Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-04 / 23. szám

B.-Csaba, 1880. Szerda, febr. 4-én. Pojiiikaj. társadalmi, közgazdászali és vegyes tartalmú lap. íítvtt líliéHÍ ötsK&r: vasárnap., ikiyltl, sast;s-.du, i^üt&rt&k ós »sz*>mhaloii. Előfizetési díj : hflyben házhoz hordva vagy )>os­tán bérmentve küldve : egy évre 8 R-t; félt-vre -:4 frt; évnegyedbe 2 ti-t ,. • . Kéziiratok nem adatnak visá^a. Szerkesztőség: Fatér, ;Sc4w;u,cz-^é.le lylz. u pocival szem,ben. Eiadó-'lHvatííl: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára i> kr. Kapható Griinfeld J könyvkereskedő urnái ÍJ -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „?íyUttéi'"-tién egy sor közlési dija 25 kr. Elöfi/.t'theflli helyben a szerkesztőségben, a kiadó­bivüiiillian Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal­A noe$y!etek. i. Lássuk elébb hol és mikor támadtak az első nöegyletek ? Ha eltekintünk a középkori szerzetes fogadalmak alapján keletkeződ apáezako­lostoroktól, melyeket az ujabbkori nőegy­letek fogalmából ki kell zárnunk; akkor a nőegyletek keletkezését a jelen tizenki­lenczedik század szüleményének kell tar­tanunk. Midőn 1809-ik évben I. Napoleon el­len Ausztria részéről ujultan megindult a harcz, midőn a veszélylyel szemben, mely ;a birodalmút eddig alig ismert .mérvben fenyegette, minden arravaló férfi erő utalva •vott, 'hogy tőle telhetőleg megtegyen min­dent a haza védelmére: akkor amiveltebb és lelkesebb németországi nők körében tá­madt ;az a mozgalom, melynek feladata volt egyesíteni a nőket hazafias áldozatok gyűjtésére, s a sebesültek.gyámolitására. -Első -ily -nőegyletet Lobkavitz her­czegnővel élükön a bécsi nők alakították. A jó példát csakhamar követték kü­lönösen Poroszországban. Ezekből Játjuk, hogy a nőegyleteknek 1 eredeti czóljok volt azoknak segélyezése, kik hazájukért küzdve a harczban szeren­j esetlenekké lettek. Hogy e szorosan kijelölt czélnak el­égésében épeiji a nőknek van .természet­szerű hivatásuk, ki vonná azt kétségbe? Ha Scbopppnbauennek i.gaj&a van abban, hogy a nőt ugy találja teremtve, hogy az a kiskorú gyermek s a nagykorú férfi közt képezz^ az összekötő kapcsot, s hogy ennek következtében a gyermekek neve­lésében a férfi felett finnyiban bir előny­uyel a nő, hogy sokkal könnyebben tudja magát beleélni annak gondolatvilágába : akkor állania kell annak is, hogy a sze­rencsétlenek nyomorának felfogásában, a szenvedők kínjainak enyhítésében sokkal •elqne.yebb .értéke van „a nőnek, s a ta­pasztalati (élet ezt be is .bizonyítja. •Ujabb időben is tapasztaltuk azt, hogy hazai nőegyleteink, a mint elterjedt a híre annak, Jiogy Bosznia o.kkupácziójána,k van­nak már áldozatai, azonnal siettek könyör­adományaíkkatl, hogy a szerencsétlenek sorsán segítsenek. Ily czélbói alakult ujabban a veres ' keresztről nevezett oi-szágos nőegylet is, ! melynek védnökségét Ő Felsége ^Erzsébet fejedelem asszonyunk volt kegyes elfo­gadni. A nőegyleteknek tehát ma is első czóljok a harezban elszerencsétlenedett ha­zafiak s azok nyomorral küzdő családjai­nak segélyezése. Tévesen fognók fel azonban a nőegy­letek ezé Íját, ha azt hinnők, hogy ezzel tevékenységűk köre ki van merítve. A látszólag békében élő társadalom­nak is vannak nehéz harczai, a csatatéri áldozatokon kivül vannak a társadalomnak önvétkükön kivül, vagy talán a miatt Í9, számtalan szerencsétlenjei, kik reá szorul­nak a könyöradományokra csak oly jog­gal és még talán nagyobb mértékben mint azok a csonka harezfiak. Kik azok? arról szólunk jövőben. m. Politikai hirek. * Az osztrák képviselőház véderő bizott­sági némi módosítással elfogadta a hadmentos­ségi díjról szóló törvényjavaslat 1 — 9. §§ ait. — A magyar képviselőház legközelebbi ülésén Madarász József interpellálta az igazságügy.mi­nis/.teit a „Székesfehérvár és Vidéke" szerkesz­tőségében elkövetett birói kutatás megtor­lása iránt. A keddi ülésen a mentelmi ós Ösz­szefórhetlenségi bizottságok jelentése és a -köz­jegyzői dijakról szóló törvényjavaslatok kerültek tárgyalás alá. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCJZÁJA. sir ály ok. (Fővárosi rajz.) Irta.:.'Mészáros Jgtván. (Folytatás) S-a jó feleség csakugyan .elment, Bekopog­tatott mindenhová. De legtöbben es.ak .vállat­vonva hallgatták kérelmét. Mások kiutasították. Akadt egy-egy ,lágyabb szívű, „ki megindult az asszony esxloklésein. Meghallgatta,jg.ér<?tót, :s erős fogadását, melyeket a férj nem mert megtenni. Volt ni^g benne .annyi .szégyen, hogy nem mert azok szemei elé,kerülni, kik benne .annyira csa­lódtak. Kapott foglalkozást, de csak ;,olyant, mi még megmaradt. És ő pontosan, ügyesen elvégezé a rá bízottakat. így lassan-lassan újra visszafogad­ták munkásoknak. Az elzálogosított tárgyak ismét visszakerül­lek. iA ;8Zűbáha ,a régi, csinosság is ..visszatért. A nult, a kedves múltnak mintha: folytatása volna i jelen'I .Óh, milyholdogan tekintett az,asszony;ismét i nagy aranyrámás tükörbe, melybe csak lomha jókokués -zngó. legyek tekintettek ihónapokonjke­resztül a zálogház elrejtett helyiségében. Miutlia tisztábban mutatna az a nagy .tükör, mint az .a parányi, moly -előtt eddig ifésiilJ<ödött. -Mintha a rózsák is elfoglalnák előbbi h.e­lyöket a szép menyecske arczán I lEUüjit a liliom­fehérség. S a rendes /életmód, ,pihená« mellett telni kezdett -az előbb .sováuy, beesett arcz s domborulni a fehér kebel. 'De a szenvedély, ha pihenőt tíjrt, azért teszi, hogy -annál hatalmasabban tomboljon s .annál kegyetlenebbül bánjék áldozatával. A kánya, ha elfogja -a -védtelen gerlét, nem öli meg egyí-^erre. El-el -ereszti s-midőn az üáldozíit azt hiszi, hftgy kimenekül a gyilkos karmaiból . s < tépett szárny.á­val megkísérti a röpködést, akkor a vérszopó,vad újra megragadja.; Gyönyörködik hasztalan .vergő­désében. Meredt szemmel nézi a haláltusát. ;Ilyen az emberi sz.envedély is. >Eár •hónap múlva .történt. -Heti pénzeért ment .a ; férj. Jól iker,esett. Kifizették. .Az idő ké­sőre járt s a .sietett. ha.za. Már a boltokban min­denütt égett ;a gázláng. A váczi-utc^án kellett keresztül mennie. A drága kirakatok ragyogtak.a fényözönben., Megállt a csillogó kirakatok elptt. Kinos vágy fogta,el szivét. ,Mért nem bír,hat. ő is, ily (fényes ,üzlettel? Mé't oly mostoha a sors? Mért oly igaztalan az isten ma,ga is?! ,De megemlékezett fogadásáról, mit nejének tett: jhogy nem vesz többé kártyát kezébe soha sem. Megemlékezett lánya haláláról, neje nye­inoruságáról, saját aljasságáról — haza ^sietett. De épen azon az utczán kellett keresztülmepnie, hol az a végzetes kávéház állott, s benne az a bünbarlang, mely minden pénzét elnyelte. Megállott ajtaja előtt. Szive erősen dobogott. Erős gőz tolult ki, a minduntalan kinxiló ajtón. A kávé s tea gőze, a terhelő szivarfüst, s .jM az ajkakból terjengő borgőz. Lélekzete megállt. Szive elszorult. Figyelt a zagyva hangokra. Benn vigan voltak. Daloltak rekedt hangon ocsmány dalokat otromba meló­diákban. Jó .télóra mult el e hallgatózásban. Benyitni nem mert. Egyszer csak megnyílik az ajtó. Két tántorgó alak lép ki elégülten hahotázva. „Nyer­tem megint — kezdő az első —• ma mindenki .ny.ert." — Az ám, felelt a második, a bankárnak <.«•••• 1 *•» -fi átkozott „peche" van. Már négyszer megütötték .a bankot. Aztán tova bandakoltak. Emberünk az első lépcsőre hág. A máso­dikra. Az utolsói a. Benyit. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom