Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-28 / 186. szám

B.-Csaba, 1880 VII. évfolyam, 186. szám. Kedden, szeptember 28-án. BEKESMEGYEt KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, tár­sadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra v . 80 kr. Az előfizetés czélszerüen posta­"U.tal^7-á,ri37-n.37-a,l eszközölhető. B.-Csaba, 1880. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" IsIa.ca.ó-tLÍT7-a.ta,la. Indítvány- s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. O-rof Zliclj-y Jenő-tői (Folytatás.) III. I. Az egylet c z é 1 j a. Az 1868. évi XXXVIII. és 1876. XXVIII. törvényczikkek lehető gyors, biztos s legszélesebb alapon való vég­rehajtása érdekében oly társulatot szer­vezni, mely a törvények, ugy az ezek­ből folyólag kiadott miniszteri utasítá­sok, és a hitfelekezetek önkormányzati jogainak tiszteletben tartása mellett ha­zánk népnevelési ügyét minden kívá­natos mód- s eszközzel gondozni s elő­mozdítani törekszik. E végből megalkotandó nagy tár­sulás utján kiváló gondot kiván fordí­tani : a) a tankötelesek rendes iskolába járására; főleg pedig m ismétlő tanfo­lyamok törvényszabta, általános életbe­léptetésére ; b) a szegényebb sorsú iskolások­nak az egyleti vagyon- vagy esetleg más forrásból ruhanemüek- és tanesz­közökkel való ellátására; c) az ingyen oktatás áldásainak meghonosítására; vagy hol ez lehetet­len, mérsékelt tandijak szabására; d) a vak-, süketnéma- és tompa­elméjü gyermekek kellő oktatátának közvetítésére; e) a magyarnyelvnek az idegen ajkúak közötti meleg ápolására; f) népnevelési intézetek, de külö­nösen a kisdedóvodák minél tömege­sebb felállítására s szervezésére; g) a vidék viszonyaihoz mérten a gazdasági gyakorlatok, — toyábbá a fa- és selyemtenyésztési, nemkülönben a házi-ipar oktatás felkarolására; h) az ifjúsági- és népkönyvtárak felállítására s használatba vételére; i) előnyösnek mutatkozó felolva­sások s mintatanitások rendezésére; j) az iskolai takarékpénztárak, — szintúgy az állatvédelem szövetségének terjesztésére; k) az ipar- és egészségügyi tör­vényeknek a pépneveléssel összefüggő rendeleteinek szigorúan, pontos betar­tásának előmozdítására; 1) a kisdedek rendszerinti nagy el­halálozását előidéző okok felkutatására s üdvös ellensúlyozására; gyermekmen­helyek létesítésére; m) a mindinkább terjedő párbaj­mániának — s egyébb erkölcsi siilye­dések megakadályozására, lehető kikü­szöbölésére; végre A „BEKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Az apa intései. — Elbeszélés. — . Iita,: G-iosz Ijstjos. (Folytatás.) Egy harmadik, szőke hajú, nefelejts szemű, piros eperajku, karcsú termetű úrhölgy épen most köszönti a legszivélyesebben Bikkfásynét és húgát. Még csak tegnap jött, Bikkfásynéval egy időben .ment férjhez. Nincsen semmi baja, csupán „vala­kinek" a kedvéért jött ide Persze ez a „valaki" -nem a férje, hanem egy fiatal haszárfőhadnagy, ki­hez hasonló ideális alakot, főkép mikor délczeg paripáján ül, még ő nagysága nem látott. Már leány korában is ez udvarolt neki, de szülői nem akarták hozzáadni, mert ugy találták, hogy gaval­lérnak és csinos embernek megjár ugyan, de ke­nyérkereső, illetőleg vagyonfeltartó férjnek nem alkalmas. De persze, szerelmes szivnél ez nem jöhet tekintetbe. () nagysága nem fog unatkozni a fürdőben. Még számos ismerősöket találnak a Cserháty nővérek, kiknek körében igen vigan tölthetnék az időt, s mindamellett tartanak tőle, hogy unatkozni fognak Somfásy elutazása után. Valóban különös. Másnap délután Somfásy ismét tisztelgett a hölgyeknél, ezúttal amerikai élemónyeinek elbeszé­lésével mulattatván őket. — Ezelőtt miutegy 8—9 évvel Philadelphiába érkeztem — ke/.dé Somfásy — összes vagyonom 50 dollárból állott. Ezzel nem foghattam semmihez, mert kevésnek találtain. Bármily szűken költekez­tem is, 2 dollár kellett egy napra. Huszonöt nap alatt elfogy a tőkém, azután mehetek éhen halni. Nem szabad ennek egészen elfogyni, gondolám, mert nagyon kritikus helyzetbe jövök. A mint igy tűnődöm, valaki hátulról megérinti vállamat. Hátra . nézek. Egy augol volt, ki fölszólított, hogy men­jek hozzá napszámba. Öltözetem tisztességes volt, s külsőm épen nem mutatott napszámosra, tehát nagyon meglepett az angol ajánlata — Ránéztem, mintegy mondani akarván neki, hogy kinek vagy minek néz engemet, hogy napszámra hiv? — 0 megérté tekintetemet s kezet nyújtva, igy szólott hozzám : „Bocsásson meg uram, hogy megszólitám, de látva, hogy kegyed idegen, s itten tétlenül sé­tálgat, azt hittem, miszerint munkát keres, s épen ezért bátorkodtam megszólítani. Kiengesztelődés fejében fogadja el meghívásomat, s jöjjön velem lakásomra. Némi meutegetődzés után elfogadtam meghívását. Lakására érve, a bámulat ós megle­petés fogott el egyszerre. A gazdagság, a pompa, csíu és ízlés, mi ottan fölhalmozva volt, egészen elbűvölték. Sokat láttam, de ehhez hasonlót még nem. Dolgozó szobájának ajtaját vállrojtos inas nyitá ki előttünk, s mi bementünk egy kis para­dicsomba. Helyet mutatott egy támlásszéken és mindketten helyet fog'aláuk. Angolom észrevette csudálkozásomat, mosolyogva mondá : „Nemde, kü­lönösnek találja öltözékemet a látottakhoz ké­pest?" — Valóban oly egyszerűen volt öltözve, hogy inkább iparosnak látszott, mint főúrnak. — De nem hagyott sokáig hallgatni az angol; felel­nem kellett. — „Igen különösnek talá,lom'* v ­mondám neki egyszerűen. „Jól van. Tetszik ne­kem az ön őszintesége, hallgassa meg, a mit mon­dok önnek. Mellette az asztalon egy dobozban szivarok vannak, gyújtson rá, s füstüljön, mig én beszélek. Elfogadtam és rágyujték. — Angolom kezdé : „Ezelőtt 35—40 évvel én is ugy jártam Philadelphia utczáján, mint ön, azon különbséggel, j hogy egy dollárom sem volt. Már-már közel vol­tam a kétségbeeséshez, midőn hátulról valaki megérinti vállamat, s a mint visszafordulok, egy 55 — 60 éves férfi napszámra hí. Én elfogadtam a legnagyobb örömmel meghívását, s 2 dollár napi­dij mellett dolgozgattam valami könnyű munkát. (Folyt, köv,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom