Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-07-07 / 129. szám
B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 129. szám. Csütörtök, julius 22-éii, . • Politikai, társadalmi, közgazdászai és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési (lij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 írt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú ház. * 7 I Kgyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek lel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdajában. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1880-ik Il-ik félévi folyamára. Mindazon t. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kérjük annak megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Előfizetési dij : félévre 4 frt; negyedévre 2 frt. A kiadóhivatal. — Vésztön pénteken julius 2-án volt a kerület országyülési képviselője, Zsilinszky Mihály ur, részint ez évi beszámoló beszédét elmondandó, részint pedig más közérdekű dolgokról tartá beszédét, nem igen számos hallgatók előtt. Pénteken nálunk hetivásár van, s ilyenkor mindenki el van foglalva saját dolgaival; s ez volt az oka, hogy kevesen jelentek meg a községházánál. Délben banquett volt 20 személyre a kaszinó dísztermében, mely idő alatt László Ferencz zenész vezetése mellett, lelkesítő dalokat játszottak a zenészek. — Vésztön a pénteki hetivásáron már uj búzát árultak, köblét 10 írtjával. Gyönyörű buza volt. Általában igen jó termésnek néznek e vidéken elé, ha valami elemi csapás nem éri a vetéseket még addig, míg zsákba nem lesz a gabona. Az aratást, már széltében megkezdették. 8 a hátas- és szíkföldekről már sok holdról megbírálható, miként hálálta meg a ráfordított fáradságot a földmivesnek. A tengeri olyan jól áll, hogy kívánni sem lehet jobbnak. Burgonya, bab 8 más vetemények szintén szép rem^iyre jogosítanak. — Thalia papjai Vésztön, julius 3-án a „Zsidó honvéd" czimü darabot adták elő nyilt színkörben. A darab eléggé mulattatta a közönséget, s Marcsa (Kovácsnó) kedves alakjával, valamint ügyes játékával a közönséget meglepte. Pompás virágcsokor is repült lábaihoz a szin-. padra. Csak énekében árult el némi készületlenséget. Az egész társaságról elmondhatni, hogy ügyes tagjai vannak, de legügyesebb szinésznő Tordaynó asszony. A „Zsidó honvéd"-et megelőzőleg a „Fehér Othello" t adták elő, szintén jó sikerrel. — Lederer Ede b.-gyulai volt városi mérnök édesatyjáuak haláláról szóló gyászjelentés a következőképen hangzik : „Özvegy Lederer Salamonné, született Kohn Fanni saját és az alólirottak nevében fájdalom sújtott szívvel tudatja i szeretett férjének, illetőleg a legjobb atya, testvér és rokon Lederer Salamonnak folyó év julius hó 5-én délelőtti 9 órakor agyszélhűdés folytán élte 63-ik, boldog házassága 40-ik évében történt elhunytát. Földi részei f. hó 6 án délután 4y f l órakor helyeztettek a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra. Béke hamvaira!! Kelt Gyulán, julius 5-én 1880. Lederer Amália férj. Lederer Lajosné, Lederer Ede, Lederer Czeczil férj. Jakabfi Ignáczné, Lederer Jenny férj. Rosenfeld Zsigmondné, Lederer Regina, gyermekei Lederer Jakab, Lederer Lajos, özv. Kálmán Rozália, özv. Jakab Lajosné, özv. Friedmann Lajosné, özv. Berger Bernátné, özv. Kolui Adolfué, testvérei. Lederer Lajos, Jakabfi Ignácz, Rosen feld Zsigmond,* vejei. Werner Regina férj. Lederer Edéné, menye Jakabfi Jenő, Jakabfi Linka, Jakabfi Sándor, Jakabfi Dezső, Rosenfeld Sándor, unokái. Basch Lipót, Basch Béni, Baseli Béla, Kohn Móricz, sógorai. * Mányik János b.-csabai ismert festő, tegnap f. hó 6-án d. e. Y 29-kor hosszas szenvedés után végelgyengülésben elhunyt; hűlt tetemei ma, f. hó 7-én d u. 4 órakor fognak az ág. liitv. szertartás szerint az örök uyugalomnak átadatni. Béke poraira! — A megyei közigazgatási bizottság julius 5-én tartott gyűlésében a békési orvosválasztást megerősítette. — Békésmegye közigazgatási bizottságának julius 5-én tartott üléséből. Jelen voltak : Beliczey István főispán ur elnöklete mellett Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos főjegyző, Kertay Zsigmond t. ügyész, dr. Kovács István m. főorvos, Máriássy György k. adófelügyelő, Bánhegyi István, h. tanfelügyelő, Haasz József kir. áll. ép. mérnök, Ambrus Lajos, Farkas Béla, Haviár Dániel, Kalmár Mihály, Keller Imre, Göndöcs Benedek, OrmÓ3 János, Szucsu Béla, Szánthó Albert és Végli József biz. tagok. Olvastatott a megye alispánjának junius hr.vi jelentése, melyet egész terjedelmében közlünk, — s melyre nézvA következők határozattak. A kir. államépitészeti hivatal felhivatott, kogy az alső Fehér-Körös csatorna balparti gátja alatt elvonuló gyula-dobozi útvonal feutartása, s az esetleges kisajátítás költségeiről, valamint a dobozi híd kijavítására vonatkozólag jelentést tegyen. A magsári kiszakadás okának kipuhatolására az alispán- elnöklete alatt a kir. áll. ép. a kir. folyammérnöki hivatalai s Végli József biz. tag küldettek ki. Egyebekben a jelentés tudomásul vétetett. A kir. tanfelügyelő jelentése folytán a községek elutasitattattak, hogy a tanköteles gyermekek összeírását nem, kor és vallás szeriut pontosan elkészítvén és 3 példányban kiállítván, egyet a j. szolgabirák, illetve a gyulai polgármester utján a k. i. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) IX. — Igenis sürgős, előbb azonban azt kell nagysádnak tudtára adnom, hogy kegyes engedelmével néhány napra vendége leszek. — Én szívesen látom házamnál, de azt előbb, hogy kihez van szerencsém, tudni óhajtom? — Én Fekete Andor vagyok — mond ültéből fölemelkedve s mélyen hajolva meg Hermina előtt; — Kázmér barátom megbízása után vagyok bátor alkalmatlankodni nagysádnál. — Hát ön az én férjem legjobb barátjai egyike, az általa oly sokszor emlegetett víg kedélyű Andor? — kérdé Hermina érdeklődéssel. — Szolgálatjára a-szonyom! — Legyen ön üdvözölve, mint kedves vendég házunknál! — mondá Hermina nyájas barátsággal nyújtva jobbját Andornak, mit az tisztelettel emelt ajkához, egy forró csókot nyomva reá. — S miért nem mondta ön meg nevét mindjárt, midőn ide jött? Most vessen magára, ! hogy várnia kellett, megbüntette ön maga magát. — Nagysád által szeretném én büntetve látni magamat — No, no, — mond Hermina trefas komolysággal — még azt is megkaphatja, csak jól j ne viselje magát. — Igyekezni fogok asszonyom. Mert a büntetés is édes boldogság lenne nekem, nagysád [szép kezeiből! — Már ismét bók — jegyzé meg Hermina. — Nem bók, de komoly valóság asszonyom, mit szivem mélyében érzek! — mondá páthosszal, megragadva Hermina kezét, mit az azonnal viszszahuzott, sötét szemeit feddőleg függesztve Andorra ! — Mi hírt hozott ön férjemtől? — Köszönti nagysádat. Nincs semmi baja, s azt izeni, hogy szobája kulcsát szíveskedjék átadni nekem, hogy az íróasztalán levő félbehagyott irományokat befejezve, minél előbb utána küldhessem. Hermina, ki legkevésbé sem kételkedék a ravasz Andor szavaiban, ugy tőn, mintáz mjndá. Már több napot töltött nála Andor, az említett iratokon színleg dolgozgatva. Sokat időzött Hermina körében, szép holdas estvéken lehete őket látni a kastély erkélyén ülve, vidám beszélgetés között. Hermina, a tiszta lelkű nő, ki távolról sem sejté a tréfás, leleményes eszű, vidám kedélyű Andor tervét, örömmel látta őt körében, szívesen mulatott vele. Andor azonban, bár minden ékesszólási teketségét elővette Hermina meghódítására, ki hízelgő szavait bóknak, czélzásait tréfának vette, semmire sem mehetvén, restelleni kezdé a dolgot, hogy ő, az eddigi szerencsés hódító, tervében elő nem haladhat. Sértett büszkesége tehát más tervről kezdett gondolkozni, ós csakhamar készített is egyet, melynek következtében czélját érni vélte. (Folyt, köv.)