Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-09-28 / 186. szám
B.-Csaba, 1880 VII. évfolyam, 186. szám. Kedden, szeptember 28-án. BEKESMEGYEt KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra v . 80 kr. Az előfizetés czélszerüen posta"U.tal^7-á,ri37-n.37-a,l eszközölhető. B.-Csaba, 1880. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" IsIa.ca.ó-tLÍT7-a.ta,la. Indítvány- s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. O-rof Zliclj-y Jenő-tői (Folytatás.) III. I. Az egylet c z é 1 j a. Az 1868. évi XXXVIII. és 1876. XXVIII. törvényczikkek lehető gyors, biztos s legszélesebb alapon való végrehajtása érdekében oly társulatot szervezni, mely a törvények, ugy az ezekből folyólag kiadott miniszteri utasítások, és a hitfelekezetek önkormányzati jogainak tiszteletben tartása mellett hazánk népnevelési ügyét minden kívánatos mód- s eszközzel gondozni s előmozdítani törekszik. E végből megalkotandó nagy társulás utján kiváló gondot kiván fordítani : a) a tankötelesek rendes iskolába járására; főleg pedig m ismétlő tanfolyamok törvényszabta, általános életbeléptetésére ; b) a szegényebb sorsú iskolásoknak az egyleti vagyon- vagy esetleg más forrásból ruhanemüek- és taneszközökkel való ellátására; c) az ingyen oktatás áldásainak meghonosítására; vagy hol ez lehetetlen, mérsékelt tandijak szabására; d) a vak-, süketnéma- és tompaelméjü gyermekek kellő oktatátának közvetítésére; e) a magyarnyelvnek az idegen ajkúak közötti meleg ápolására; f) népnevelési intézetek, de különösen a kisdedóvodák minél tömegesebb felállítására s szervezésére; g) a vidék viszonyaihoz mérten a gazdasági gyakorlatok, — toyábbá a fa- és selyemtenyésztési, nemkülönben a házi-ipar oktatás felkarolására; h) az ifjúsági- és népkönyvtárak felállítására s használatba vételére; i) előnyösnek mutatkozó felolvasások s mintatanitások rendezésére; j) az iskolai takarékpénztárak, — szintúgy az állatvédelem szövetségének terjesztésére; k) az ipar- és egészségügyi törvényeknek a pépneveléssel összefüggő rendeleteinek szigorúan, pontos betartásának előmozdítására; 1) a kisdedek rendszerinti nagy elhalálozását előidéző okok felkutatására s üdvös ellensúlyozására; gyermekmenhelyek létesítésére; m) a mindinkább terjedő párbajmániának — s egyébb erkölcsi siilyedések megakadályozására, lehető kiküszöbölésére; végre A „BEKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Az apa intései. — Elbeszélés. — . Iita,: G-iosz Ijstjos. (Folytatás.) Egy harmadik, szőke hajú, nefelejts szemű, piros eperajku, karcsú termetű úrhölgy épen most köszönti a legszivélyesebben Bikkfásynét és húgát. Még csak tegnap jött, Bikkfásynéval egy időben .ment férjhez. Nincsen semmi baja, csupán „valakinek" a kedvéért jött ide Persze ez a „valaki" -nem a férje, hanem egy fiatal haszárfőhadnagy, kihez hasonló ideális alakot, főkép mikor délczeg paripáján ül, még ő nagysága nem látott. Már leány korában is ez udvarolt neki, de szülői nem akarták hozzáadni, mert ugy találták, hogy gavallérnak és csinos embernek megjár ugyan, de kenyérkereső, illetőleg vagyonfeltartó férjnek nem alkalmas. De persze, szerelmes szivnél ez nem jöhet tekintetbe. () nagysága nem fog unatkozni a fürdőben. Még számos ismerősöket találnak a Cserháty nővérek, kiknek körében igen vigan tölthetnék az időt, s mindamellett tartanak tőle, hogy unatkozni fognak Somfásy elutazása után. Valóban különös. Másnap délután Somfásy ismét tisztelgett a hölgyeknél, ezúttal amerikai élemónyeinek elbeszélésével mulattatván őket. — Ezelőtt miutegy 8—9 évvel Philadelphiába érkeztem — ke/.dé Somfásy — összes vagyonom 50 dollárból állott. Ezzel nem foghattam semmihez, mert kevésnek találtain. Bármily szűken költekeztem is, 2 dollár kellett egy napra. Huszonöt nap alatt elfogy a tőkém, azután mehetek éhen halni. Nem szabad ennek egészen elfogyni, gondolám, mert nagyon kritikus helyzetbe jövök. A mint igy tűnődöm, valaki hátulról megérinti vállamat. Hátra . nézek. Egy augol volt, ki fölszólított, hogy menjek hozzá napszámba. Öltözetem tisztességes volt, s külsőm épen nem mutatott napszámosra, tehát nagyon meglepett az angol ajánlata — Ránéztem, mintegy mondani akarván neki, hogy kinek vagy minek néz engemet, hogy napszámra hiv? — 0 megérté tekintetemet s kezet nyújtva, igy szólott hozzám : „Bocsásson meg uram, hogy megszólitám, de látva, hogy kegyed idegen, s itten tétlenül sétálgat, azt hittem, miszerint munkát keres, s épen ezért bátorkodtam megszólítani. Kiengesztelődés fejében fogadja el meghívásomat, s jöjjön velem lakásomra. Némi meutegetődzés után elfogadtam meghívását. Lakására érve, a bámulat ós meglepetés fogott el egyszerre. A gazdagság, a pompa, csíu és ízlés, mi ottan fölhalmozva volt, egészen elbűvölték. Sokat láttam, de ehhez hasonlót még nem. Dolgozó szobájának ajtaját vállrojtos inas nyitá ki előttünk, s mi bementünk egy kis paradicsomba. Helyet mutatott egy támlásszéken és mindketten helyet fog'aláuk. Angolom észrevette csudálkozásomat, mosolyogva mondá : „Nemde, különösnek találja öltözékemet a látottakhoz képest?" — Valóban oly egyszerűen volt öltözve, hogy inkább iparosnak látszott, mint főúrnak. — De nem hagyott sokáig hallgatni az angol; felelnem kellett. — „Igen különösnek talá,lom'* v mondám neki egyszerűen. „Jól van. Tetszik nekem az ön őszintesége, hallgassa meg, a mit mondok önnek. Mellette az asztalon egy dobozban szivarok vannak, gyújtson rá, s füstüljön, mig én beszélek. Elfogadtam és rágyujték. — Angolom kezdé : „Ezelőtt 35—40 évvel én is ugy jártam Philadelphia utczáján, mint ön, azon különbséggel, j hogy egy dollárom sem volt. Már-már közel voltam a kétségbeeséshez, midőn hátulról valaki megérinti vállamat, s a mint visszafordulok, egy 55 — 60 éves férfi napszámra hí. Én elfogadtam a legnagyobb örömmel meghívását, s 2 dollár napidij mellett dolgozgattam valami könnyű munkát. (Folyt, köv,)