Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-14 / 176. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 1(39. szám. megyének lehetne egy ily épülete. És ha ezt az egész ország területén, össz­hangzó elvek szerint fognánk eszkö­zölni, s egy és ugyanazon időben min­den megye megindítaná az actiót: ugy hiszem, az igazi és becsületes szegények és nyomorultak, minden nagyobb fá­radság nélkül számbavehetők volnának, s azonnal meg lenne az alap, melyre a szeretet épületét lerakhatnék. Nem tagadom, forrón óhajtanám, ha a humanismus e zászlóját megyénk tűzné ki először, s hatóságilag ke­resné meg ez ügyben a testvérmegyé­ket, felhiva őket egy összhangzó köz­reműködésre. Az általános figyelmez­tetés már maga fél siker! Adjuidc tehát tárgyat a gondolkozásnak, egy oly — fájdalom eddig nagyon elhanyagolt ügy­ben, mely mellőzve minden egyébb in­dokot, nemzetgazdászati szempontból is, oly fontos kérdés, melyet ignorálni teljes lehetetlen annak, a ki ezt tel­jes jelentőségében megfontolja és átérzi. Sőt irodalmi téren is tegyük dis­cussio tárgyává e kérdést, hogy a cselek­vés talaja kellőképen előkészíttessék. A szeszes italokról. (Folytatás) II. Ezen italok mértékletesen használva kivált, ha nem nagyon sok bennök a szesz­tartalom a legtöbb emberre kellemesen hatnak, gyengén izgatnak, az emésztést vérkeringést gyorsítják, az idegrendszerre élénkitőleg hatnak, ami az agy és ideg­működések fokozódásában nyilatkozik. El lehet mondani, hogy ilyenkor az egész élet magasabb fokra emelkedik. Cabanis szerint a bortermő országokban lakó emberek ál­talában vidorabbak, szellemdusabbak és barátságosabbak. Általában a szeszes ita­lokkal észszerűen élve a megelégedett élet bizonyos fokát érjük el; a tudatlan, köny­njelmíí és meggondolatlan embereknél azonban, kiknél nem az értelem (a szellemi élet), hanem az érzékiség (a testi vagy az állati élet) szokta a vezérszerepet játszani, ezen állapot annyira tetszik, liogy nem tudja vagy nem akarja magát korlátozni az ezen állapotot előidéző' szeszes italok élvezetében, sakkor elébb vagy utóbb elő­áll a lestség ezen utálatos s az embert annyira lealázó, lealacsony itó szomorú testi s lelki állapot. A vérkeringés izgatottsága növekszik, az agy működése csökken az itélő tehetség, emlékezet s a beszéd zavart lesz, az izom működések meggyengülnek s összezavarodnak, szóval valóságos fel­fordult állap >t áll be, mind a testi, mind a lelki életben. A kezdő vagy gyengébb természetű ivóknál maga a termé.-zet, veti magát közbe, hogy végét szakaszsza ezen őrjöngésnek, mely az embert a teremtés e remekét még az állatnál is alább sülytszti, s undort támaszt az ivás tovább folytatására Igy áll be aztán a hányás, mint a jótékony természet segitsége. Ha ez nem tönénik, ha az ivás megszokása által kiöltük ma­gunk a természet ezen gyógy erejét, akkor a részegség következményei még nagyobb fokban lelentkeznek, ilyenek: az érzékek elzsibbadása, az eszmélet megzavarodása, őrjöngő magaviselet, végre teljes kimerü­lés és ennek következtében egy mély, ne­héz álom. A részegség az életmunkásságnak ily nagy megerőltetésével lévén egybekap csolva, nem lesz nehéz megérteni azt, hogy mik lehetnek annak szomorú következ­ményei, azon szerencsétlenekre nézve, kik szokássá engedik azt válni Először is az emésztési szervekben jelentkezik a zavar s gyengeség. Az étvágy elmúlik, dugulá­sok, pangások és görcsök az emésztési csatornákban úgyszintén a májban és lép­heti is. Innen a baj általmegy a véredé­nyekre s általában az anyagcserére. A kivá­lasztásokban mindenféle zavarok állanak be a miket rosz bőrszin, bőrkiütések, fekély ek, tüdős máj gömösödések, tüdőbántalniak és vizkórság szokták követni. Még szomoruabbak azon hatások, me­lyek az idegrendszerben s ennek utján az ember egész szellemi világában mutatkoz­nak. Mint tudjuk az idegek finom, szabad szemmel alig Jutható szálak, melyek segit­ségével a kül- és a belvilágból magunk­nak tudomást szerzünk Máskép érző szá­laknak is hívják. Ezek az érzéseket az érzékekhez és érzékektől, mint a távírda sodronyok a villamosságot vezetik. A sze­szes italok túlságos élvezete által ezen ; érző szálak tulfeszittetnek, minek követ­keztében az érzékek eltompulnak, az elme [elbutul, az erkölcsi vágyj az u. n. akarati erő aláhanyatlik, a lélek határozatlan, elégi detlen, veszekedésre hajlandó és inger­lékeny lesz Anyagi tönkrcmenés s ennek nyomán a családi élet boldogságának rom­badülése, mint azt a bevezetésben is hal­lottuk, valamint H testi és erkölcsi élet akkora alásülyedése, mely már nem szá­nalmat, hanem undort ébreszt ezen állapot­nak hű kísérőinél maga iránt, s mely­nek újból csak a jótékony természet vet véget egy hirtelen vagy kora halállal, mely a legtöbb esetben guta ütésből szokott állani. A szeszeszes italokkali visszaélés fáj­dalom, aggasztó mértékben el van terjedve népünknél s itt a legmegi ázóbb képeit szemlélhetjük az abból következő közin­ségntk, testi és lelki alásiilyedésnek. A korcsmák már nem a testi felüdülés helyei, hanem a bűnök meleg ágyai, melvek, mint valami gonosz fekelyek vagy férgek elborították a nemzet testét s szívják an­nak életnedvét. Nagy, de nemes feladat vár az olyan egyéniségekre, kik állásuknál fogva arra vannak hivatva, hogy a népet tanítsák, felvilágosítsák, a rosz útról letereljék és velők a jót és üdvöset megkedveltessék. Ilyen egyéniségek a lelkészek, lapszer­kesztők sőt mondhatnám mindazok is. ki­ket Isten egészséges észszel áldott meg. Az, ki ezt tenni elmulasztja, gyáva kato­nája hivatásának, rendeltetésének s ezen állapotok következmény ei iránt Isten és ember előtt felelős, mert nem használta fel azon eszközöket, melyekkel a bajt orvo­solhatta volna. Ezek után áttérhetünk a nálunk leg­inkább elterjedt szeszes ita'ok leírására és azok hatásaira. Ezek a bor és pálinka. A szőlőmivelés mezei munkálkodásunk egyik ágát képezi. Magyarországban kö­rülbelől 560000 catasteriális hold van sző­lővel beültetve. Minden holdra átlag 38 hectolitert számítva : Magyarországban 21,280,000 hectoliter bor terem. E szerint képzelhetik tisztelt olvasóim, hogy hazánk a borkereskedés egyik központját képezi. Hogy miért váltak boraink világkereske­delmi czikké, azt leginkább annak kö>zön­hetik, hogy oly páratlan természeti jeles­séggel vannak megáldva. Hp<;y ezt meg­érthessük szükséges tudnunk, hogy mi tulajdonképen a bor. Ha borainkkal meg­itélés végett valamely szakismeretes bo­rászhoz folyamodunk, akkor az borunk alkatrészeit, nemcsak minő- de mennyisé­gileg is megfogja bírálni. A bor tehát több elemek összetételéből áll, mely elemek a bor erjedése előtt és után különbözők. III. Mig a szőlőszem egész, eláll az sok ideig. Mindegy ikünk evett már tavasz ele­jén, sőt nyárban is megelőző' évben ter­mett szőlőt. Mihelyt azonban a szőlő ösze­tapostatott egy zavaros keveréket képez, melyben a lé vagy must. a magvak és héjak együtt vannak; magára hagyatva a vastagabb részek lerakodnak, a must tehát megtisztul. Azután ismét megzavarodik, fölületén habzó buborékok támadnak, me­lyek ott szétpattanván, betöltik a téri fojtó levegővel. A must ekkor az u. n forrásba vagyis erjedésbe indul, melynek feladata a mustot részegítő szeszszé átvál toztatni Mellesleg megemlítem, hogy a boi tökéletesen kierjedhessen folyvást 11—14 foknyi melegség kívántatik Reamnr hő­mérője szerint Miut.n azonban pinczéink hőmérséke 8—9 fok meleg szokott lenni a pinczék vagy présházakban külön er jesztő helyiséget készítenek, melyet szűk ség esetén fűteni lehet A must kellő foki melegség mellett 8—10 nap alatt elvégz a zajos erjedést Lemei Talss/b. (Folyt, köv.) MEGYEI HIREK. — A békésmegyei gazdasági egylet álta B.-Csabán rendezendő nemzetközi gépverseuy al kalmából a b.-csabai iparos ifjúsági önképző- é segélyző-egylet saját péuztára javára a „Szécbenj liget"-ben folyó hó 18 án zártkörű tánczvigalms rendez. Belépti dij: személyenként 1 frt, család jegy 2 frt. Jegyek előre válthatók Gaertuer Adol és Bartóky László urak kereskedésében, este pénztárnál. Felülfizetések köszönettel vétetnek iiirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — A cs. kir. katonai ellenőrzési szeinl Békéstnegyében folyó óvi október havában fo megtartatni, és pedig Szarvason október 18- € 19-én, Gyomán '24- és 25-én, Szeghalmon 29- < 30-án, Orosházán 11-, 12-, 13- és 14-én, Csabá 16-, 17- és 18-án, Gyulán 20-, 21- és 22-én, & késen 24- és 25 én. Ezen ellenőrzési szemle mindazon tartósan szabadságolt és tartalékos kt tonák kötelesek megjelenni, kik a folyó évben tén; leges szolgálattételben nem állottak, és a kik i idei fegyvergyakorlatban részt nem vettek. — Rendőri hirek. Krizsiceu Mojsza kigyó: Csulik György, Nóvák Mihály és Szász Pál csáb illetőségű honvédek tartózkodási helye ismeretle Nyomoztatnak. — Uhrin János, Meliczka Mojsz Chrastyina János, Zsilinszky Mihály, Püski Gáb és Körösi Imre, mindnyájan pásztorgyerekek, Sí János csabai lakosnak tanyáján lévő szőlejébe h toltak, s onnan az idei egész szőlőtermést elv tók. A hívatlan vendégek méltó büntetésüket várjá — Beküldetett Néhány nap múlva össz jön a csabai nőegylet választmánya a felett t nácskozni, vájjon az egylet továbbra is fizesse a kisded óvoda lakbérét, vagy csak kisebb össze gel járuljon-e hozzá? Miután pedig az óvoda egy sek részvéte mellett eddig csak teng; kívánat /

Next

/
Oldalképek
Tartalom