Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-05 / 24. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 24. szára. érsek a délmagyarországi régészeti társulat ala­pitó tagjai közé lépett 100 írttal. — Nagybánya vidékén a hó magassága már elérte az egy mé­tert. A hó sok házat összenyom. A vidéken az őzeket elevenen fogják. MEGYEI HIREK. — Folyó hó végéig lapunk kiadóhi­vatala teljes számú példányokkal folyvást szolgálhat. Ötször hetenként megjelenő la­punk előfizetési dija egy évre 8 frt; fél­évre 4 frt; negyedévre 2 frt; fe.br. és inárcz. hóra 1 frt 30 kr. B.-Csabán, jan. 24-én. A kiadóhivatal. — A b.-csabai izr. nöegyletnek 1879. évi működéséről szóló jelentése. 1879. évi pénz­tári forgalom: Bevétel (1879. jan. 1-től 1880. jan. l-ig) Havi járulékból befolyt 325 frt 20 kr. Be­iratási dijakból 27 frt. Kamatokban 60 frt 34 kr. Takarékpénztárból kivétetett 50 frt. Bálbizott­ságtól 11 frt 50 kr. Sorsjegy szelvényért 16 frt. Rosenthal Gusztáv úrtól, mint pártoló tagtól 7 frt 80 kr. Gyüjtőperzselyekben befolyt 37 frt 47 kr. 1879. évi összes bevétel 535 frt 31 kr. Kiadás: Különfélére 33 frt. Bélyegekre 1 frt 25 kr. 3 sze­gény leánynak váló ruháért 19 frt 99 kr. Sze­gedi árvízkárosultaknak 50 frt. Helybeli szegé­nyek között kiosztatott 378 frt 13 kr. Idegenek­nek 5 frt. Pénztári egyenleg 45 frt 94 kr. össze­sen 535 frt 31 kr. Megjegyzendő, miszerint a kiadás 5) tétele alatt foglalt 378 frt 13 krból 10 helybeli munkaképtelen özvegyasszony az egész éven át havonkiuti 13 írt segélyzésben részesült, a többi a választmány határozata szerint szegény nők között kiosztatott. Az egylet vagyoni állása 1879. év végével: Takarékpénztári betét 390 frt Izrael, egyháználi követelés 350 frt. Lejárt ka­matokban 60 frt. 3 db. sorsjegy 437 frt értékben. Szelvényekben 8 frt. Pénztári készlet 45 frt 94 kr. Összesen 1290 frt 94 kr. Reisz Gáborué m. p. elnök. Reisz Simon m. p. titkár. Fuclis Jakabné m. p pénztárnok. — Endrödröl dr. Csáp ur, a ki B.-Szent­Andrásról ment át szerencsét próbálni, de az eredménynyel nem igen volt megelégedve, végleg eltávozott. — A gyomai ágost hitv. hívek tanítójuk ellen nagyon felingerlődtek, a miatt, hogy Sájer­matin városi írnokot, a ki a város pénztárát meg lopta, magához fogadta szállásra és vele barát­kozott. E felíngerlődés jogtalan, miután egymás szivébe nem láthatunk. A tanitó ez ügyben tiszta és ártatlan, hozzá a gyanúnak még árnyéka sem fór. Nagy jogtalanságot követne el tehát nevezett egyház, ha szorgalmas és jó magaviseletű taní­tóját más bűne miatt komolyan háborgatná. * B.-Csaba város elöljáróságának általunk már említett mult évi jelentéséből, a következő érdekesebb adatokat közöljük: Az árvizek hátrá­nyát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, a mennyiben a házak pinczéi, Körös alji kerteink, s a csatorna mentében jobbról-bal­ról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold kerültek víz alá, mely nem csak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz ter­mészetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 frt 57 kr. országos adóelengedésben részesültünk. — Az árviz duló eleme a tavaszi romboláskor visszatartá annyi erejét, hogy decz. hóban egy ujabb csapást in­tézzen e vidékre. Decz. 8. ugyanis a Fehér-Kö­rös jobb partja Doboz alatt, s bal partja Békés alatt kiszakadt. Az elébbi kiszakadáson kiomlott víz habjai csakhamar Doboz községét vették ostrom alá, s ha a hideg hirtelen nagy fokot nem ér, ki tudja mi sorsra jut ezen, a Fehér-Körös szabályozása folytán végveszélyben forgó derék kis magyar község? Minket ez esemény kétsze­resen érdekel, mert tagjai vagyunk a Fehér-Kö­rös csatorna társulatnak, hová évenként ezreket tizetünk annak biztos tudata nélkül, mikor [érjük el a végczélt; és mert a dobozi árvizhez megye­hatósági felhívásra azonnal 247 gyalog embert, 30 szekeret. 200 zsákot, 100 pallót s egy rakás karót szállítottunk a hely szinére. Embereink a vész csillapultáig ott dolgoztak. A kczbátorság ez éven át nagyobb bűnesetek által meg nem za­vartatott. Községi rendőrségünk által letartózta­tott 809 egyén. Kisebbszerü lopások és sikkasz­tások száma 235, ezekből kiderittetett 159. — Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Tolon­czok száma, kik részint ki-, részint keresztül kí­sérlettek 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset éven át 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselő-gyülés ez évben 16 tarta­tott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyü­lés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktató-könyvünk 4514 számot mutat fel. Marhás levél 5643, lólevél 3598 adatott ki, a vásári adásvételi átiratások száma 3537. Közintézeteinkben, nevezetesen : A kórházban éven át 157 egyén ápoltatott. Ezek­ből csabai 80, megyei 19, magyarországi 53, idegen honi 5. Meggyógyult 98, javult 40, meg­halt 14. további gyógykezelés alatt maradt 5. Díjmentesen 27 egyén gyógykezeltetett. Kórhá­zunk alaptőkéje volt az 1878. év végén 17,903 frt 98 kr Az 1879. óv jövedelme kamatokból 1,430 frt 33 kr. az 1879. év kórházi föld ter­mékeiből 442 frt 62 kr. az 1879. óv gyógykeze­lési költségekből 576 frt 63 kr. összes jövedelem 2,449 frt 58 kr. Kiadása összesen 1,316 frt 30 kr. A jövedelem feleslege 1133 frt 28 kr. a tőke felkarolta a nőegylet s megmentette azokat az életnek, a társadalomnak, már akkor, mint jótékony egylet bir létjogosultsággal. (Utolsó közi. köv.) Politikai hirek. * A pénzügyi bizottság kedden folytatta a pénzügyminisztérium költségvetésének tárgya­lását. A bélyegrovatnál eszmecsere folyt a fölött, hogy a vadászati j eg y-ür la p o k ára ne szál­littassék-e lejebb. Megállapittatott, hogy a bizott­ság felhívja ez ügyben a pénzügyminisztert, ki ez iránt még ideje korán jelentést tegyen a kép­viselőháznál, hogy ezen ügy lehetőleg még a je­len költségvetés alatt tárgyaltassék. — A do­hányjövedéknél Simonyi Ernő, ki a pénzügy­miniszterrel e jövedelemforrást is felemelendőnek tartja, egy enquette egybeliivását ajánlja, mely a nagyobb eredmények elérhetése felett tanácskoz­kozzék. — A közlekedési minisztérium ke­belében készen van már a javaslat az első erdélyi és tiszai vasútnak a m. kir. államvasutakkal le­endő egyesítéséről. Külföldi hirek. * Párisban az öregebbik Granier Cassag­nac meghalt. — A monaeeoi herczegnö, ki legközelebb üli menyegzőjét Fesztetics Tasziló gróffal, esküvő után Rómába utazik, hogy meg­köszönje a pápa támogatását válópöre alkal­mával. — Franeziaországban a Loire vizén Saumur mellett oly nagy a jég torlódása, hogy már hetek óta a legnagyobb aggodalomban tartja a lakosságot. — Az angol haditanács Afganisz­tánban elhatározta, hogy egy hadosztályt küldend Herat ellen, hogy Egub khán ellen megiuditsa a hadjáratot. Hazai hirek. * Őfelsége Szíta Károly vasmegyei főcsend­biztosnak a közbiztonság terén kiváló szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozta — Haynald Lajos kalocsai bibornok­névsorát, mely nevek feljegyzésében egy kedves nő segédkezett, ki fogadja e helyen is köszö­netemet. Ott voltak Kovács Kertész Boriska házi­asszony, Wittman Ignátz elnökné, Flaskay De­zsőnó, dr. Chriszto Pálné, dr. Papp Józsefné, Küzdényi Sándorné, Güldári Sándorné, Uferbach Gyuláné (K.-Ladány), özv. Zambeliué (K.-Ladány), Bertalan Lajosné, Pilitzer Ignátzné (Gyarmatról), Pick Jakabné, Blajer Izidorné, BlajerF.-né, Duffek Kál mánné, dr. Kornis Gyuláné (Gyarmatról), Sal Károlyné úrnők; továbbá : Bálintfy Anna, Bisz­terszky Hermin, Holzer Matild és Emma (F. Gyar­mat), Szász Mariska, Fejér Gizella és Róza (Csákó), Kalandra Mariska (Fás), Belenta Mariska (Békés), Wittman Teréz, Szilágyi Mariska, Seres Lujza, Küzdényi Zuina, Domokos Mariska, Szabó Matild, Grosz Pepi és Róza, Sos Klári és Mariska, Steí­ner Etelka, Csákli Ilka (Vésztő), Csák Málika (Vésztő), Bencze Julcsa, Csillag nővérek, Igaz Róza (Békés) stb. Statisztikai kimutatás: A táncz kezdetét vette »/, 11 órakor, tartott reggeli 3/ 4 8-ig. négyes volt 4, elsőt tánczolta 42 pár, másodikat 46 pár, harmadikat 36 pár, negyediket 16 pár. Az anyagi haszon kitüuő, mi később fog kőzzététetni. Reggeli y 4 8 óra van. Még mindig tánczol­nak. A csillárok egy-egy utolsó lobbanással kialud­nak, de nincs is már rá szükség. A redőnyökön keresztül a sugarak behatolnak s ha nem volna előttem VII. a Gergely pápa-féle naptár annyira autentikus, azt hinném hogy tavasz van. A par­quetten itt-ott szétszórva hevernek a ruha fosz­lány >k s egy-egy összetiport virág. Ebből elte­szek egyet : ,.Szép időknek emlékére Őrizem e néhány szirmát Oh ti drága édes órák Mikor még e rózsa nyilait." A kaczérkodó napsugár hova-tovább erő­sebben hinti szét sugarait. Reggel van. Jó éj­szakát ! Christó Miklós. A sirályok. (Fővárosi rajz.) Irta: Mészáros István. (Folytatás.) A hallottak varázserővel bírtak gyönge lel­kére. Hátha ma mindent visszanyer ?! Ha ma nyer, esküszik mindenre, mi szent, hogy többé nem játszik. És ha ezt az esküjét is megtöri, mit e borzasztó pillanatban tesz : tegye a bün­tető isten nyomorékká gyermekét I Vegye el tőle egyetlen vigaszát, őrangyalát: nejéti őt magát pedig oly nyomorulttá tegye, hogy a legutolsó béna koldus sorsát megirigyelje I Csak most. . . | Csak most segitse ! És segíteni fogja I Mért ne sikerülne neki is, ha ma mindenkinek sike­rül !! A kártya vele sem tesz kivételt. Nejének semmit sem szól. Találta a pénzt. Vagy kereste. Pedig nyerte. Házat vesz, szép házat. Üzletet nyit, előkelő üzletet! Nejével százszorosan, ezerszeresen felej­teti a multak keserűségeit, a nehéz könyeket a fájó gyötrelmeket. Már ott van Lázas alakok állják körül az asztalt A bankár arczán nehéz, nagy veriték gyöngyözik. Már kétszer váltotta fel társa. Most harmadszor megy a szabad levegőre üdülni. Tesz egy forintot. Megnyeri. Kettőt — is­mét. Tizet — azt is. Már alig fér az asztalfiókba a sok bankó. Más bankár ül le. Késő van. Most üti az éjfélt. Neje már várni fogja. Siessünk. Minden pénzét egy kártyára rakja. A kár­tyát keverik. A bankár felüti egyiket a másik után. Ö reszket. Az a kártya még mindig nem tün fel Feltűnt végre. A bankár nyugodtan szól: a piros ász vesztett. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom