Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-15 / 10. szám

„Békésmegyéi Közlöny" 1880. 10. szám. vagy a kihívást elfogadja, annak büntetése 15 évi fegyház." Az ily járvány, csak drasztikus szerrel gyógyítható. -— Különben ráborul korunk világosságára a középkor phantasztikus éjszakája, mitől óvjon az ég. Politikai hirek. * A magyar delegáczió jan. 12. ülésen élénk vita folyt a Németországgal való vámszerződés fölött. — Szilágyi Dezső interpellálni készült a kormányt az orosz csapatmozgalmak iránt, de a minisztériumtól kapott bizalmas felvilágosítások folytán az interpellácziót nem tartotta szükségesnek. — A magyar delegáczió külügyi bizottságában a külügyminisztérium költségvetése tárgyaltatott. — A hadügyi albizottságban a rendes hadsereg szükséglete felett folyt a tárgyalás. B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az 1879-ik évről. Született összesen 1697, fiu 863, leány 834. ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma összesen 1091, férfi 573, nő 518 Az életkort tekintve : 0—1 évig 399, 1—5-ig 287, 5 —10-ig 50, 10—20-ig 49, 20—30 ig 52, 30—40-ig 30, 40 -50-ig 34, 50 —60-ig 43, 60-tól 70-ig 79, 70—80-ig 55, 80—90-ig 10, 90 —100-ig 3, A kórneineket tekintve: aggkór 6, agylób 10, agykérlob 20, agyszélhüdés 7, agyvízkór 6, agyliagyináz 2, agy és gerinczagylob 5, angolkór 1, bélsorvadás 3, bóllob 24, bélburut 124, bubor 5, brigthkór 1, bélgörcs 1, csontszu 1, derme 5, eskór 2, égett sebzés 3, görvélykór 20, götnőkór 108, gutaütés 15, gyermekek álgörcse 79, genyvér 1, gyermekek aszkóra 1, gyermekágyi láz 5, gyomorhurut 3, gyomorfekély 1, gégelob 1, hagymáz 23, hártyás-torokgyik 36, liányszékelós 2, holtszülött 42, hólyagos himlő 3, hökhurut 13, hörghurut 2, hörglob 9, hasadtgerincz 2, kanyaró 54, kocsi által elgázolt 1, idétlen koraszülés 7, méhrák 2, májbetegsóg 3,

! melhártyalob 6, malomkerék által összezúzatott 2, nehézszülés 2, orbáncz 3, orvérzós 1, öngyilkos 2, pokol var 1, ránggörcsök 23, roncsoló toroklob 20, rákfekély 3, sorvláz 14, született gyöngeség 87, süly 1, sárgaság 2, szervi szivbaj 10, szélhűdés 25, súlyos fejsebzés 1, tüdőlob 53, tüdőlégeny 12, tüdővizeny 9, terhességi görcsök 1, tüdőszélhüdés 6, toroklob 12, tüdővérzés 2, torokgyik 5, torzszülött 1, vizkór 60, vérhas 23, vörheny 11, veselob 5, vizrák 1, veszélyes váltóláz 4, vizbefult 5, Werlhoffkor 1, végbélzáródás 1. végbélsipoly 1, végelgyengülés 5, zúzódás 1, üszög I, kutbafult 1, összesen 1091. Ezek közül orvosoltatott 872, mig nem orvosoltatott 199. Ragályos betegségekben 160 egyén halt el u. m. holyagoshimlő, hagymáz, hártyás torokgyik, hökhurut, kanyaró, vörheny és roncsoló toroklobban. Ezen betegségek egész év folytán csupán szórványosan léptek fel. Erőszakos halállal 16 egyén mult ki u. m. öngyilkos volt 2, malomkerék által 2 gyermek zúzatott össze, kutbafult 1, vizbefult 5, súlyos zuzódást 2 egyén szenvedett, kocsi által elgázoltatott 1, égett sebek folytán 3 halt el. Törvényszéki bonczolás 5 egyénen vitetett véghez u. m. egy félakasztva talált nő, egy lövés általi öngyilkos férfi, egy holtan talált férfi hulláján. Az általános egészségi viszonyok középszerüleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét. A betegségeket illetve legnagyobb mérvben az emésztő szervek bántalmai fordultak elő, mely bajoknak leginkább a csecsemők voltak alávetve, ezenkívül a gümőkór szedett legtöbb áldozatot. Az életkort tekintve 0-tól 10 évig 736, míg 10-től 100-ig 335 egyén hall el. A himlőoltás gyermeken 1248 vitetett véghez és pedig a városban nyilvánosan minden vasárnap 844, szőlőben 146, pusztákon is magányoltás 258, összesen 1248 Kelt B-Csabán, 1880. jan. 4-én. Dr. Réthy Pál, városi t. orvos. Dr. Bende Albert, városi t. orvos. Kulpin Dániel, városi t. alorvos. Külföldi hirek. * Az angol-török viszály a biblia ügyben, Acíimed Tevfik ulema szabadon bocsájtatása folytán már teljesen kingyenlittetett. — Suvaloff grof egy pétervári távirat szerint rendőrminiszternek fog kineveztetni. — Az albán liga Gusinje mellett 8000 emberrel rendelkezik. Andrajevicza mellett pndig 7000 montenegrói van. —• Kelet-Ruméliából jelentik, hogy ott a mahomedánok tömeges üldözés veszélyének vannak a bolgár elem részéről kitéve. — Parisban körülbelül 50000 uéinet lakik, és mint különös eseményt jelentik, hogy ott német heti lap indul meg. Ausztriai hirek. * A Rudolf pálya egyik állomásán egy fűtőház kigyulladt s földig leégett. Emberélet nem esett áldozatul — As osztrák-magyar bauk 1879. évi ki nem osztott jövedelme 2.853,'376 frtot tesz ; osztalékkép tehát minden részvényre 19 frt esik. Fővárosi hirek. * A belügyminiszter a főváros közig, bizottságának több példányban megküldte Hermann Ottó müvét a „Philoxeráról" s elrendelte annak kiosztását és ismertetését. — Blaháné mint színigazgató. Azon meglepő hir kering a fővárosban, hogy Biaháné asszony kibérelte a székes-fehérvári színházat, a hol a főváros jelesebb színészeiből alakítandó társulatával hetenként négy előadást szándékszik tartaui. — A Verhovay párbaj folytán a fővárosban ismét nagytüntetés ment végbe a nemzeti kaszinó előtt. — E párbaj ügyében Czárán vizsgáló biró lett kiküldve a vizsgálat megejtése végett. — Hermann Ottót hir szerint Üchritz Zsigmond szintén kihivta párbajra, de ez a párbajt visszautasította. Hazai hirek. * A „Yáczi Közlöny" szerkesztőségi irodáját a mult csütörtökön kirabolták. — Pápán lóvonatu vasút létesítésére vállalkozott egy élelmes polgár. — Egerben Nagyfejeő Imre, illetékszabási hivaarcza tej s rózsaszínnek volt vegyülete s kaczagása olyan édes, olyan zengzetes volt mint a hárfahaug. Nyolczéves gyerek eszemmel ilyeneknek képzeltem én az angyalokat s meg kell vallanom e tekintetben azóta vajmi keveset változott a nézetem, legfeljebb annyiban, hogy most ez angyalokat, nem rövidruhás kis Malvinkáknak, hanern princesse-ruhát viselő, sugártermetű Malvinoknak képzelem. Malvinkával én igen szoros barátságban álltam Ha attól nem félnék, hogy az olvadó kinevet, azt mondanám: szerelmes voltam bele. Malvinka 6 éves volt, én nyolcz. Szomszédok lévén, együtt jártunk el az iskolába, még pedig minthogy a falu meglehetősen távol volt, nem is gyalog hanem lóháton. Még most is előttem áll képe ama naponta ismétlődő kedves jelenetnek. Oldalra vetett könyves táskával büszkén ültem meg kis erdélyi lovamat az almás-pej „Muczi"-t, mely könnyedén ügetett velem a Malvinkáék tornácza alá Itt belefújtam kis sípomba, mire mint a tündérmese bűvös sípjára, egy lovász az enyémhez hasouló nagyságú tiszta fekete pouyt vezetett elő s az ajtóban csakhamar megjelent egy kis tündér — Malvinka. A lovász fölsegítette a lóra s egymás mellett ügettünk be csendes lépésben az iskolába, követve a lovász által, ki Malvinka könyveit hozta s a lovakat visszavezette. Igy volt ez mindennap. Nem csoda tehát, ha lelkünk össze kezdett forrni s annyira megszoktuk egymást, hogy minden szabad pillanatunkat együtt töltöttük. Vagy én mentem át Malvinkáékhoz, vagy ő jött át mi hozzánk, s aztán órahosszákig játszadoztunk együtt a kertben. Malvinka ugy csacsogott akár egy kis madár, ón meg szent áhítattal hallgattam. Néha lementünk a Tiszához s a partra ülve néztük csendesen a siető hullámokat, a „teszi-veszi" halászt, a vízi malmot Diót dobáltunk a vízbe s számítgattuk mikor jut ez a Dunába, abból a tengerbe, hol majd a czápa gyomrába kerül, miből viszont valami vad ember veszi majd ki s nem kevéssé fog bámulni milyen furcsát talált ő abba a halba. Ilyen gyerinekbohóságokat csacsogva sokszor észrevétlenül messzire barangoltunk el a szülői háztól s nem egyszer betévedtünk a C s o b á n k a-erdőbe, honnan csak nagynehezen tudtunk hazakerülni. Igy szőttük mi össze boldogan a gyermekkor édes álmait. Annyira ragaszkodtam én e gyermektársamhoz, s annyira össze voít már lelkem olvadva az övével, hogy tőle elszakadni egy lett volna előttem a halállal, mert a tőle való elválást nem tudtam volna túlélni. Egy később kifejlendő hatalmas érzelem első csirái voltak ezek. Néhány nappal történt Malvinka születésnapja előtt, hogy valami elbeszélés vagy mese — már magam sem tudom mi volt —• olvasása után, a hős példáját követendő nagyon regényesnek találtam szerelmes levelet írni Malvinkának. Hiába a regényesség iránt már akkor is nagy hajlammal birtam Nem emlékszem már a levél tartalmára, csak annyit tudok, hogy valami „levelező"-bői irtam ki s sziv és szerelem sokszor fordult elő benne. A végén azon elternativa volt fölállítva, hogy egy „igen1 szavával a legboldogabb halandóvá tesz, és egy „nem"-mel egész éltem boldogságát romba dönti. Napok jöttek, papok mentek, Malvinka csak nem felelt. Én nem néztem ugyan Rómeóként a holdvilágot, még csak hosszú monológokat sem tartottam, de azért mégis bántott a hallgatás. Malvinka azonban csak oly szíves volt irányomban mint mindig, csak néha vettem észre, hogy lopva tekintget felém s rejtélyesen mosolyog. Kétség és bizonytalanság között hánykódott lelkem, midőn ránk virradt Malvinka születésnapja. * (Folyt, köv.)