Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-07 / 172. szám

„Békésmegy ei Közlöny" 1880. 1(39 . szám. Midőn tekintetes szerkesztő urat, jelen soraimnak becses lapjában leendő közlésére felkérném, van szerencsém kitiinő tiszteletemet nyilyánitani. B.-Gyulán, 1880. szept. 2-áu. G-ö:nd.©cs ZBexied-elr apát és lelkész. Politikai hirek. — Lorisz Melikoff gróf- ki a czárt Livá­diába kisérte, helyettesét, Kochanoff államtitkárt töhb fölötte fontos ügy elintézésével bizta meg a belügyminisztériumban, melyek között a zsidók egyenjogúsításának kérdése is foglaltatik. Ebből azt következtetik, hogy Oroszország nemsokára alkotmányt is fog kapni. — London, szept. 4. (Hivatalos.) Ejub khán teljes veresége megerő­síttetik. A veszteség angol részről csekély. Ejub khán Ilerat irányában futamodott meg és 10000 foglyot veszített. — A Wiener AUgeineine Zeitung líontantinápolyi hiteles forrásból jelenti, hogy ott miniszterválság várható. Mehemed Ned­din pasa lesz a nagyvezir, Server pasa pedig külügyminiszterré neveztetik ki. E minisztervál­to/ás engedékenységet jelent a montenegrói és görög kérdésben. A b.-csabai algyiiiiia/iium köréből. (Vége.) V, Magaviselet. A magaviselettel, általtalában, megelé­geduetünk. A lefolyt 3 év alatt három komolyabb fegyelmi eset fordult elő: egyik tárgyát a szülei értesítő meghamisítása ké­pezte, másikét a szenvedélyes verekedés, a harmadikét a hazugságokkal takart is­kola-mulasztás. Tanácsra mind a három itt hagyta az iskolát. A negyedik eset, mely­nek tárgya csekély lopás volt, most a vizsgálatok alatt történt s eredménye csak az lett, hogy a különben megérdemlett ju­talomdijtól elesett az illető. A tanárok egyetértése zavartalan volt, kötelességét mindegyik tehetsége szerint teljesítette, nagyobb részök erősen meg is toldotta. VI. Távozók. A kiszolgáltatott bizonyítványok száma 56, közülök 42 a tovább tanulás czéljából vétetett ki. VII. Adományok. Az adományok évről-évre közöltettek az iskolai értesítőben, ittt tehát csak azt említem, hogy a lefolyt 3 év alatt 319 frt 24 kr. adományban részesültünk, ugy azon­ban, hogy a Krcsmarik-féle 100 frt ala­pítvány, melynek csak kamatai használ­hatók fel szorgalomdijul, azon csabai fiuk részére, kik a magyar nyelvben dicsére­tesen haladnak. Ezen alapítvánnyal együtt jelenleg 2285 frt 10 kr. tőkének a kamat­ját használja az algymnazium, mely ösz­szegből 1525 frt 10 kr. 1868. óta verő­dött össze. — Az iskola czimén befolyt mult évi összes bevétel 5536 frt 15 kr. kiadás 3987 frt 55 kr, maradt 1880/81. évre, mint töblet 1548 frt 60 kr. Talán azt sem árt tudnia a t. iskolai bizottságnak, hogy sem helybeli, sem fel­sőbb elöljáróságunk részéről, tudtommal, kifogás alá nem estünk. Uégül megköszönve a nt elnök urnák a 3 évből 3 éven át, superintendens ur ő nagyságának pedig a 3 évtől egy éven át volt igazán atyailag kegyes intézkedé­seit és gyámolitását, továbbá gondnok ur­nák mindig szives készségét, kérem a t. iskolai bizottságot, méltóztassék az algymna­zium további igazgatásáról gondoskodni.*) A szeszes italokról. Bármennyire irtózzanak is tisztelt olvasóim a lebuj bűzhödt levegőjétől, be­cses engedelmiikkél mégis be fogom önö­ket egy olyanba v'ezetni, azon ígérettel teszem azonban azt, hogy nem fogunk ott sokáig időzni Attól nem kell tarta­mok, hogy az ott kapható fanyar izii szőlőlével megkínálom, mert csak szé­gyent vallanék vele; pálinkával sem fo­gok szolgálni, mert gégecsövük nyálk­hárty ájá t nem akarnám azzal is s czik­kemmel is felkarczoltatni. Íme benn vagy unk már a bacchansok viruló residentiájában. Uraim, a mennyire *) A gondoskodás megtörtént s pedig ugy, amint jobban nem is történhetett, t i. a derék igazgató hivata­lában ujabb 3 évre megerősíttetett Szerk lehet, tartsák vissza a lélekzetet, Tikkasztó hőség uralkodik benn és a levegőben szállingózó meleg párák könnyen fejfá­jást okozhatnának. Az ajtótól jobbra egy kerek asztal körül oly személveket látunk, kiknek látására akaratlanul visszahökkenünk. Az elvetemiiltség legnagyobb foka tükröző­dik le arczaikról. Midőn be lépünk, éppen nagy hahotára fakadnak Ki tudja, mi lehet, annak az oka? Vayry nincsenek hozzá szokva oly helyen tisztességes em­bert látni, vagy pedig valamely alávaló éleznek a kifolyása volt az. Arczbőrük­ről látszik, hogy nem igen szoktak vízzel, annál kevésbé szappannal érintkezni, öl­tözetükön is találna egy szorgalmas gazd­asszony javítani valót. Daczára ezen nem ajánló külsőnek, az egyik előtt egy kancsó bort, vagy helvesebben lőrét, egy másik előtt egy üveg pálinkát látunk. Kékbe játszó orruk arra mutat, hogy ez italok élvezete nem újság nálunk. Az egyik épen nagy lármával mutogatja a korcsmárosnak pénzét, midőn az ajtó megnyílik, és rajta egy rongyba öltö­zött horihorgas nyurga női alak rohan be és a pénzzel fitogtatóban kedves életpár­ját, férjecskéjét ismeri fel. E gy fejbekop­pintás beköszöntése El nevezi ilyennek, amolyannak és hogy miért nem vesz in­kább éhező csaladjának kenyeret stb. efféle- — Nem messze e csoporttól két egyént látunk Morpheus lágy karjaiban ringatva: az egyik a földön hever, a má­sik a lóczán hortyog. Törzsvendégek lehet­nek, mertakorcsmáros nem háborgatja őket. Nem czélom a korcsmai élet rész­letes leírását a ni, a miért is kérem, ezen helyiségből annál is inkább velem együtt távozni, mert az ivóterem mellékszobájá­ból pokoli lárma csapja meg fülünket. A t. olvasó közönség Petőfi „A falu ko­vácsa" czimii eposát bizonyára olvasta. Ha igen, e lárma felől magának némi fogalmat szerezhet. Itt is kurjantanak, itt is dalolnak, itt is hallatszik, mint a nevezett költeményben leirt fületséi tő ze­neszó Mindegyik tánezol, iszik, lármázik, egy szóval, mindenki a maga módja sze­rint mulat. I^arELex Jakab. (Folyt, köv.) veszített semmit sem. Arcza beesett, az ifjúság rózsái elhervadtak, harminczkét foga közül ma már ugyan alig dicsekedhetik egy párral; de mind a mellett is igen jól bírja ő magát „ü szent felsíge kegyelmibül." Van neki egy csinos me­nyecske lánya, a ki szintén fölvette már az öz­vegység fekete ruháját, a kit nemcsak leány ko­rában, hanem most is ugyancsak kerülgetnek a „suttogok." Erős, sürgős, forgós menyecske ez ; de azért az én öreg néném saját vallomása, és saját tapasztalásom szerint, háromszor is keresz­tülugrana addig, mig lánya egyszer. Példákkál bizonyítja ő ezt be. Ha hozzáfog valamihez, nem piszmog ő vele. Mig a fiatal menyecskék és lányok két kis edénynyel karjokra, lődörögnek a Körözsre, s a legjobb időben is egy óra alatt járják meg : addig az ón öreg néném háromszor is megfordul, 3—4 veszett feue nagy edénynyel a hátán. Hát még ha mosó-vizet kell hordani a hétfői nagy mosásra! Akkor már nem is a há­tára köti az edényt; hanem telerakja a talyics­kát, télen pedig, ha az idő engedi, a kis szán­kóra dézsát tesz, s mint a pénz átkozott szel­lemétől lelkesített ember, rohan a Körözsre. Pedig hát őt soha sem a pénz noszogtatja. Nem ! hi­szen nem is kénytelen ő azzal, hogy másnak dol­gozzék, mert van neki egy csizmadia földje, van háza és jól randezett fás udvara, a melyből ő ha másnak nem dolgoznék is, tisztességesen meg­élne. Mégis ugy dolgozik, mint a két fülü sza­már, nemcsak magának, hanem másnak is. Me­gyen kendert uyűni, áztatni, vetni, törni, őszszel szőlőt szedni, tengerit törni. Télen fon másnak, és sző vásznat: de mondom, nem a pénzért teszi ő ezt. Vérében van már az neki! Hiszen lelkem adta — szokta mondani — csak nem ülhet az ember összedugott kézzel, inkább dolgozok in­gyen, csak hogy ne heverjek. Bizony sokat tanulhatnának tőle ! Mig kajdan magok a fejedelmi nők igen tisztességes dolognak tartották a szövést, fonást — s a história nem is egyről emlékezik, kik ezzel foglalkoznak: addig ma már az én öreg nénémhez hasonló sorsú fia­tal nőnemzedék tisztességtelennek tartja e fog­lalkozást. Mire való volna már a tél, mint czifra rokolyákat várni, bálról bálra járni?! Az aztán uem kérdés, lesz-e tavasszal kenyér a kasba?! De mit törődünk mi másokkal, mindenkinek meg van a maga baja — mondja a nagy tömeg. A napokban egy este épen a Köröstől jött haza az én édes öreg néném; dolgom nem lévén, beszédbe elegyedtem vele. Ugyan édes öreg néném— vevém fel a be­széd fonalát — szeretne-e már meghalni ? kérr dezém tőle. Bizony ides lelkem adta, nem tudom mit mondjak. Egészségem hála legyen a jó istennek jó van, mert igazán elmondhatom, hogy még a eddig a fejem sem fájt soha, aztán meg ha ugy tetszik ü szent felsiginek, hogy betegsiggel láto­gat meg, akkor sem zugolódhatom, mert van két jó gyermekem, akik érettem mindent megtesznek, meg hát van annyicskárn, hogy akkor sem szorul­nék senkire kenyírért:, mégis azt mondom, hogy bizony nem bánnám, ha ma kellene menni „Ab­rahám kebelibe." Ugyan, ugyan hogy beszélhet már igy, ilyet még soha sem hallottam tőle hát miért kívánkoz­nék meghalni? Hát bizony lelkem adta a világgal nem va­gyok kibékülve, sehogy se tudom magam beleta­lálni. Nem is olyan már a világ mint az én le­ánykoromban volt. Tegnap is, hogy a Körösön voltam olyanokat kellett hallanom, hogy majd sóbálványnyá változtam. Hallja csak lelkem adta: Két czifra szoknyás leány volt a Körösön — akar a páva — X—Y jó módú gazdá­nak gyermekei s azt susogták, hogy holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom