Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-15 / 177. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam. 177. szám. Szerdán, szeptember 15-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz h'irdva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt.; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 8 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Ayilttér"-ben egy Bor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takáes Árpád ur nyomdájaban. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. A békésmegyei régész- és művelődés történed egylet köréből. Elnöki megnyitó beszéd és jelentés a békésniegyei régész- mivelődés történelmi egy­letnek B.-Gyulán, 1880. évi szeptemberhó 13-án i tartott közgyűlésén felolvasta : Göndöcs Benedek egyleti elnök. Mélyen tisztelt közgyűlés! Lelkes honleányok és honfiak! Lelkemnek jól eső örömmel üdvözlöm e dí­szes vendégkoszorut, mint a közművelődés hő keblű pártolóit, nemes barátait, s egyletünk ügy­buzgó tagjait, kiknek — midőn megjelenésük és becses érdeklődésökért az egylet nevében eleve hálás köszönetet mondanék, van szerencsém a közgyű­lést ezennel megnyitni. tv békésmegyei müvelődóstörténel mi "egylet, működésének második 3 éves cyclusát, fenállásá­nak 6-ik évét fejezte be, s a mai közgyűlés fel­adata: számot adni sáfárkodásuiikról, feltüntetni az elért eredményeket s jelezni a haladást, mely i lefolyt 3 év működési körébe esik. Nyugodt lelkiismerettel, elógiilt öntudatul illünk a nagy közönség Ítélőszéke elé, mint a kik ize fénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy — ezé­unk elérésére, a megyei közművelődés ügyének slwmozditására s egyletünk virágzásának fejlesztő­iére — megtenni törekedtünk mindent, a mi az idott viszonyok közt lehetséges volt, s tehetsé tünktől és legjobb akaratunktól kitelt, s nniködé­lünket — Istennek legyen hála érte! — áldás és iiker koronázta. Nehogy azonban csak üres szó és öndicsek­<és gyanánt tűnjék föl ez állitá*, legyen szabad iekem, mint az egylet elnökének, futólagoz visz­zapillantást vetnem a lefolyt 3 évre, működésünk őbb mozzanatait egész általánosságban röviden Ölsorolnom. Azon kérdésre hogy: mi képezi legilletéke­ebb Ítéletét működésünk helyes irányának, s az z uton elért örvendetes eredménynek? minden labözás nélkül bátran merek hivatkozni a közvé-\ emény ítéletét képviselő s közvetitö fővárosi, vi­lékí és megyei hírlapirodalomra, melynek hasáb­ain gyakorta volt elismeréssel említve egyletünk lűködáse s érdeme szerint méltányolva, sőt pól­ányul fölállítva a hivatásszerüleg betöltött mun­akör, melynek egyletünk a megyei közművelődés temes ügyét szolgálva, oly kitartó és lankadatlan uzgalommai megfelelni mindenkor igyekezett. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. (B) Hargverseny Orosházán. Liedl Ferenoz s Rausch Károly ismeretes jeles művészek, az Iső hegedűn, az utóbbi zongorán, f. hó 11-én az „Alföld" szálloda nagytermében hangversenyt ad­tak. Nagyszámú művelt közönség, élén a helybeli ntelligentia legnagyobb részével, hallgatta a ritka tehetségű két művészt, kikről nehéz volna meg­mondani, melyik nagyobb az ő szakmájában. Rausch dörgő rhapsodiákba és elragadó etűd-ekkel, melye­ket csodálatos kellemmel és virtuozitással játszott, valamint Liedl, elegiáival, de főként páratlan mű­vészi vonóvezetésével freneticus tapsra és ismételt kihívásokra ösztönözték a lelkesült hallgatóságot. Valóban régen nem emlékszünk hasonló élvezetes mű-előadásra. Hogy mily szépszámú közönség volt jelen, azt az aránylag csekély belépti -di j mellett is '230 írtra rugó tiszta bevétel tanultja. A hang­versenyt kedélyes tánczmulatság követte. Ugvan e hó 5- és 6-ik napjain Balázs Kálmán budapesti zenekara produkálta itt magát, s igy csak nem fogyunk ki a szórakoztató .estélyekből sem, ha épen a magasabb élvezetes nem is oly gyakoriak. — A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 188°/i ik téli tanfolyamra a beiratások októberbó 1 — 10-ig tartanak. Fölvétel végett szükséges ok­mányok : honossági s keresztlevél, valamint er kölcsi- s orvosi bizonyítvány. — A békésmegyei régész- és művelődés­történeti egylet kö/.gyűlése hétfőn délután szép számú hallgató közönség előtt folyt le. Az egyleti bel élet a lapunkban ma közleni kezdett elnöki megnyitó beszédben vissza vau tükrözve. Ezen éljeuzéssel fogadott megnyitó beszéd után Zsilinszky Mihály főtitkár ur olvasott föl egy fölötte érdekes tanulmányt néhai báró Wenckheim Béla életéről. Oly férfinak jellemzi felolvasó, ki másoknak élt. mi közben önmagát fölemésztette. Hosszabbal] időzvén azon szerepnél, melyet mint a szabad­elvüség e megyébeni zászlóvivője vitt, áttér e me­gyébeni főispáni és miniszteri áldásos működésére mely közben az ellenfeleknek is osztatlan tiszte­letét tudta kivívni ritka lovagiassága által, ug) hogy ő a különféle pártoknak mintegy békítő szel­lemként szerepel*:. Nyilvános működéséhez hasonlc volt családi élete; anyja és testvéreihez végteleL szeretettel viseltetett, végül elmond néhány jel leinző adomát életéből. Az igen rokonszenves han gon előadott fölolvasás után következett a mu zeumőri jelentés, kinek abbeli indítványa, hogy Í szűkké vált helyiséghez a megyei autograph helyi séget kéretnék el, el lett fogadva Egy muzeum kalauz (leltár) kinyomatását határozták el. Tliah Kálmán egy levelére, melyben értesiti az elnököt hogy 57 iratot vizsgált a müncheni muzeumban melyek Békésmegyére vonatkoznak, az ezek lemá solására megkivnntató díj megszavaztatok. A tiszt i viselők újra 3 évre megválasztottak. Uj választ mányi tagok lettek a következők : Lehoczky Józsei (Orosháza), Szabó János (K-Tarcsa), Banyha; Benjámin (Berény), Kis Ferencz (Szeghalom), Sze mián Sámuel (B.-Csaba). Mihálfi József és Haviá Dániel (Szarvas), Gróf Wenckheim Géza és gróf Apponyí Albert. — Megyei selyemtenyésztés. Tisztelt szer­kesztő ur I A bekésmegyei tanító-egyesület által a selyemtermelés érdekéken hozott határozatok kö­zül amaz egy, nielyszerint. „a selyemtermelés a szünidők elején kezdessék meg," ugy látszik, némi aggodalmakra szolgáltatott okot, melyeknek leg­közelebb főt. Göndöcs Benedek apát ur is adott kifejezést e lapok 172. számában. Ez aggodalmak eloszlatására s a kérdéses határozat bővebb meg­világítására legyen szabad becses lapjának egy szerény helyecskéjét tisztelettel kikérnem. Teljesen oszto.n a főt. apát ur azon nézetét, hogy julius hónapban mar ven az eperfalevél s azért ilyenkor etetésre már kevésbé alkalmas. Ámde nem julius hónapja lebegett szemeink előtt midőn a szünidők elejét ajáultuk a tanítóknak a seyemtermelés meg­keznésére, mert tudvalevő dolog, nem csak megye, de hazaszerte már niájusbuu végződik a tanév la­luhelyen s igy junius hónapja tekintendő a szün­idők kezdetének a legtöbb helységre nézve. E'hely­reigazitás után még egy észrevételem van A főt. apát ur ugyanis mindjárt tavasszal kívánja meg­kezdetni a peiekiköltést és heinyóuevelést „midőn az eperfalevél még gyenge" Épen ettől akartuk megóvni a kezdő termelőt. Iga/., hogy a főt. apát ur — különösen tájékozva levén ez iigybeu — ama szavaival nem az éretlen, fejletlen, még bar­nás leveleket érthette, melyektől menthetetlenül elpusztul a selyemhernyó, hanem bizonyosan a már tökéletosen kifejlett, de még friss, fiatal, zöld le­veleket kívánta ajánlani. Igy értve a dolgot egé­szen kifogástalan az ajánlat s ezért épen ezért ismét csak junius bizonyul azon hónapnuk, mely a selyemhernyó nevelésre nálunk legalkalmasabb. Hogy a mi gazdasági viszonyaink között az ép fér­fiak és nők munkaereje sokkal jobban értékesít­hető, sem hogy valaha a selyemtermelésnek fogna megnyerhetni — az bizonyos és teljesen egyetér­tek a czikk szerzőjével, midőn a kérdéses iparág meghonosításánál csak a gyermekek és öregek, de főleg az előbbiek kevésbé értékesíthető munkaere­jére számit Azon körülmény, hogy a békésmegyei tanitó-egyesület a legnagyobb készséggel vette ke­zeibe e fontos ügyet, reménylenem engedi, hogy a jövő tavaszon általánosan meg fog indíttatni a kis muukások erkölcsi és anyagi hasznára s minden jó hazafi őszinte örömére. Gyulán, szeptj 13-án, 1880. Bánhegyi István. — Békésniegye törvényhatóságának közgyű­'éseböl, szept. 13. és 14-én. Főispán ur távollété­ben alispán ur nyitván meg a gyűlést, a csekély számmal megjelent bizotts. tagokat üdvözli és a lapunkban már közlött félévi jelentést felolvastatja, mely észrevétel nélkül tudomásul véttetett. — A megyének a jövő évre szóló költségelőirányzata, azon csekély változással, hogy a megyei épületek • biztosítására szolgáló összeg vétetett fel és a he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom