Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-12 / 29. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 29. szám. 27-én, az ez ügyben irt legutolsó soraink után egy-két nappal, Utólagosan jóváhagytak oly dolgot, mely ugy sem történt, a mint ott közöl tetik. Legalább 4—5 fér ti van a resztvettek között, kik most is lapunknak igen kedves, szorgalmas munkatársai, kik Bartóky István uron kívül, nyíltan "Kiadták, hogy tudják, miszerint valótlan a dolog, de nem fognak felszólalni, mert együtt kell nekik járni az intézőkkel. Mindannak daczára a fele sem volt ott azoknak, kiket Zsilinszky Endre ama közleményében megnevezett. S bebizonyítva van-e hogy Zs. E. helyesen járt el? Nemcsak hogy nincs, de a közzétett jegyzőkönyv a legfényesebben igazolja hogy hazudott. Ott ugyanis az van — habár ez sem fogadtatott igy el — hogy a „Békés megyei Közlöny" vádja hazugságnak és rágalomnak neveztessék." S mit mondott Zs Endre ? 0 ezen lapok szerkesztőjét mondotta rágalmazónak, mire e jegyzőkönyv szerint sem volt megbízva. Minden gyermek észreveheti a nagy külömbséget, mert a jegyzőkönyvben e kifejezés a közleményre, Zs. E. ur hazug nyilatkozatában, személyre vonatkozik. Pedig ha ugy közli mint e jegyzőkönyv is tartalmazza, nem származik semmi polémia, mert akkor kijelentettük volna, miszerint ily állítás lehet téves nézet, felfogás, de nem rágalom és megadatott volna szívesen s Zs. E. elleni sértő szó nélkül, azoknak kik érdekelve vélték magukat, az elégtétel. Az egész Ízetlen polémiánk okát tehát méltán Zs. Endrére káritjuk, ki először hazugsága, azután újra kezdése által idézte elő. Igaza van Zsilinszky Endrének, hogy nem veszi nyilatkozatainkat sértésnek, mert az igazság, az érdemelt büntetés, nem lehet sértés. Az intéző urak pedig fogadják őszinte köszönetünket, hogy elősegítették e jegyzőkönyvvel a valóság bebizonyítását. S ezzel részünkről befejezettnek jelentjük ki e polémiát, mely soha meg nem születik, ha Zsilinszky Endre nem — hazudik. — A Kisfaludy-társaság febr 8. Budapesten tartott közgyűlése reánk békésmegyeiekre bírt kiváló érdekkel azon emlékbeszéd által, melyet Győry Vilmos volt orosházi lelkész Székács József mint megyénk dicső elhunyt fia fölött tartott. Egyszerűen, nemesen irt megemlékezés, mely négy fejezetre os/tja Székács élete könyvét : az író, a szónok, a lelké; z és az ember életére. Győry természetesen legtovább időz az írónál, kit vázol élete folyása szerint. Székács valódi költői lélek volt, pályakezdése a nemzet ébredése korára esik, teljesen áthatva a nagy mozgal ím fontosságától, vegyül maga is a küzdelembe. Az eredeti leöltem GI1YO !v számát illetőleg nem váltá ugyan be a várakozást, de ennek oka nein a költői ér kiszáradása, hanem rendkívüli elfoglaltsága volt. üt hivatása, az uj magyar egyház megteremtése veszi erősen igénybe, az egyúttal befolyást gyakorol költészetére is; az áthajol a lyráról a didaktikus és satyrikus költészet felé. Midőn később még a bányakerületi szuperintendenczia teendői is hozzájárulnak, szivesebben megy át az epigramm terére, melyen 200 at, e nembeli költészetünkben legkiválóbbakat termelt. Jórésze működésének a müforditá sokra esik, melyekben a legnagyobb pontossággal irja át a formát, de azért a magyar nyelv szabatos. Muzarian Elero és Leanderét egészen leforditá, az lilásba is belekezd, melyet azonban be nem fejezhet. Foglalkozik az uj görög nyelvvel is, melynek költészetünk egynehány szép dalt köszön. Cseh nyelvből a königinhofi kézirat egyik részét forditá, de legbecsebb dolgozata e téten a szerb dalok forditása volt. Még pályája végén sem hagyja el műfordítási szenvedélye s Horák ódáinak fordításához lát hanyatló erővel. Kedvencz költője Horák volt. Áttérve élte második fejezetére, a szónokot röviden jellemzi, az 1838-iki árvizi szónoklata, a uiklai Berzsenyi emlék lelep lezése alkalmával tartott beszédei s még számos más szónoklata nemcsak mint ilyenek, de mint költői müvek és olvasmányok is kitűnőek Szerencsésen volt a szónoklat kellékeivel ellátva, csengő hangja, nemes megjelenése, egyszerű erélyes taglejtése megbűvölték a hallgatót, mint a Kazinczy ünnepélyen, melyen Szász Károly kölzeményét ő adta elő. Székács a pap, oly rendkiviil sokat tett a főváros magyarosodására, a nehéz napokban a protestáns autonómia megvédése tárgyában ő egyike az elsőknek, kÍK síkra 8zállanak. Hiveinek atyja, buzgó fáradhatlau lelkész ós ember, tiszta, következetes, határozott jellemű, ki biztos utor. vezeti hiveit. Kedélye, nemes szive mindenütt tiszteletet, szeretetét vívnak ki számára. Örök ifjú kedélye folytán bizalommal közeledett hozzája mindenki, tanítványai, az ítjubb írók s mindenki, dus tapasztalataival szívesen gyámolitva őket. — Tolvajesin. Egy csabai gazdasszony serényen &/,-.di it nagy boglyakemenczóből a pernyét. A szoba mellett levő kombiban vígan lármázik ket hízott liba, melyet a piacz.-a .akarna vinni. Egyszerre kinéz és bit egy embert, hóna alatt két libával. Az ember őt is meglátja. „Ugyan néném asszony, hol lakik itt a sakter, ezt a két libát el kellene vinni hozzá és errefelé utasítottak," igy kérdi az ember. „Lelkem galambom, oda által lakik ni" igy felel a szives asszony és megmutatja neki a sakter lakását. Mikor bejön folytatja a peruyekiszedést s azután néz a libák után, hogy utoljára tömje, mert hisz holnap megválik tőlük. A liba nincs sehol. Eszébe jut neki az ember, meg a sakter. Bizon, a maga libája volt az melyet — a sakterhez küldött 1 — A b. csabai gazdak bálja, melyet Lepény Pál biró ur 15 más előkelő gazdával rendezett a vigadó dis/termében, oly látványt nyújtott, mely eredetbégénél fogva ritkítja párját. Képzelj magadnak, t. olvasó egy fényes táneztermet, mely egészben és nagjbau véve Párizsban is megállhatna, és abban .-záz meg száz földnnves anyát, prémes bekecsekben a fal mellett gárdedes dames-oknak és posztó téliruháju csizmás papát, kik örömtől sugárzó arczczal nézik a pöre ingben csárdást tánczoló mladéneczeket, chlapeczeketés djovkákat (lányokat), a hátul két méternyi széles szoknyákkal, kik közt igéző szépségű szőke és barna angyalok vannak, oly tinóm vonásokká!, oly hófehér nyakkal, hogy bármely grófi kisaszszonj nak is beillenék. A legények többnyire szálas, egészséges képű fiuk, kik a legválogatottabb knixekkel szólítják fel a megjelent uri hölgyeket tánezra. S hogy tánczolnak ezek a leánykák és a legények is! Az ember nem is sejtené, hogy a legnehezebb mezei munkákat végzik, ha kell, oly grácziával és öntudattal I A csárdásokat legalább 150 pár lejtette, és a festői csoportoknak az adta meg a fiiszerét, hogy a legszebb földműves leánykák vagy menyecskék, nyalka uri ifjúkkal, a legszebb és legjobb tánezos legények pedig a legszebb uri hölgyekkel járták órákig. Ott láttuk dr. Kovács István megyei főorvos ur kedves két leányát Gyuláról, és Kovács József békési ügyvéd ur leányát oly tűzzel és nnimóval ténczolni a csárdást a jól megtermett töldniüves gavaléiokkal, mintha csakugyan az emberek már nemcsak a sírban, hanem a táuczban is teljesen egyenlöek volnának. Ott voltak még az uri rendből a tánezolók között Szeberényi Istváuné, Bartóky Lászlóné, Német Lajosné úrhölgyek, Szemián Gizella, Áchim, Liptay kisasszonyok; a földmives leánykák közül a Kocziszky testvérek, Kesjár Erzsike, Áchim Ilonka, Griecs Tomo Juda, a menyecskék közül llurzsán Jánosné, Aradi Gyöigyné s még vagy egyszázötvenen, kiknek nem volt szerencsénk bemutatva lenni. Mindennemű tárezok tánezohattak, csak a négyes nem, helyszűke miatt, mert a nézőpublikum volt kétszer annyi még mint a tánczoló. Őszszesen százhuszonhárom család fedezte a bál költségeit és vendegükül még száz család volt meghiva, s mindnyájuk közül alig hiányzott egykettő A bál legnagyobb rendben folyt végig és eltartott reggeli 6 óráig. Józan gazdáink megmu tatták, hogy a szépet a jóval tudják egyesíteni, hogy tudnak a hol kell dolgozni és takarékoskodni de a hol kell mulatni és áldozni is. Éljenek Csaba város derék gazdái és családjaik ! — A tenyész-mének ez idei vizsgálata az erre hivatott bizottság által folyó hó 28 án reggel 8 órától kezdve Csabán a városházán fog megejtetni. Guzdús/iiit, ipar és kereskedelem. * Februárhavi gazd. teendők: Szabadban veteményezhető : petrezselyem , murok (sárga répa), laboda (spinot), pasztinák, bolgónik (édes gyökér), mák, vörös hagyma, korai ezukorborsó, sóska, tavaszi saláta és kel: ezeken kívül foghagyma, spárga : a metélő-hagyma szegélynek átültethető. Üzdészet. Melegágyakat még folyvást alakithatni, melyekbe részint ujabb veteményezéseket tehetünk, részint a már kikelt veteményeket átültethetjük. Korai karfiol, karaláb, kel és káposzta, fejes saláta, zeller, paradicsom, korai szükségletre elvethetők. Gyümölcsöskert. A mult hó teendői folytathatók e hóban is ; a hol szűk-1 séges a fák megtrágyáztatnak ; eleven sövények megmetszetnek és kijavíttatnak. Virág. Meleg ágyban veteményezhetők : a nyári ibolya, kinkilin (Primula), györgyike (Georgina), rézvirág (Zinnia), lángvirág (Phlox). Szabadban: a teljesmák, szarkaláb (Delphinium) stb * Hathatós patkány és eg^r-irtószer. Két tányért veszünk : a/ egyikUd lisztet, a másikba tiszta vizet öntünk, és a kártékony állatok tartózkodási helyéhez közel tesszük A lisztet, valamint a vizet is minden keverék nélkül tiszta állapotban rakjuk ki néhány napig, hogy e falánk jószágok mi rosszat se gyaníthassanak, azután a lisztet fél suly részében égetett és átszitált gipsszel pótoljuk ki ; jó még, ha hozzá kevés ezukrot is adunk. A másik tányérba újra fris vizet öntünk. A kártékony állatok megszokott mohósággal esznek a lisztből s hogy a gipszes liszt okozta szomjukat oltsák, vizet isznak rá. A gipsz természetehez hiven, emészthetlen keménységű tömeggé válván gyomrukban, azok gyors elpusztulását fogja okozni. E szer annál ajánlatosabb, mivel nem mérges, és háziállataink nem eszik meg. * Sertés kivitelünk 1879-ben. A kőbányai sertéshizlaló részvénytársaság a napokban bocsátotta közre jelentését az ország mult évi seitéstenyésztési- s kereskedelmi állapotáról. E szerint a kivitel, szemben az 1877. s 78-iki darab s értékösszeggel óriási keresletet mutat; es ha az 1879. évben az itteni piaezra felhozott sertések vételárát az exportáltak éifékével összehasonlítjuk, mintegy négy millió forintnyi veszteség tűnik ki. Ezen állapot okául — mint már ismeretes — az szolgál, hogy szerbiai és romániai könnyű bikkmaggal és makkal hizlalt serté,-ek özönlötiek a német és porosz-sziléziai piaezokra a mult évben is, és roppant olcsóságuknál fogva gyorsan elkeltek; de mivel rosz hust szolgáltattak, elrontották hitelét a magyar fajú sertésnek is, melylyel együtt exportáltattak és soroztattak. A felhajtások igen tekintélyesek voltak, s a szállásokon a iieti állomány megközplité, többször meg is haladta a 80,000 darabot. Oly s/ám, mély a sertéshús árának mesés csökkenését idézte elő, nehéz fajták klgramonkint 32—33 kron, könnyűek pedig 35—38 kron adattak. Az utolsó negyedévi adásvételeknél a tulajdonosok is 50°/

o veszteséget szenvedtek. A kőbányai szállások egész évi forgalmát a következő számok mutatják : összes felhajtás 606 590 db (ebből szerbiai 97 950 dl), romániai 79.090 db I); — elszállíttatott : 461.540 db A Kőbányára vitt sertéseknek összértéke a tengeri és árpa élelemmel 24.386.100 forintot tett ki. Az összforgalomban a készlet "levonásával a Duna fejedelemségek 32°/

0-kal vettek részt. * Hivatalosan jegyzett piaczi árak. Csabán 1880. február 11. 100 kilogramm. I. rendű. Buza 13.50 Árpa 7.50 Zab 7.20 Kukoricza 7 40 Szalonna 50.— II. rendű. Buza 11.60 Árpa 6 70 Zab 6.80 Kukoricza 7.10 Szalonna 44 frt. Belanka Pál, esküdt, Legújabb hirek. * Az Eszterházy-féle 80,000 holdnyi halraagyi uradalmat egy porosz nagybirtokos Grabovszky Wronke vette meg. — Parisban Cremieux szenátor meghalt. — Grant tábornok elfogadja az elnöki jelöltséget. — A porosz birodalmi gyűlést Bismarck herczeg fogja megnyitni. — Kabulban ismét Írásokat találtak az angolok, melyek nagy mérvben kompromittálják az oroszokat, ugy hogy a két állam jóviszonya veszélyben forog. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula.