Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-25 / 17. szám

B,-Csaba, 1880. VII. évfolyam 17. szám Vasárnap, jan. 25-én, Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helybenbázhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : ejfy évre 8 frt,; félévre 4 frt; 'évnegyedre 2 frt Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féie ház, a postával szemben. Egy es szám ara 4 kr. A szerdai es szombati szam ára 8 kr. Kapható Grriinfeld J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyillttéí"-1)én égy sor közlési d'ja. 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Arpái'l ur nyomdájába", vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautnlvariynval A vidéki orvosok érdekében. Az orvosi pálya egyike a legnehezebbeknek és legfárasztőbbaknak. Az orvosnövendék öt éven át látogatja az egyetemét s mig Vizsgálatok és a szigorlatoknak megfelel, beletelik ismét egy év., gyakran több is. És most leöz örvostudor. Ifjú, ismeretlen, tán idegen. Ha !nevét az egyete men töltött évei alatt kiküzdi a homályból, mi nem sokkal történnik meg, lehet, ha szerencséje Van, hogy itt marad, a fővárosban. Lesz tanársegéd vagy gyakorló Orvos. Be ha csupán a középszerűség Színvonalán marad, szerencséje kevés, pártfogója alig van — akkor elmegy szépen a vidékre. Az is megtörténhetik, ha épen város a szülőhelye, hogy felkarolják, megkedvelik. De ha falusi, megelégszik ha megyéjének valamelyik falujába megválasztják községi orvosnak. Ezekről akar jelen czikkünk szólni. Az átélt öt-hat év roppant költségekbe kefült. Vegyük, hogy íélévenkint vesz heti órát, ez évenkint 70, ez öt éven keresztül 467 frt 50 kr. A vizsgálatok, szigorlatok költségei legalább is '200 frtot tesznek ki. Ez mái 567—6S frt. Óráinak nagy száma pedig nem engedik meg, —^ hogy 'keresét titán nézzen, keveset ér a szerencse, hogy kényelmes nevelőségrá tegyen szert, ki arra épen rászorul. Igy szülőinek támogatását igényli. Középszámitással vegyük, hogy éven kint 400 frtot küldenek, hogy semmiben hiányt ne szenvedjen. Ez hát év alatt 2400 frt. Igy csupán a legszükségesebbeket hozva fel, e lefolyt hát év belekerült 2967 frtjába. Most megválasztják községi orvosnak. Van évenkint 300 vagy 400 frtja. Látogatási dij 10 vagy 20 kr. És hozzá ezer baj, fáfadság, küzködés. A falusi nép minden jövevény iránt bizalmatlan. Meglehet, hogy már ismeri a mult időből, mint gyermeket. De most, öthat évi távollét után igenis idegennek fogja tekinteni. Mennyit kell a szegény falusi doktornak küzdeni, mig a népet magához szoktatja. Csak mig legalább magához szoktatja! Mert az inkább bizik ismert kuruzslóiban, mint az ismeretlen doktorban. S legyen hozzá egy pár baleset, midőn a szenvedő beteg gyógykezelése alatt meghal — kész az ellenszenv. Sajnos, hogy nagyon gyakran akkor hivja a paraszt a doktort, midőn a beteg végvonoglásban van. S a doklor nem talált még fel halottébresztő szert. Azután, ha nagyon is ragaszkodik jogaihoz és mindenkitől — a falu szegényeit kivéve — megköveteli a látogatási dijt, nagyon gyakran rövidet huz. Ez sopánkodik, hogy ő is nyomorult, ő is földhöz ragadt szegény, az meg biztatja, majd... Ha nem szól, elhallgatják, ha szól, halogatják "a fizetés sorját. Legyen nagylelkű, jó — visszaélnek jóságával, legyen kiméletlen vagy zsugori megcsalják. Az is meglehet, hogy a falu pénztára üres, várnia kell hónapokig, néha félévig a fizetésére. Legnagyobb baj, ha a faluban nincs intelligehczia. Ismertem egy nagyon derék orvost, kinek az a szerencséje volt, hogy épen jó nép közé került és mégis igy nyilatkozott, hogy ennek daczára is nagyon szorult helyzetben volna, hanem élne itt több uri család és uraság, melyeknek házi orvosa. Nem lehet csodálkozni, ha ezt a hirt bálijuk x. y. orvos elhagyta Z. falut, mert nem lehetett ott megélnie (mint ez nem is olyan rég egy biharmegyei faluban meg is történt.) E'zen rövid elmélkedések után térjünk vissza kérdésünkhöz és óhajunkhoz. Kérdjük, nem lehetne ezen az államnak segiteni ? Ne csak a generálisokra gondoljunk, hanem a közkatonákra is. Mig nagyobb városokban az orvosok meggazdagodnak, addig a falukban nagyan sok orvos csak tengődik. Lehet, hogy értelmes, szorgalmas, de zöld ágra még sem vergődhetik. A kevés beteg — a járványokat kivéve — a ritkán előforduló érdekesebb esetek nem engedik, hogy kitűnő praxisra tegyen szert. Hóban, fagyban, záporban, zivatarban járkál faluján gyakran a falu egyik végétől a másikig, mig a városi orvosok kényelmes hintón keresik íöl a szegény beteget. Nem lehetne e hiányon segiteni ? Ha a község vagyoni állapota nem engedi, hogy fizetése felemeltessék, nem vehetné át az ügyet az állam? Sok bajnak lenne orvosolója! Névtelen jegyző. Politikai hírek. * A magyar országgyűlés 22-diki gyűlésén a Moosáry-féle indítványnak pénteken történhető indokolását 10 szótöbbséggel megengedte. — Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter meg vagy meg nem maradása fölött állítólag a napokban fognak határozni. — A 22-diki magyar országgyűlésen az igazságügyminiszter a magyar büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot beterjesztett. Csak uem akarják a bűutetőtörvéuykönyvet, eljárási törvény és börtönök nélkül életbe léptetni ? Klilföldi hirek. * Németország hadi létszámát, jelesül a tüzérséget ismét nagyobbította. Ebből azt következtetik, hogy itt komolyan gondolkoznak a háborúra, csak azt nem tudják még. ki ellen és vájjon védelmi vagy támadó háború lesz-e. — A muszkák Csikisbar közelségében nagy vereséget szenvedtek. A kezdetbeni visszavonulás később vad futássá fajult. — Furcsa pört fognak tárgyalni legközelebb Párisban, a minő még aligha fordult eiő valaha a bíróság előtt. Egy ur ugyanis bepörölte a nagy opera igazgatóját mert a „kegyencznő operát (melyet ő 48 frank 50 czentim áru páholyból hallgatott) kihagyásokkal adták elő. Visszaköveteli tehát a befizetett páholy pénzt, és időmulasztásért 50 frank kártérítést kíván ; megelégszik azonban azzal is, hogy a darabot a maga mngc-onkitatlan valóságában újra játszák előtte 1600 frank birság terhe alatt. Hazai hirek. * Ritka példa. Szathmármegyében Kántor Jánosi községben Mandel Iguácz izraelita földbirtokost a belvét hitv. község presbiterére választotta. Az addig bizonyára páratlan választást kedélyes lakoma követte. — Sátoralja-Ujhelyen január 22. a kir. tszék Kiss János és István körösi lakosokat kik mult év deczember elején Ancz Móric/ körösi zsidót meggyilkolták, kötél általi halálra itélt. — Beregszászon az Ínségesek száma jelenleg felülhaladja a kétszázat, rnivégből az e czélra kinevezett bizottság 20 métermázsa tengerit bocsátott a városi hatóság rendelkezése alá. Fővárosi hirek. * A főváros közgyűlése Helfy Ignácz felszólalására elhatározta, hogy a zendülés alkal-