Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-20 / 13. szám

« Békéstnegyei Közlöny" 1880. 15. szám. kitesszük, melytől kevés vagy semmi ered­ményt várunk, vajmi könnyen kompromit­tálhatnék az egész mozgalmat. Hanem azért még nincs elejtve a do­log ezen oldala sem. Ugyan még nem be­széltünk róla behatóan, de elmondom : hogy képzelem én a „hazai" iparczikkek fo­gyasztásának előmozdítását. A szervezendő uj közegben minden hatóságnak lett kép­viselője. Mihelyt az országos bizottság el­érkezettnek látja az időt a „hazai" czikkek fogyasztása érdekében kifejtendő agitatióra, minden hatóság képviselőjét felkérheti, hogy a saját városában az összes létező egyle­tek és társulatok közreműködésével helyi mozgalmat indítson meg. A meglevő erők­kel jobban lehet, boldogulni, mint olyanok­kal, melyek iránt még nem lehetünk tájé­kozva és melyekre biztosan nem számitha­tunk. — Az eredmény is biztosabb igy, mint amúgy. Végül nem lehet számításból kihagyni azt sem, hogy uj egyletek létesítése gyakran oly hosszasan húzódik el, hogy minden jóakarat belevész a várakozásba. Most pedig nincs idő a várakozásra. Ily kedvező idő még nem volt az iparügyek előmozdítására, mint most. Kormány, tör­vényhozás, társadalom mind a legkedvezőbb hangulatban vannak az ügy iránt és e hangulatot hasznosan értékesíteni, a tetterőt kiaknázni: ez a legnagyobb feladata az uj országos iparügyi bizottságnak. Ezen bizottságba fog beleolvadni az eddig létezett, de életjelt alig adott „ha­zai iparpártoló és terjesztő egyesület" is. E mozgalommal tehát eljutottunk a forduló ponthoz az ipar terén. E mozga­lom részleteiről ós föltételeiről — föl- és lefelé — még lesz alkalmam e lapok ol­vasóit megismertetni, a közönséget tájé­koztatni. Gelléri Mór. Politikai hirek. * A magyar delegáczió jan. 17. teljes ülésében a legutolsó gyűlés jegyzőkönyve hitele­síttetett, azután a zárszámadási és a hadügy al bizottságok jelentése beterjesztettek; erre követ­kezett a külügyi költségvetés feletti általános vita. — A magyar arany rente ügyében a Rothschild-CMoport képviselői a hitelintézetben értekezletet tartottak, melyben Fnllavicini őrgróf is részt vett. — A magyar országgyűlés uj ülésszaka ma uyittatik meg. A gyomai ref. templom szakértői felülvizs­gálata. E felülvizsgálat folyó hó 15-ére volt kitűzve, nt. Szabó János esperes ur és egyháztanácsunk közös megállapodása szerint. Az esperesség ré­széről megbízott szakértő, Neugebauer Sándor kir. helyettes mérnök ur volt, az egyház részé­ről pedig S^traka Ernő békés-csabai, Pikó Pál gyomai ós Paulicsek Jakab vasúti főmérnök urak. A felülvizsgálat az egyháztanácsteremben tartott gyűléssel vette kezdetét, melyen az em­iitett esperes ur által tett szives üdvözlet után, a felülvizsgálati eljárást szabályozó irányelvek, állapíttattak meg. Ez alapon tehát nevezett szakbizottság „minden a templomon teljesített építkezési mun­kálatot helyszinileg beható szemügyre vett, s ugy az anyag minősége, valamint az anyag ki­kidolgozása éa elhelyezése szempontjából, azon kérdésre adott feleletet : hogy szerkezeti és szi­lárdsági szempontból, menyire tett eleget vállal­kozó a technikailag előirt követelményeknek." Az ily irányelvekkel megejtett szakbirálat alap­ján azután örömmel konstatálták, hogy „általá­nosságban az egész építkezés helyes­nek, tervszerűnek és a szerződés pont­jaihoz mérvemegfelelőnek találtatott. Csak a részleteknél merültek fel (p. o. régi ab­lak, ajtók reparálása sat.) oly jelentéktelen kí­vánalmak, melyek részint a munkálat teljes be­végzését gátolt őszi (november) hidegek, részint a rendkívüli fagyos tél próbája által lettek mint ezélszerü változtatást ós javítást kívánó pontok a bíráló figyelem tárgyai, de a melyek vállalkozó által — a szakbirálat véleményezése nélkül Í3 — utánpótolva és javítva lettek volna a reánk kö­vetkező nyár folytán. „Végül örömmel ós elismerőleg emlékszik meg a szakbizottság, azon valóban ép oly czél­irányos, mint szerkezetileg is felette kielégítő építkezésről, mely tényleg a harangház belső el­rendezésénél, s a harangok minemüsége és el helyezése tekintetében kivitelt nyert. S mert a harangtartónak a torony falaival csavarokkal fog­laltattak össze, ez által az egész toronytest szi­lárdítva és biztosítva lett." A szakbizottság helyeslő és elismerő bírá­latát követőleg tehát, kettős mórtékben édesen eshetett nt. esperes ur azon örvendetes kijelen­tése, melyben „a szerencsésen és helyesen befő­zést szép műre, a mindenható szent áldását kérte, hő szívvel esdvén egyszersmind az egek urához, hogy a gyomai ref. egyház elöljárósága épitőbi­zottsága ós minden híveinek példás ügybuzgalma, állandóan lángolva maradjon meg jövendőre is." Mi pedig midőn, ugy a nt esperes, mint a nálunk megjelent ós működött szakbizottság tag­jainak, a nyilvánosság előtt is köszönetet inon dunk, kiterjesztjük egyszersmind köszönetünk és jó kivánatunkat, az ifjú műépítész tek. Halmai Andor úrra is, a ki személyébe helyezett bizal­munk, reményünk és várakozásunknak oly szé­pen megfelelt. — Átalakítási müizlés és kiviteli ügyességét, lelkismeretes munkásságát, hirdesse sokáig renovált templomunk, s áldja meg őt az ég hosszú és boldog élettel, hogy több egvház nak is szerezhessen még oly örömet, mint minő a mienk. Gyoma, január 16-dikán. G. Külföldi hirek. * Sándor bulgár fejedelem az orosz fővá­rosba utazott, hogy ott bevárja azt, .nig Bulgá­riában a rend helyre áll. — A törők hadsereg parancsnokainál nagy változás fog beállani. — A legfontosabb állásokra — hir szerint — álta lánosan ismert orosz barátok fognak tábornokokká és törzstisztekk kineveztetni. — Persa hirek az oroszok ujabb verességét jelentik a turkomenek­kei szemben. — A 134 mértföldnyi kandaház­sibi vasút 101 nap alatt épült. — (A szarvasi vasút nálunk 3 mértföldnyi területen, vajjou hány nap. alatt fog felépülni?) „Egyetértés" f. hó 14. számában a tüntetésről hozott tudositások miatt. A kérdéses közlemények irói : Scheffer László, Korda Imre, László Elek, Rudnyánszky Gyula. Barna Izidor, Bartók Lajos, Hajnal István. — Sebwarcz Adolf joghallgató, a zendülés szerencsétlen áldázatáuak temetése méltó megbotránkozást szült az, hogy a rabbi nem jelent meg. — A vígjátékokra kiirt 100 arany pályadijat egy Csobánczi Kórodi Péter nevü szegény színész nyerte a „legények bolondja" czimii vígjátékával. Hazai hirek. * Pausz János szörényi alispán tetemes defrandáczió elkövetése után megugrott Karan­sebesről. — Egerben az ottani távirdahivatal megtagadta egy olyan távsürgönynek felvételét, mely az Egerből a fővárosba menesztett katona­ság elindulásáról akarta a fővárosi lapokat ér­tesíteni. Fővárosi hirek. * A fővárosi kir. főügyészség az „Egyet­értés" 7 munkatársa ellen sajtópert indított az MEGYEI HÍREK. — A gyomai újonnan renovált ref. templom felülvizsgáló bizottsága a napokban fe­jezte be a békési-báuáti ref. esperesség jelenlété­ben működését. (Lásd lapunk 2-ik czikkét.) E felülvizsgáló bizottság, ugy egyes részletekben, mint az egész monumentális épületet tekintve igen kedvezőleg nyilatkozott, mely nyilatkozat Halmai Andor műépítész urnák már eddig is több ízben elismert érdemét emeli. — Szerencsétlen halál. Gyomán f. hó 17-én Pólus Péter fia Károly, a város közepe táján levő száraz malom által ugy zúzatott össze, hogy rögtön szörnyet halt. Temetése a hatósági intéz­kedés által elrendelt bonczolás után f. 18-án d. e. 10 órakor nagy részvét közt folyt le. — Gyomán a „központi kaszinó" f. hó 25-én saiát könyvtára javára a „Koronához" czim­zett vendéglő termében tánczvigalmat rendez. Belépti-dij férfinak 1 o. é. frt, nőnek 50 kr. Ajánljuk e nemes czélu tánczvigalmat a n. ó. közönség pártfogásába. — Gyomán a „központi kaszinó" f. hó 11-én tartá alakuló és tisztujitó közgyűlését, me­lyen tisztviselőkké nagyobbára azok választattak mag ismét, kik a mult években ez egyletnek tiszt­viselői voltak. Ugyanezen közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a könyvtárában két példányban levő könyvek egyikét f. hó 18-án árverés utján el fogja adatni, s a bejövendő összegből ismét a könyvtárában még meg nem levő ujabb irodalmi termékek közül fog bevásárlást eszközölni. — Gyomán f. hó 17-én tartá a helybeli „első temetkezési segély-egylet" évi rendes köz­gyűlését, melyen az igazgató - választmáuy évi működése, és a pénztár állása vizsgáltatott meg, a ezen kiviil több hasznos indítvány foganato­sítása rendeltetett el * Egy furcsa végrendelet. Néhai Hódy, gyulai kir mérnök elmés találmánya. Egy apá­nak volt 35 drb ökre, melyet 3 fia közt halála után akként rendelt elosztani : hogy a legidősebb kapja az egész hagyatéknak felét, a középső fia az egésznek egy harmadát; a harmadik fia pedig egy kilenczedét. Eszerint a legidő­sebb kapott volna tizenhét és fél ökröt: a másik a harmados tizenegy és két harmad ökröt; a harmadik vagyis a kdenczedes pedig kapott volna három ésnyolez kilenczed rész ökröt. Az ökrök darabolása miatt sehogy sem tudtak a fiuk egymásközt megegyzni, miért is felmentek a község bírájához, kérve őt arra, hogy egyeztetné ki őket. A biró tudta az egyszer­egyet ós csakhamar rájött a végrendelet hiányos voltára s ekként szólott a fiukhoz : „Nektek édes fiaim apátok csak 35 ökröt hagyott osztályrészül, ez páratlan szám, tehát darabolás nélkül sehogy sem oszthatjátok el e hagyatékot magatok között, nekem is vannak ökreim, azért hogy a testvéri szeretet továbbra is fennmaradjon köztetek, én adok nektek az enyémből még egy ökröt és igy a páros számú ökörből az első vagyis a feles fiúnak jut tizennyolez; a középsőnek vagyis a harmadosnak tizenkettő: a legfiatalabbnak pedig vagyis a kilenczedesnek jutott négy egész ökör. A fiuk, minthogy mindegyik többet kapott

Next

/
Oldalképek
Tartalom