Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám
1880-01-22 / 15. szám
« Békéstnegyei Közlöny" 1880. 15. szám. A dolog még csak nehézséggel sem járna. Az egylet magában foglalja a csabai nők szine-javát; a divat felülről jön : lia tehát a nőegylet a drága fényes anyagot olcsóbb egyszerűvel, a drága nagyvárosi munkát olcsóbb házi mnnkával cseréli fel és pedig nemcsak otthon, hanem bármely nyilvános helyen is, és ezen eljárását nemcsak ideig-óráig, hanem megszeghetetlen alapszabálykint állandóan kiviheti: nem lehet benne kétség, hogy a selymeskedés nemcsak nálunk szűnik meg mihamarább, hanem mindazon szomszéd községekben is, melyek velünk gyakrabban érintkeznek. Kiszámíthatatlanok az anyagi és erkölcsi előnyök, a melyek a nőegyletet ez uton követnék. Még eredeti feladatát is csak ugy oldhatná meg a nőegylet legbiztosabban. Hisz neki pénzre van szüksége hogy élhessen és hathasson, pénzre, mely az egyes családok filléreiből verődik össze. Ámde mikor adhatnak az egyesek bővebben, akkor e, ha selymeskednek, akkor-e, ha ugyanazon bevétel mellett csak kartonoskodnak? Vajha hajlandó lenne a tisztelt nőegylet megváltani bennünket a ruházatbeli tékozlás bűneitől ! x. Külföldi hirek. * Oroszországban jelenleg a betegségnek egy különös faja uralkodik. A beteg egész teste inegfeketül, azután megdagad. Erre a beteg vért berbaráti határtalan áldozatkészségeért méltán! köp és néhány nap alatt borzasztó vonaglás közt megilleti a közelismerés. meghal — Az orosz orvosok nem értenek annak Ezekutáa az Aradmegyéből öröklött árvíz- gyógyításához. — Az oroszT czár határozottan nek az élőmederbe való bocsátása körüli eljá-1 rosszalja azt, hogy Sándor, a Dolgár fejedelem le akar köszönni. fiúról felejtkezném meg, kit rendes viszonyok közt jóakarójának, jó testvérjének vész idején nemtőjének megismerni és tisztelni Doboz községe megtanult, és a kit, gróf Wencheim Rudolf nagybirtokos urat jelenleg is nagylelkűen tanúsított etn rásra térvén át, erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy az alsó fehér Körös szab. társulat az árviz lecsapolása czéljából mult évi deczember 10-én 1246. illetőleg deczember 19 én 1285 eln. sz. a. hatóságilag elrendelt gátkivágás eszközlése köriil oly hanyagul, oly közönyösen járt el, és a gátmegnyitás halogatásával elkövetett mulasztása által a meggyűlt, de a Körös alacsony állása mellett már levezethetett árviz jó részének leeresztését csupán a kivágás költségeinek viszszatéritése iránti aggálya miatt oly lényegesen megakadályozta, hogy az ebből könnyen keletkezhetett veszélyért a felelősség terhe kizárólag reá sulyosodott; mely mulasztásról a helyszíni szemle alkalmával személyesen meggyőződvén, a társulatot a gyulai polgármester utján nemcsak a Lévai-féle zsilip helyén eszközlendő gátkivágás, de a nagycsatorna jobbparti betömött zsilip azonnali kiuyittaiásának eszközlésére is utasítottam, mert a banoin földeket elborító árviz lecsapolása csak ezen az uton történhetik meg. Azonban, alighogy a fekete Körös jobb partja annyi kínos kéSavfet pasa hosszasabban értekezett a szultánnal, hihetőleg az uj kabinet élére ő fog lépni. — A berlini, bécsi és londoni kabinetek hihetőleg közös diplomacziai akczióra egyesülnek, mely által a portánál függőben levő keleti kérdéseket véglegesen megakarják oldani. Közös katonai demonstráczió is kilátásban van. Ausztriai hirek. * Az első osztrák takarékpénztár a befektetési kamatlábat legközelébb 4 százalékra szállítja le. — Ö felsége a királyné Bécsben meglátogatta az összes ottani kórházakat. Hazai hirek. * Gyulakesziben a napokban egy veszett macska három molnár legényt megharapott, mindháromnak felgyógyulásához kevés a remény. — Pűlkikai hirek. * A megszállási hitel valószínűleg csak február hóban fog tárgyaltatni. — Ugyancsak a 19-ki delegáczió-ülésen megszavaztatott a közöshadügy minisztérium haditengerészeti osztálya rendes és rendkívüli szükséglete 1880. évre valamint a boszniai és herczegovinai menekültek czimén kívánt póthitel. — Az osztrák-magyar német vasúti konferenczia nem vezetett eredményre ; mindkét fél leghosszabb vonalaira igyekszik terelni a forgalmat. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, a megye állapotáról 'P7í)-ik év utolsó havában ; felolvastatott a f aó 5-én tartott közig. biz. gyűlésen. (Folytatás.) 111. Árviz- ügy. De mulasztás és hálátlansággal méltán vádobathatnám akkor, ha azon nemeskeblü fér- ; szülődés és meddő vajúdás után a tengernyi ár- i ESesd környékén a vaddisznók annyira elszaporodtak, hogy a vadászok tuczatszáuira lövik le azokat, a vaddisznó húsban oly nagy a bőség, hogy a házi sértésekre csak elvétve kerüi a sor. — A belügyminiszter megengedte Bogdánffy esztergommegyei birtokosnak hogy birtokán, Csolnakon (Esztergommegye) kőszénbányát nyithasson. viz lebocsátása végett vállalkozók segítségével deczember 29 én megnyittatott, az újév napján azon aggasztó értesülést vettem, hogy a gáton ütött rés oly ügyetlenül eszközöltetett, miszerint a rohamosan beszakadó árviz a kellően nem biztosított nyilást veszélyesen kitágította, melynek hirtelen áradás esetén szükséglendő betöltéséhez elegendő anyag és szerszámmal a társulat nem rendelkezik, mely értesülésre Gyula város polgármesterét az óvintézkedés azonnali megtételére s elegendő védanyagnak a helyszinere való szállittatására s az erőszakosan kitágított veszélyes rés megszükitésére utasítottam, minek folytán a társulat az anyagszerek gyűjtéséről és munkaerő készen tartásáról gondoskodott is, s a nvilvános szűkítése munkába \ étetett. Ezer szerencse, hogy mind ez ideig a beállott enyhe idő daczára ujabb jelentékenyebb áradás nem mutatkozik, mert különben hirtelen áradás esetén a gátkivágás körüli lassú és tökéletlen eljárásnak siralmas következményei lettek volua. . (Vége köv.) Fővárosi hirek. * Bonis Sámuel halála folytán megüresedett itélős/.éki tanácselnökségre Szabó Imre semrnitöszéki báró fog kineveztetni. — Verhovay Gyula állapota annyira javul, hogy orvosai azt hiszik, hogy öt-iiat hét múlva felgyógyul egészen. — A budapesti józsefvárosi szegény tanulókat ruhával segélyező egyesület művészek közreinüköd ésével febr. 13. hangversGriiyt rondez MEGYEI HÍREK. — Mindenféle a megyei bálokról. Ha a b.-csabai tombolabálról Írnánk tárczát, azzal ugyan hogy mind pénz — kárhoztatta a rendezőség azon eljárását, hogy a csabaiaknak kevés sorsjegyet hagyott. A női társalkodó a sorsjegyek boldog birtokosaikkal a szünóra alatt megejtett sorshúzás alkalmával egészen megtelt. Egy óra hosszant hallgatja az 529 száma sorsjegy birtokosa a kihúzott számokat, végén szomorúan panaszolja malheurjét, hogy az 539 szám jött ki a mellette állónak, ki folyton kiabálta, hogy itt van ! meg van ! A kihúzott számok ma fognak szétkül detni s hisszük, hogy ezen nyereménysorozattal a melyen 300 drb tárgygyal több van kihúzva, mint a sorsjegyeken ígérve volt, a megye nagy részében s általában az országban lakók kik sors jegyek vétele által a nevelésügyet előmozdítani szívesek valának, meg lesznek elégedve. Nézünk be egy kicsit a tánczterembe. A karzat telt, már 7 órakor az első sor el volt foglalva. Midőn végig tekintettünk e két szép soron, kárhoztattuk e karzatot, később azonban midőn többeket, közöttük a bodzási szépeket láthattuk a sima parqueten, helyeseltük, hogy van karzatunk, ki tudja jöttek volna-e ezek, vagy azok kik álhatatosan lent maradva estélyünk fényét emelték e bálba, ha tiincs karzat. Kevéssel 8 óra után elkezdődik az első táncz, a csárdás és pedig oly kedvvel, minőt ritkán lehet látni, melyet Jancsinak, ki ez úttal élénkebben játszott mint a múltkor háromszor kelle újráznia. A négyest 46 pár tánczolta, de a mennyiben a földszinti és a karzati közönség folyton változott, a tánczolók párja jóval meghaladta az ötvenet. A közönség nagy része a 4-ilc négyes utáu haza ment. A folyton fokozódott kedv ez után szállott a legmagasabb fokra az utolsó csárdásnál. Már-már kezdett a vonó fáradni midőn egy ravasz tánczos azt mondja a prímásnak, hogy „kifogyott a nóta a hegedűből ugy-e?" Jancsinak se kellett több. Kétszeres erővel fogott hozzá, hogy az ellenkezőt bebizonyítsa, elővette a jó talp alá valókat, elő a legjobbat a „Gizella csárdást" s raktuk oly kedvvei, hogy valóban csodálkozunk hogy az épület, az erős topogást a „hogy volt!" és „Hej huj" kitörő hangokat ki birta állani. Az olvasó, tudjuk, hogy a virágok neveit keresi e sorokban. Megvalljuk az igazat nem merünk hozzáfogni, nehogy az ily nagy számból véletlenségből kimaradtak neheztelését vonjuk magunkra. A névsor közlése különben kimegy a divatból, melynek csak azért van értelme, hogy azok kik az estélyen nem vehettek részt, tudják kik voltak jelen. Ez utóbbiaknak büszkén mondhatjuk, hogy városunk minden hölgyei között ott voltak a megye szépei, kik estélyeink fényét oly gyakran emelni szívesek. Végül elmondhatjuk, mint e lapokban a gyulai újdondásza csabai nőegyleti bálra mondta, megfordítva, hogy sikerült bálunk volt és pedig nem olyan mint a gyulai nőegyleté, mert nem 300 frt, hauám 700 frt bizonyosan marad tiszta jövedelem. Ficzkó.
