül, pl. Nyitramegyében Szakolczán Azon tisztelt olvasók számára, kik ez ügy iránt érdeklődnek és talán kisebb termelési kisérlétet tenni magok is óhajtanának : leirom ide a csülleng vetési, kezelési, magtermelési és golyó készitésimó dókat. A csüllengnövény több vállfaja az alföld némely vidékein uton-utfélen, hanyagul mivelt búzatáblákban, árkok partjain, általában mindenütt, hol kedvező talajra akad, vadon tenyészik és két évig tart: első évben csak leveleket hajt, második évben 1—15 métern)i magas bo korrá nő, május elején virágzik és júniusban magjár. érleli, azután vagy kihal, vagv pedig oldalgy ökt rek által mintegy megifjodik és tovább él, a mi persze csak őserejü és porhanyós talajon történik Ugyan ez áll a nemesitett csiillengró'l is, melynek levelei setét kékeszöld szinüek, sárga piczi virágai keresztesek és rövid vékony nyélen csüngő tokjai melyektől nevét is vette, a közepében egy, néha két mat-gal, feketék, vagy setét ibolyaszirrüek. Kedvező talajban, mil\én a márgás, iszapos, mésztartalmú márgás jóféle agvagtalaj, homokktverékü fekete fötp. általában porban) t.s tápdue mély miveletü föld, nemcsak méternyi mély orsógyökereket ereszt, de mér az első évben 5—6 aratás után 3—4 klgrnyi zoid levelet szolgáltat, egy négyzet méterről, jó években pedig 4 — 6 klgrnyit, minőség szerint 0.25—1 2% indigón tartalommal, melvbíH O indígotin válhatik, mi mindenkor a föld minősége, fekvése és az időjárástól fOpg* i déli vidékeken sokkal tartalmasabb a csülleng, mint az éjszakiakon. Különben nŐ a csülleng egyéb talajon is, de földernje erős trágyázás által, vagy hamu, mész és márga által neveltetik és talaja porhanyittatik. Trágyául használhatni a közönséges trágyán kivül, télen át gyűjtött szalmapernyét, fabamut, habár kilügzott is lenne { vályogépületek törmelékeit, vakolatot, nyáron át gyűjtött mindenféle gaz és moslék rothadékot, főleg pedig az indigógyár hulladékait, melyekkel mindenkor akkora terület jól megtrágyázható, a mekkoráról került le a csüllenglevél. (Folyt, kőv.1 Politikai hirek. * A párisi lapok már sokkal mérsékeltebben beszélnek a porta jegyzéke által teremtett hely zetről, mint a török irat első benyomása alatt — Berlinben a helyzetet igen komolyan fogják föl Bismarcknak nincsen szándékában az angol kabinet messze menő javaslatait elfogadni, mert ezei európai háborat idéznének elő és a török birodalom vesztét vonnák maguk után. — A német és 8 franczia nagykövet megkisérlették, hogy a szultán' engedékenységre birják. AZ eredmény még isme retleu. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. Az apa intései. — Elbeszélés. — Irta,: G-iosz Xjs-jos. (Folyta tas.) — Micsoda ? kérdék apa ós anya. Táo csak nincs még feleséged ? — Az még nincs. De lesz nemsokára. — Már választottál ? — Igen. — Honnan? — Messziről. — Tán csak nem Amerikából ? — Világért sem. Különben ott is vannak jórataló nők. — Az meglehet. De nem magyarok. — Én pedig ... — Micsoda, riadtak fel az öregek. Tán csak ném választottál valami angol, franczia vagy épen német leányt? — Nem hizon. Hanem tősgyökeres magyar családból. Itt az arczképe is. Megnézték. Na ez már szép, kezdék dicsérni. Aztán igazán ilyen szép? — Még sokkal szebb; akkor beteges volt, mikor levétette magát. — Hegy hivják? — Julcsa. — Miféle Julcsa. — Cserháty Julcss. — Cserháty Julcsa? Kegyednek a leánya? kérdék a szégyenkedő öregtől, ki nagyon restelte, hogy ez alkalommal jelen kellett lennia. — Igenis, az ón szeretett leányom az, felelt székéről felállva. — Akkor legyen nálunk százszorosan üdvözölve édes násznagy ur 1 s mindkét öreg örömtől sugárzó arczczal nyujtá kesét az azt alig elfogadni képes örömapának. Az öreg Cserháty 8 napig időzött uj rokonainál mely idő alatt megtudták, hogy Elemér a | Gyula nevelője volt. Az .öreg Somfásyné jól ledori gálta legkisebb fiát ezért, azután körül csókolta ! s megfogadta, hogy Cserháty azt a kis 6z0szke fiút most nem fogja haza vinni. Itt kell azt hagynia nálam, — úgymond — majd gondját viselem én. Az öreg Cserháty szívesen beleegyezett, még szivesebben Gyula s midőn a nagypapa elutazott, még csak nem is sirt. * * * A 3 hó eltelt sok remény és várakozás közt A Cserháty kastélyban nagy siirgés-forgás van. Valami nagy ünnepélyes napra készülnek, mely nemsokára itt lesz. A Somfásy családnál még nagyobb a készülődés. Menyasszonyért kell menni. A hintól hosszú sora indul B —bői Nagy-Várad fele. Széj derült idő van október közepén. A fogatok közű kitűnik a vőlegényé: 4 angol telivér. Lábaik ali| érik a földet. Ezek hozzák majd a menyasszonyi Előttük az öreg Somfásy négy, zsemlyeszínű fogat repül, ebben az öregek ülnek. Ezután következne a szebbnél szebb uri fogatok. Egyetlen egy osto sem fog most elpusztulni Nagy-Váradig. A vonat Budapest felől megérkezett, magávs hozva a boldog vőlegény gyönyörű aráját. Itt .menet még az öreg Cserháty számos ismerőseine pompás fogataival szaporodott meg s vonul végig a főutezán be a városba. Az esküvést Nagy-Váradon tartották, Gyul az Irma vőfélye, ez alkalommal egész más han gon beszéltek inint az előtt egy félévvel, őszint vallomást tettek egymásnak, s megfogadták, hog vagy egymásé vagy a halálé lesznek. (Valóban ki lönös fogadás, midőn mindkét félnek a szülői sz vesen egyeznének a házasságba. De igy csak még: regényesebb vagy hogy is mondjuk? szereimseb alakja van a vallomásnak.) Másnap az uj pár Dó Francziaországba utazott, a násznagyok pedig haz; Elemér elkísérte Irmát T—ra. Azután vissza mei szülőihez. (Folyt, köv.)