Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-06 / 192. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 192. szára. Szerdán, október 6-án. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre á frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Qrflfifeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvanvnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalma lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszeriien ]OOSta<•u.ta,l-^

rá,n37-rL37-a<l eszközölhető. B. Csaba, 1880.. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának okt. 4-én tartott közgyűlésén. Méltóságos főispán úr, Tekintetes közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgaztási ág mult havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem olő. I. K ö z e g é s s ó g. A közegésségügy, Gyulán és Szarvason szórványosan jelentkező roncsoló toroklob eseteit kivéve, kedvezően végződött, sőt a mult havi állapothoz viszonyitva, javult. A hasznos házi és gazdasági állatok közt semmi kórjelenség nem mutatkozott. A Somogymegyóben kiütött keleti marhavész miatt a központi és községi vészbizottságok megalakultak, s az óvintézkedések megtétettek. II. K ö z b á t o r s á g. A szemólybiztosság, Vidosics Antal endrődi néptanítónak Pelyva Mihály ottani lakos által legénykedésből történt leüttetésén, s az endrődi fiatalság közt támadt verekedésen kivül, meg nem támadtatott. — Ellenben a vagyonbiztosság Gyulán 7, s a járásokban 31 esetben háboríttatott meg, az előbbiek közül 5, az utóabiak közül 21, a régibb lopásokból pedig 7 derittetvén fel. — Jelentékenyebb bűntények közé tartoznak a gyulai kir. ügyészség hivatali helyiségének feltöré-e és kirablása, mely még nyomozás alatt van ; — Gruber Lipót csabai és Orosz János f.-gyarmati kereskedők boltjainak feltörése, melyek közül az első még kiderítve nincs, az utóbbi azonban kinyomoztatváu, a tettes vándorczigányok Biharmegyében elfogattak ugyan, de a szeghalmi kir. járásbíróság fogházából megszöktek. Nagyobb beszámítás alá eső bűntényt képez továbbá Ungár Nándor csabai lakos értékes lovainak és kocsijának eltolvajlása, melyben a Torontál megyei felelős őrök is, mint bűntársak szerepeltek. Erélyes megyei föcsendbiztosunk érdeme, hogy a tettesek elfogattak, a kár pedig meg!érintetett. — A községi fogházak megszemlélése átalakítása, esetleg uj fogházak felállítása iránt folyó évi szept. 6-án 1169. kb. sz. alatt megbízott küldöttség kiküldetésében eljárván, véleményes jelentését beterjesztette, mely annak során előkerülend. III. Közutak, hidak, átereszek. A közutak a korán beállott folytonos esőzés következtében szerfelett megi'ongáltatván, s a folyamatban volt útépítés folytatása és bevégzése a t. közigazgatási bizottság határozatához képest az elmúlt hóban végre nem hajtatván, a kedvezőbbé vált októberi időjárás kilátást nyújt arra, hogy az utak megigazitatnak, és a befejezetlen útépítkezések kellően bevégeztetnek. A remetei, k.-tárcsái és szt. andrási uj hidak tervszerű (elépítése még be nem végeztetvén, azok felülvizsgálata nem eszközöltetett. — A Karczagpüspökladányi vizvezető csatorna hídja Jász-Nagykun Szolnok megye által helyreállitatván, a Füzesgyarmat- karczagi uton a közlekedés lehetővé tétetett. — Az átereszek felépítése, különösen a szeghalmi járásban,- tölgyfa hiányában nem sikerült. IV. Védtöltése k, körsánczok. Az aisó Fehér-Körös társulat gátrendszerének gyulavári és gyulai határban elvonuló részei teljesen kiépítettek, méf csak a zsilipek felépítése van hátra, mely miivek azonban munka alatt állanak. — A hosszufoki ármentesitő társulat a töltéseinek A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Borzáné Marcsája. Népszínmű 3 felv. Irta : ^.lxriási Tili.a,mér. Csabán, vasárnapon Dr. Almási Tihamér „Borzáné Marcsája" czimü népszínmű került színre. Olvasóink emlékezni fognak, hogy a népszínház legutóbbi népszínmű pályázatán e darab volt legveszedelmesebb versenytársa a győzelmes „Legény bolondjá"-nak s hogy a bírálók már a priori kimondották, miszeriut e darab sokkal tőbb színpadi sikert igér, mint győztes versenytársa. Jobb apropos valóban alig kínálkozhatnék, hogy a népszínmű mai állása felett egy kis dramaturgiai szemlét tartsunk, mint az említettük népszínmű színre kerülése. Csaknem harmiucz éve annak, hogy elhunyt jelesünk, Szigligeti ki a sziniüirodalom minden faját sikerrel művelte, egy speczialisan magyar jellegű színmű-válfajt teremtett, mely csakhamar megnyerte a közönség osztatlan tetszését és mely máig is megtartotta suprematióját. Felesleges mondanunk, hogy e válfaj: a népszimü. E válfajban a magyar népnek dus eszményi vonásai vannak kifejezésre juttatva s a közőnzég gyönyörködve szemlélte beimök azt a sok költői tulajdont, melylyel népünk legalacsonyabb rétege is fel van ruházva. Mint gyöngyhalász a tenger fenekén, ugy Szigligeti is elment a pusztai csárdába, hogy a kesergő csikós jellemét tárja elébünk, azt a jellemét, mely minden darabosság és nyersesség daczára is költészettől sugárzik, mely tiszta és nyílt', mins a tavaszi verőfény. És a nagy mester eme alkotásait nemes gyönyörrel, öntelt büszkeséggel szemléltük E büszkeség pedig teljesen jogosult volt. Hisz a legtisztább, a legüdébb költészetet, a nép költészetét láttuk zamatos eredetiségében, és láttuk, hogy az eléggé fejlett arra, miszerint a drámai köntös ne feszélyezze. Láttuk továbbá, hogy inig a nagy culturnemzet (a német) drámai költészetébe a népies elem csak mint bizarr tragikum (Birclipfeifer Sarolta drámáiban) vagy mint groteszk komikum s idétlen karikatúra fungálhat: addig a mienkben, mint egészséges drámai elem áll a hivatott szinmüköltő rendelkezésére. Már-már elalvó volt a tüz, mit Szigligeti hatalmas szelleme meggyújtott, midőn Tóth Ede láuglelke feltűnt, hogy ujabb fónynyel árassza el azt. Mostoha végzetünk azonban csak meteorként engedte őt ragyogni. Tudjuk, hogy kora halála, mily veszteséggel sújtotta irodalmunkat. Mert hát azóta — nos mi történt azóta? Akadt egy tuczat író a Lukácsyak fajából, kit nem iuspiratió, avagy hivatás vezérelt népszinmiiirodalmunk Parnaszusára, hanem a virágzásnak | indult népszínház dúsan jövedelmező tantiemejei. Ilyen körülmények közt jött létre egy csomó, a műsorról csakhamar lecseppenő népszínmű. Az írók nélkülözvén a valódi hivatást, az alkotó tehetságet, azt mesterséges eszközökkel igyekeztek pótolni. Hogy ez igyekezet mennyire viszi, azt felesleges magyaráznunk. Ezek a jó urak tudták ugyanis, hogy Blahánó Luiza, mily osztatlanul birja a közönség tetszését, hogy kedves lényét mily üdvös varázs övedzi. Igyekeztek teliát e varazst lehetőleg kizsákmányolni s palástolliatlan gyengéik köpenyéül felhasználni. A darabok szerkezete mesterségesen oda volt irányozva, hogy Blahánénak egy nagy, egyéniségének megfelelő szarep jusson, mely tarka-barkéu dalokkal felczifráztatik. Ebből valóságos kultus lett. Tagadhatlan, hogy e kultus befolyása alatt jatt létre a tegnapelőtt szinre hozott „Borzáné Marcsája" is. S azért hiába keressük benne az ép népies elemet. A szerző, hogy némi effectust szerezzen darabjának, oly alakokat sző a mese keretébe, (episodalakoknak még talán megjárnák) melyektől a népies költészet teljes idegen. Egy adóságcsináló vándordaltársulati igazgató, egy uőií ességéből kivetkőzött primadonna, egy léha akrobata, egy ízetlen iparlovag, — ezek perize nem i arra való elemek, hogy belőlők a népköltészet tiszta forrása bugyogjon. Azután meg az az örökké talált gyermek. Ilisz a bonyolításnak ezen nemét a sok éhenkórász regényíró már annyira diskreditálta, hogy