Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-12 / 196. szám

„Békésmegyei Közlöny" 188Ó. 196. szám. egy tekintélyes megyéjében a művészet száraz kenyér után volna kénytelen járni. S azért még egyszer ismételjük: alakítsunk szinügy-egyleteket! A csiilleugiiövény és készítményei. Irta : Sarlai Jáuos. Linné szerint négyfelé csülleng van: Isatis tinctoria, I. lusitanica, i. armenia és I egvptica, de mi ezeken kivül ismerjük még az elatá-t vagy alta-t, az I pra cox Tratl, a korai, a kecskeméti és a krimmi esüllenget. Az 1 tinctoriát, a festő' csüllenget vagy festő füvet már a régi görögök és rómaiak ismerték Tsatisnak nevezték és gyenge erjedés által változ tatva kereskedésbe hozták. Európa éjszaki népei közt is honos volt és Plinius a 22 fejezeit. 2-ik §-;iban ezeket mondja róla: „Egy bizonyos fü, mely hasonló a plantágohoz, Galliában glastumnak neveztetik; Britaniában nők és leánvok egész testű ket festék be vele, hogy bizon) os vallásos ünnepélyeknél, amidőn meztelenül járnak, szerecsen kmézésüek legyenek. A csülleng használata szövetek kékfestésre ősrégi és Európában, midőn a római birodalom bukása után a művészet és vele a festés is újra felvirágzott, csaknem általános; általános volt tehát annak termesztése is; Francziaor«zá<íban felső Languedoc vidéke 40 millió fontnál több esiillenir jrolvót termelt egy évben és egyedül liordeauxn keresztül vitt ki évenként 200 ezer göngyöt. Midőn I Ferencz Span\olországban fogva volt, a dúsgazdag csiillengkereskedő lieruni kezeskedett érte. Ezen tartomány a 16-ik század el jétől, a mi Őn az indigó behozatala kezdetét, vette, 22 millió írtnál többet veszitett a csüllegmivelés ha gátlása folytán. A Provence és alsó Normandia is igen sokat termeltek és szolgáltattak a kereskedésbe. Németországban, főleg Thiiringiában a legnagyobb haszonnal nnveltetett a csül lengnövény. Erfurt vidékén általános volt. termeltetése és Szt -Háromságtól kezdve Szt -.Mihályig mindennap csüllengvásár tartatott a gvepen, melyre a csiillengszolga harangja jelt adott. Annyira becsülték az erfurtiak ezen terrnesztmény t, hogy az általuk 1290 ben szétrombolt rablóvárak téréire csiillengmagot szórtak ottlétük jeléül Méjr 1616-ban 300 falu B tonna aranyáru csüllenget termelt, 1629 ben már csak 30 falu foglalkozott vele, 1793-bm csekély 8 ezer tallér áru csüllenget adott el, ho lott 1621-ben maga Statierlieim kereskedése 136 ezer írtért árult. Erfurt és azonkivül még négy város u. m. Arnstadt, Gotha, Langensalza és Tannstadt azzal a ki váltságg il bírt, h 'gy a csdlleiig-t véglegesen ké<zitse el kifogástalan kereskedelmi czikké, a miért is csiillenváros 'knak, csül lenggel kereskedő városoknak, (Weidsiádte, WeidhanJeUtádte) neveztettek. Azonkívül sok városban, hol festő műhelyek voltak, csüllengkészitő intézetek állottak fen, úgynevezett csüllengházak, melyekbe a városba érkezett minden csüllenget megvizsgáltatás végett vinni kellett; ilyen csiillenjiliáz volt pl .Nürnbergben. A csüllengternielés kiv ltsága volt a lakosoknak. 1555 és 56-ban Dresda s tennstadtí tanács és 1558-ban Weimár a gótliai tanács p iraiuwíra tiltotta el a nemeseknek és parasztoknak a csiillengterinelést. Általában, mivelhogy akkor még igen kevés használható festékét ismertek, oly nagyra voltak a csüllengmiiveléssel és kereskedéssel, hogy a Salzjunkerek n módjára Waidjuukereket crea'tak és ez által csüllengvállálatot mintegy nemesitették.*) (Folyt, kőv.) Külföldi hirek. * Irlaiidbail két grófsági kerületben kihirdették az ostromállapotot. E szerint a kormány annyi rendőrt küldhet oda, a mennyit akar, a grófságok pedig viselik a költségeket. — A kuldsalíérdésben a legutóbbi nyolcz nap alatt oly változás állott be, hogy a háború elkerülhetetlennek látszik. Ma azt is jelentik, hogy a harcz már azért is elkerülhetlen, mert Pekingben a tiadipár kerekedett feliil. — A kairói ulemák kinyilatkoztatták, hogy Mekka nagysherifje azon esetben ha a Dardanellákat ostromolják, dekratálni fogja Abdul Ha mid letételét s a khedivet jelöli ki khalifává. — Gubernatis smyrnai olasz főkonzul ellen egy török által merénylet lett elkövetve. A konzul életveszélyesen megsebesült. A tettes elfogatott. Hazai hirek. * A honvédelmi minisztérium a honvédség fegyvereinek átalakítását tervezi. — A bányakerületi evang egyházkerület okt. 9-én Budapesten tartott közgyűlésén Fabiuy Theofil az ujoiinan megválasztott ker. felügyelőt hivatalába ünnepélyesen beiktatta. MEGYEI HIREK. — HT'ell^érj'ÜLk: lapunk azon tisztelt előfizetőit, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hó 15-éig megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. Az előfizetési dij egy negyedévre 2 fi t. A kiadó-hivatal. — Beküldetett. Előfizetési felhivás „Békésmegye földképére." Régóta érzett hiányt kivan alólirott pótolni, midőn elhatározá kiadni Békésmegye töldképét, mely a Békésmegyei Tauitó-egyesiiletnek augusztus 25 én Szarvason tartott közgyűlése alkalmával rendezett tanszerkiállitáson volt bemutatva, s melynek c/.ólszerüségéről a közgyűlés meggyőződvén, pártfogásába vevé. A mű pontos és díszes kőmetszett szinnyomatu kiállításban Posner Károly Lajos urnák előnyösen ismert fővárosi műintézetében fog megjelenni. Előfizetési feltétel: minden egyes példány 1 frt, a gyűjtőknek tiz példány után egy tiszteletpéldány jár. Az előfizetése ket kérem folyó év nov. 1-jéig teljesíteni Szarvas. 1880. okt. 1-én. Mihálfi József, főgymuasiumi tanár. — Vasárnap este tartá B.-Csabán utolsó előadását Geröfíy társulata. Az idő roppant kedvezőtlen volt, mert ugy esett mintha csöbí'ökből öntötték volna. Mindannak daczára az előadás megtartatott Palotás Fausztin „Pletyka pad" czimű népszínművét adták szép összhangzattal. Utolsó előtti előadásul „Egy milliót egy szalmakalapért" czimü bohózatot adták, melyet állítólag valami dr. Timin irt, de melyet Rosen Gyula ismert vigjátékiró müvének ismerünk. Székes-Fehérvárott tán szerencsésebbek lesznek a színészek mint Csabán voltak, hol a legalkalmasabb időben sem voltak képesek csak egyetlenegyszer is telt házra szert tenni. — A Wenkheim Béla-féle szoborbizottság a következő felhívást intézte az ivtartókhoz : Békésinegye tekintetes közönsége bennünket — alólirottakat megbízván, hogy a néhai báró Wenkheim Béla emlékére emelendő szobor-, s a néhai báró Wenkheim László arczképének olajba lefestése, illetve ezen kegyeletes czélok kivitelére szükséges *) R.tts Gescliichte d»s Mürnberger Hawlels III 241. pénzösszeg beszerzése iránt a szükségesnek lépéseket megtegyük. — E megbízatásunk során volt szerencsénk (czimed) részére is egy felhívást, illetve aláírási ivet megküldeni; s minthogy eljárásunk végeredményéről a megye közönségének kötelesek vagyunk beszámolni, annálfogva bátorkodunk (czimedet) egész tisztelettel felkérni, hogy a gyiijtőivet, az aláirt összeggel együtt vagy — még nem gyűjtés esetén is, méltóztassék legkésőbb f. évi november 1-jéig tekintetes Party Ferencz megyei főpénztárnok úrhoz Gyulára beküldeni. Kérésünk ismétlése mellett, honfiúi kiváló tisztelettel maradunk Gyulán, 1880. szeptember hó Göndöcs Benedek, apát és lelkész, biz elnök, Dr. Kovács István, Party Ferencz, Asztalos István, Zsilinszky Mihály, Farkas Béla, . ifj. Jancsovics Pál, bizottsági tagok. — Csaba városának képviselő testületi közgyűlésén tegnap többek közt azon érdekes határozat lett hozta, Csabán egy harmadik gyógyszertárnak szükségesség feuforog, még pedig oly hozzáadással, hogy a létesítendő gyógyszertár a vasut-utezában Porjesz József boltján, innen nem csak azon tul lesz felállítható. Mindenesetre üdvös határozat, ugy az alvégi lakókra, mint különöseu a szölőbeliekre nézve is. Ez utóbbiakra különben tán még sokkal jobb volna az, ha a harmadik gyógyszertár a távirdautezán valahol a görög-keleti templom táján állíttatnék fel. Volt még ezen kivül több tárgya is a tegnapi közgyűlésnek, ezeket azonban mai számunkban térszüke miatt nem közölhetjük. — A gyulai lap Janó Sándornak következő szellemdús sorait hozza múltkori felszólalásunkra feleletül: „Janó Sándor kir. ügyész úrtól következő sorokat vettük: Tek. szerkesztő ur! A Csabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" czimü lapocska f. évi 193- ik számában a nevezett lappal egyedül sajátos modorban tartott közlemény jelent meg, melyben a mult hétfői végtárgyaláskor általam két zsidó ügyvéd jelenlétében mondott következő szavakra: „itt vannak-e azok a zsidók —" Szemián Kálmán és Környei Lajos urak, mint tanuk fölemlitóse mellett történik vonatkozás. Egyedül e körülmény az, melyért a megjegyzésre érdemesnek tartom a B. K. említett czikkót, s nehogy mások nyugalma megzavartassék, kijelentem, hogy az akkor értett zsidó-feleket, a „Jogtud. Közlöny" hivatolt főmunkatársát sőt a „B. K." szerkesztőjét is ugy mint eddig e/.entul is tökéletes zsidónak tartom. Gyulán, 1880. okt. 9-ón. Janó Sándor." Közöljük ezen nyilatkozattélót, mint mindent közöltünk, mi eddig a gyulai lapban \agy Janó mentségére vagy reá vonatkozólag ellenünk támadásképen jelent meg, tanujeleül annak, hogy mennyit törődünk azzal a mit Janó és emberei mondanak Magunk reprodukáljuk, annyit adunk reá Mi e nyilatkozatot illeti, a lapunkkal sajátos modort igenis használjuk ott ho) azt hírlapírói kötelességünk parancsolja, azok ellen, kik megérdemlik s főkép ott hol igazunk van. Janó nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy most sem hazudtunk. A közönség és a döntő körök, ugy mint mindig, most is fogják tudni mit Ítéljenek Janóról, mert habár ahoz senkinek semmi köze nincs, vájjon Janó mint privátegyén szereti-e vagy gyiilöli-e a zsidókat : anyi bizonyos, hogy mint királyi ügyész, a tárgyaló teremben ezen rokon-vagy ellenszenvének kifejezést adnia nem szabad s ha tette, egyéb tetteihez méltó pimasz brutalitást követett el, milyent Istóczy, mint tisztességes ember, oly minőségben mint a kir. ügyészi hivatal — hol minden rokon és ellenszenvnek elnémulnia kell — bizonyára el nem követne. Hogy ő bennünket minek tart? Az reánk nézve, s bizonyára másokra is teljesen közömbős dolog, mert ő társadalmilag holt egyén, kinek sértése annyit ér mint dicsérete Nem értjük ugyan mit akart mondani, de ha sértés akar lenni, nekünk, Janótól eredve nem lehet az; ha dicséret: visszautasítjuk. t Azt azonban megmondjuk nekie, minek tartja öt a tisztességes társadalom? A legtökéletesebb, becsületes lengyel zsidót is többet érőnek és többet számítónak tartja, az oly t ö k é 1 e tlen jellemű embernél mint ő, ki köztudomásúlag vallását és politikai meggyőződését a szükséglethez képest ugy változtatta mint a köpenyt. x. Beküldetett. Mint értesülünk, utóbbi időben biztosítási ügynökök vergődnek a vidéken, kik az általuk szolgált intézetek akarata ellenére, saját készített hirlapczikkek, pairiphleták által iparkodnak régi és jó hirben álló intézetek, mint például a „Gresham" üzleteit befolyásolni, a közönséget óvjuk ezen egyének garázdálkodásaitól. — Azon emberek (felelős őrök) kik Ungír Nándor csabai lakos lovait ellopták, több társra