Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-06-09 / 110. szám

fi-Csaha, 1880

, VII, évfolya

m, 110. szám

. Szerda, junius 9-é

n. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva 'agy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára4kr. A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilltér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. — A szarvasi kisdedóvoda f. hó 12-én a sörház melletti téren juniálist rendez. Beléptidij személyenként 50 kr. Család-jegy 1 frt 50 kr. Kedvezőtlen idő esetén elhalasztatik. — A szarvasi fögymnáziumbau a vizsgálatok f. hó 12-én kezdődnek és tartanak 21-éig. A közvizsga 22-én lesz. A? érettségi szóbeli vizsgák pedig 23-án és következő napon fognak megtartatni. Közvizsga napján a díszteremben hangverseny lesz. A siskási gát ügye — melyről pár hóval előbb, mint igen fontossá vált peres területről e lap hasábjain emlit.ést tettünk — a napokban eldöutetett; a mennyiben ennek, mint a viz szabad lefolyását akadályozó s törvény ellenére épitett töltésnek elhányatása sokaknak örömére, de még többeknek boszuságára elrendeltetett. — A Szeghalmon épitett ujhid a tavaszi jégzajlás által igen megrongáltatott; ugy, hogy fél oldalán a közlekedés netaláni katastrófa kikerülése végett elttltatott. Miután a viz már egészen leapadt, e hid kijavítását misem akadályozza, mit tenni mielőbb annyival jobb volna, mert alig pár hét múlva az aratás kezdetét veendi, a midőn e hidon, miután az ezen tul levő falunk határa mivelés alatt áll, igen nagy közlekedési forgalom leend. — Felhívjuk azért erre az illető hatóság becses figyelmét. — A b.-csabai ev. egyház népiskoláinak közvizsgái vasárnap délután vették kezdetüket s azóta a kis templomban naponként délelőtt és délután Linder Károly körlelkész ur vezetése alatt két iskolának van közvizsgája. — A békési ág. hitv. ev. esperesség idei közgyűlését az orosházi evang. egyház kebelében fogja megtartani,, hir szerint julius 6-án. E gyűlésen fog Osztroluczky Géza felügyelő ur ünnepélyesen hivatalába beiktattatni. - A szarvasi fögyinnasiumnál az érettségi vizsgálatok vezetésével — miután dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens ur az idén a selmeczi lyceum vizsgálatait vezetendi, az esperességi elnökségen kivül nt. Sárkány János s Petz Gyula lelkész urak bízattak meg. — Aradi Gerö színigazgató, ki a színi kerületek beosztásánál a szegedi kerületet kapta, Orosházáról Szarvasra megy. * A megyénkben több helyen felmerült félelmes betegség, mely agy- ós gerincz-agy-buroklob néven oly izgalomba hozta a közönséget már szünőben van. Különben is nem volt járványos, csupán veszélyességénél fogva ijesztette az embereket. * Móricz Pál ur Szarvas város orszg. képviselője a Körös-Berettyó mentére tervezett vasútra vonatkozó s magának a kormánytól megnyert épitési engedélyt közelebb egy angol konzorcziumnak eladta 100.000 forintért. A vasút mielőbbi kiépítése tehát ennek folytán teljesen biztosnak tekinthető ; ugyszinte reménylik, bogy a képviselő ur e szerencsés üzleti kötés emlékét nein fog késni valamely nemes czélu alapitványnyal megörökíteni ? ! — Orosházán junius 1-én volt Vécsey A. jutalomjátéka, mely alkalommal a „Proletárok" került szinre másodszor. Jutalmazott Irén szerepében, a nagyszámú közönség által, megérdemelt tapsokban részesült. Mint onnan irják, a társulat meleg pártfogásnak örvend s rendesen válogatott közönség hallgatja az előadásokat, de még a jobb módú földes gazdák is be-benéznek Thália templomába, a hol a művészet ugylátszik, nem hiába imádkozik a mindennapi kenyérért. — Békésről irják nekünk: Hétfőn este Végh Károly jó családból való kereskedősegéd, 22 éves, egy nagy sajtkéssel torkát metszette el és azonnal meghalt — Helyreigazitólag megemlítjük, hogy nem az egész megyében, hanem csak a Csaba mellett, a Körös csatornában olyan kicsi a viz, hogy ínég szaudolinozásra sem alkalmas. A gyulai zugiapnak. A nyomtatott szót, bármely alárendelt helyről, bármely szellemi posványból eredjen is, hallgatással mellőzni nem lehet, Ezen nézetünk indít arra, hogy a gyulai zuglapnak vasárnapi számában megjelént vezérczikkére reflektáljunk, mert biz isten, máskülömben sem időnk sem kedvünk nem szottyanna a tóllnak ily bérenczlelkü gyászvitézeivel foglalkozni Nem érünk rá mint ő, egy hétig rágódni a feleleten, mert mindennap ujabb kötelességeket, teendőket szab elénk, azért csak sebtiben fogunk az ipszének az ujjára kopintani és legfeljebb egy kicsit a fülét is megczibálni. Altalánosságban megjegyezzük Hajnik Béla ezen „czikkére," liogy addig mig ily fajtájú, tányérnyaló, csúszó-mászó egyének bántalmaznak, szidnak és rágalmaznak bennünket: addig tudni fogjuk, hogy helyes utou járunk s csak ha az a balsors érne, hogy ily emberek dicsérni kezdenének, akkor vesziteuők el önbizalmunkat, önérzetünket, mert akkor csakugyan gondolkodóba kellene esnünk az iráut, vájjon rendén van még a dolgunk, vájjon a maguuk elé tűzött eszményi czéltól nem kezdünk el- és rosz útra térni ? Megjegyezzük még általánosságban, hogy csakugyan hamisitlau zsurnalisztikái „kötéltáncz" az, midőn egy hetenként egyszer megjelenő lapocska kapva kap utána, hogy ily dologból v ezér csikket faragjon. Jellemzi az irányt melyben tévelyeg és a szellemhiányt melyben sinlődik. Speczialiter a czikk egyes jóakaratú állításaira a következőkkel felelünk, nem a czikk irója, hanem az olvasóközönség iránti tekintetekből. Azt állítja ama czikk, hogy a „Hiradó" nélkül a Janó-ügyről hallgattunk volna, hogy mi nem vettük volna észre mit csinál a kir. ügyész, ha a „Hiradó" hallgat és igy nem a közügy, hanem a mi megtámadtatásunk miatt emelünk szót. Ily bolondgombát csak az főzhet ki, a ki még a tényállást sem ismerve, a két vagy háromszáz forint évi fizetésért a szerkesztői tisztségért könyörögve, miután megkapta, firkál derüre-borura, ítél és szid vakon, a hogy pártolói és felebbvalói ráparancsolják, mert különben tudná, hogy mi most egyátalában semmi vádat sem emeltünk Janó ellen, hogy a vádak maguk még 1874. és 1875 ben akkor lettek nyiltan, férfiasan általunk előadva, midőn Hajnik Béla még valahol Losonezon vagy Lúgoson a füzfaköltészet csecsemőpólyáiban rítta a világra az első rimes verseket és nemis álmodta, hogy más alkalmasabb egyén hiányában, Gyulán szerkesztőnők fogják avanzsiroztatni; hogy most sem okunk sem akaratunk nem lett volna régi dolgokat feleleveníteni, mert akkor már megtettük volt birlapirai kötelességünket, hanem, hogy most csak azért kellett felszólalnunk, mert a Hiradó kárörömmel emlegette, hogy eltüntették lapunkat a gyulai körből. Ki milyen lapot tart, az ő gusztusa; boldoguljon mindenki azzal, melyet a maga ízlésének leginkább megfelelőnek hisz. Ölelje magához a „Híradót," vagy csókolja agyon a másik csabai lapot, az az ő dolga Azért tehát, hogy lapunkra nem praenumerált, a kör: mi egy árva szót sem vesztegettünk volna, de ha nyilvánosan azt mondják: „eltüntetett" lapunk, mert a nyomtatott szót, mint már mondók, legalább mi, elhallgathatónak, bárhonnét ered is, nem tartjuk, az ellen igenis felszólalnunk kellett és tudván ezen kárörömmel mondott közlemény eredetét és kinek tulajdonitható lapunk eltűnése: annyit kellett mondanunk, a mennyi szükség volt a rég ismert tények konstatálására és annak kimutatására, hogy nem a lapnak, de annak ki eltüntette, kellett vclna onnét „eltűnnie" Felszólalásunk czélja tehát ezúttal kezdettől fogva nem volt és nem lehetett Janó ellen vádakat emelni vagy ilyeneket megújítani, csak magunkat a közönség előtt, a nyomorult „kolléga" kárörvendő kitörése ellen megvédeni, és a lapunk eltűnéséről közölt hírt, előadva annak forrását és okát, a kellő értékére szállítani le. Ismételve mondjuk tehát, és senki sem fog következetlenséggel vádolhatni: hogyha a Hiradó nem szól és nem kiván a közönség előtt kompromittálni, nekünk nincs okunk Janó ur régi vétkeit emlegetni, és mi hallgatunk, mert egyedül az, hogy nem praenumeráltak lapunkra, jogos felszólalásra, Janó urnák részünkrőli ujabbi jogos megtámadtatására okot nem szolgáltatott volna, és mi senkit, Janó urat sem támadjuk meg ok és alkalom nélkül. Ha botrány keletkezett tehát ez ügyből, azt — száz?zor mondjuk — Hajnik Béla vénasszonyi pletykaszája okozta, mert ha ő bennünket meg nem támad és blamální nem kíván a közönség előtt, nem kellett volna védenünk magunkat, s az ügy abban maradt, mig más uton igazságos biráját feltalálta volna Janó ur, mi tapasztalásunk szerint, soha sem marad el. A mi logikánk tehát rendén van ebben is és a Hiradó abbeli hosszú ömlengésének — szokás szerint — értelme nincsen. De lássuk viszont Hajnik logikáját. Azt mondja: munkatársaink „dolgoznak pénzért és a szerkesztő drágán fizeti." Máshol még azzal di? csér, hogy a „Közlöny" egész létele egy elhibázott önczél, a Közlöny ollóz, a Közlöny lakájszerepet vállal egyes könyvkiadó vállalatokkal szemben, stb. stb. kérdezzük minden okos embertől — Hajniktól nem kérdezzük tehát — ha igaz, hogy a „Közlöny" munkatársai „dolgoznak pénzért és a szerkesztő drágán fizeti," mit tesz az? Ha egy vidéki lap drágán fizet, bizonyára azt, hogy áldoz tehetsége szerint lapja szellemi részének kiállítására. De mi okból fizeti, ha ollóz, és ha fizet, azaz áldoz, miért elhibázott önczél a létele ? Hjah, ép ez a Hajnik-féle kötéltánczos logikának a zsurnalisztikái bu^fencze ! A „Közlöny" a/.onban Hajnik szerint, erkölcsi alap nélkül moralizál is és a botrányhajliászat fertőjébe merül." Szent Kleofás! Pedig a szegény „Közlöny" nem hajhászott soha bot-