Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-09 / 89. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 89. szám. de 10—15 év múlva igen emelkedik. Ezeket megfontolva, belátják azok is, kik e vasutat ellenezték, mily sokkal tartozik Szarvas város azon fölvilágosodott és előrelátó elöljáróknak, kik e vasutat már akkor is áldozatkészséggel készek voltak létesíteni, mikor még engem nem is ismertek, s mikor nekem o tekintetben érdemem nem is volt, nem is lehetett. Hasonló törekvést kellene kifejteni más tehetős városoknak is, mert az általános jólétet és adózási képességet semmi nem mozdítja ugy elő, mint a vicinális vasutak létesítése. Körülbelül két liosszu éve, uraim, hogy az önök körében meg nem fordultam, illő dolog tehát, hogy a politikáról, a politikai pártokról, a kormányról s általában pártunk jövőjéről röviden nyilatkozzam. A mostani éles küzdelmek közepette egy férfin magasodott ki a politikai tusákban, ki egy maga minden támadásnak czéltáblája lón, és ha egyeseket megtátámadtak kíméletlenül, valótlan hamis ál Utasokkal, azt nem lehet egyébnek tulajdonitani, mint annak, hogy e férfiúhoz nem tudván hozzáférni, igyekeztek a talapzatot, t. i. a pártot, mely őt fenntartja, megtámadni. De ezen támadásoknak nem volt meg a kivánt eredménye azokra nézve, kik azt kezdeményezték. Nagy politikai pártokban egyesek lehetnek hibásak és gyarlók, habár talán nem is annyira, mint kürtöltetnek. De mentől több gyarlóságot fogtak rá a párt egyeseire, annál jobban kimagasodott a támadók felett a miniszterelnök alakja, a kire alapos vádat egyet se birtak felhozni Elégtételt szolgáltattak néki az ellenzék derék vezérei; Irányi Dániel e sárral-dobálás rut mesterségét határozottan kárhoztatta, s báró Bánhidy, kinek erős itélőtehetségét ép ellenfelei is ép ugy elismerik, mint férfias politikai bátorságát, leginkább elég. ételt szolg í Itatott akkor, midőn a miniszterelnök tehetségét és hazafiságát nyíltan kiemelte. Az egész párt, az egész ország büszkeséggel néz e vezérre, a kit a sárra]adobálás ezen cynikus korszakában érinteni senkisem képes. S bármennyi irigy ellensége legyen azért, mert az egykoron uralkodott emberekkel volt alkalmunk látni, a népszínműben mint postást, az operettben mint Írnokot, de nekünk ugy tetszett, mintha gazdag forrására találtunk volna nála iiz angol igazi humornak. Majd elválik, ha többször és nagyobb szerepekben látjuk. Marcz'eil Géza urat ismeri az ország: régi színész és hangja mégis mindig uj és fiatal marad és megrázkódtatja most is a színpadot, ugy mint ezelőtt 10—12 évvel, játéka pedig a cornevillei harangokban az őriilési jelenetben sok tragikus színészével kiálthatta a versenyt.. Csige urnák kitűnő erős hangja van, de még nem tud vele kellőleg elbánni, azonban látszik. hogy e tekintetbeni kiképeztetése csak idő kérdése Játéka nyugodt és értelmes Eddig figyelmet keltettek még a nők közt G s é k y Ilona kisasszony, a férfiak között Szómba chy Vilmos és F e h é r v á r y Ottó urak. A karok vidéki színpadon nem igen jók szoktak lenni. Ann il nagyobb Locsárek karmester ur érdeme és ügyessége, hogy oly c'sekélyszámu hangerőből igen jó kart tudott összeállítani s jól begyakorolni, mint a minőt a cornevillei harangokban hallani alkalmunk volt. Igen természetes, hogy bemutatásunk nem lehetett kimerítő, mert hisz csak még két darabot láttunk és például az igazgatót, Gerőfy urat magát sem ismerjük még. Majd alkalmilag jobban és alaposabban veszszik a tollúk hegyére Ficzkó, vagy Aliquis kartársaim. Géniusz. az igazság erejénél fogva lerakatta a fegyvert, s bár nem tudják neki feledni, hogy kíméletlen volt gyarlóságaik iránt, egyet el kell ismerniök, hogy mind ő, mind Péchy Tamás, mind Simonyi Lajos báró, a kiket ő a balközépről a miniszteri padokra bevitt jellemre, tettekre nézve mind kifogáson felül állanak, s nincs semmi alapos kifogás, a mit ezen egyének becsülete ellen valaha fel tudtak volna hozni. De hagyjuk el ezen kellemetlen személyes dolgokat, nézzünk a politikai támadásoknak szemébe, melyek kormányelnökünk ellenében általában felhozatnak. Azt mondják először, hogy ő insonsequens, másodszor, hogy ő az oka a közjogi ellenzék megszaporodásának. Igazsága volt Kossuth Lajosnak, midőn egy barátjához irt levélben azt irá, hogy ha Tisza Kálmán 1866-ben a közjogi ellenzék terére nem lép, — ha a balközép, a magyar középosztály és intelligentia zömével az ő zászlója körül nem csoportosul, akkor ez ország nagy része, sőt többet mondok, magyar része szélső baloldali lett volna. A nép ismerte a balközép vezérférfiait, kik jobbára a középosztályból kerültek ki, ismerte azok szereplését a forradalom allat és után, megdöbbenve látta, hogy e hatalmas párt mérsékletre inti őket s a forradalmi ut elhagyására figyelmezteti. Akármit mondhatnak Tiszáról, azt tagadni nem lehet, hogy ő az úgynevezett szélső ballal és nemzetiségekkel a solidaritást minden ünnepélyes alkalommal megtagadta ós álláspontját velük szemben kifejtette. Igy semmi inc.onsequentia nem volt abban, hogy a balközép vezéreinek az uj kiegyezés küszöbén volt bátorságuk a rongált, az ország pénzügyi bukásának elhárítása végett nehéz pénzügyi viszonyok közepette a kormány átvételére vállalkozni. (Folyt, köv) -tó Kiadások Kiadott Kiadások ossz e V 5? számadási czimek megnevezése osztr. ért. fc, frt kr I. Megyei tífztv. és szegődményesek fizetése 48042 40 II. Ezek mellékjárulékaira 50 • — III Közbizt személyz és szolg. fizetésében .339; 54 IV. Ezek mellékjárulékaira 2783 41 V. Hivatali helyiségek bérletére . . . — VI. Irodai szükségletekre 3956 37 VII. Uii költségek és napdijakra .... 357 6 VIII. Megyei épületek fentartasára . . . 6094 36 IX Rendszeresített vegyes költségekre . 74 46 X. Előre nem látott költségekre . . . 73? 3 összesen 65938 63 Levonva a kiadást a bevetőiből, marad a pénztáiban 1880-ik évre .... 871 25 MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye házi pénztárának negyedévi zárszámadásai. I. Az 1870. XLII. t-cz. 14. §-a szerint a megye zárszámadása a tavaszi közgyűlésen megvizsgálandó, ezt 15 nappal megelőzőleg, az állandó választmány véleményével együtt a bizottsági tagoknak kézbesítendő; egyszersmind pedig közszemlére is kiteeudő lóvén : a törvényéé rendelkezéséhez képest, a megye házi pénztáráról szerkesztett ós számvevőileg is megvizsgált 1879. évi zárszámadás kivonatait, az állandó választmány véleményével együtt, oly megjegyzéssel küldőm meg, hogy a számadás megvizsgálására hivatott tavaszi közgyűlés f. évi május hó 18-ra tüzetett ki, s hogy ugyanodéig a számadás okmányaival együtt, a megye jegyzői tisztségéi, — a hol ezek közszemlére kitéve vannak, — mindenkor megtekinthetők. B.-Gyulán, 1880. május hó 1-én. Janesovics Pál s k. alispan. Kivonat Békécvármegye házi pénztárának 1879. évi zárszámadásából. i. ii. in IV. v. VI VII. Bevételek számadási czimek megnevezése 1378 évi pénztári maradvány . . . Javadalmnzas az országos pénzalapból Előlegek megtérítéséből . . , . . Közérdekű nyomtatványok .... Bitang jószágok árából Rabtartasi költségek megtérítéséből . Megyei fekvőségek jövedelméből . . Rendkívüli jövedelmekből .... Befolyt ö z a z e g | osztr. ért. frt ikr 217026 78654140 472 222 384 4916 86309 25 (Vége köv.) Alispáni jelentés, Felolvastatott Békésmegye 21-es bizottságának május 3-án tartott gyűlésén. (Folytatás.) III. Közutak, hidak. A közmunkaerő felosztása iránti határozat csak a mult hóban hozatván meg: a járási szolgabirák és Gyula város polgármesterének nem volt elég idejök arra, hogy a közutakon létező megrongálások helyreigazítását eszközölhették volna. Mindazon által Gyula város polgármestere az utak tatarozását foganatba vétette; a gyulai járás szolgabirája a gyula-dobozi útnak a Ilidtől a községig terjedő elrongált vonalát megigazitatta, de az árviz által teljesen járhatlauná tett doboz vésztői útnak helyreállítását nem eszközölhette. A békési járásban a közutak a járási szolgabíró jelentése szerint, jóllehet a javitás még meg nem kezdetett, átalában kielégítő állapotban vannak; de hogy a békés-csabai úttest azon része, melynek feltöltése a mult évben megkezdetett, és melynek kiállítási költségei fedezésére megkívántató összeg a járási szolgabíró rendelkezése alatt áll, bevégeztetett-e ? erről a szolgabírói jelentós meg nem emlékezik. Az orosházi járásban az utak a járási szolgabíró kifejezése szeriut sok kiváuui valót hagynak feu, miután vállalkozó a megyétől még nem jött utat javítani, a kire a járási szolgabíró hiába számit, miután az utak tatarozásának végrehajtása közmunka felosztási határozat 18. pontja szerint a községi elöljárók feladatát képezi. A szarvasi járásban a szarvas-szt.-andrási, valamint a szt.andrás öcsödi ut a Mogyorós halomtól a Horga gátig a járási szolgabíró jelentése szerint tervszerüleg és csinosan kiépíttetett. A gyomai járásbeli utak nem a legjobb karban vannak, különösen a gyoma-dévaványai ut egy része, melynek kijavítására azonban az intézkedés megtétetett. E helyen megjegyezni kívánom, hogy a vasúti indóházhoz kivezető s a mult évben ki és feldomboritott útvonalon, mely az előtt téli időben járhatlau volt, a közlekedés biztosíttatott, mely útvonal teljes felépítésével a járási szolgabíró tevékenységéi ek ujabb jelét adandja. Végre a szeghalmi járás utait illetőleg a járási szolgabíró jelentése alapján megjegyzem, hogy ezen utak járható állapotban vannak, kivéve a f.-gyarmatnagybajomi utat, mely a Mezőturnái elzárva volt holt Berettyó medrében felduzzadt viz által meghátaltatott és az elmosás ellen csak nyúlgát emeléséi el mentetett meg, mely útnak helyreállításáról a t. bizottság a megyei államépitészeti hivatal előterjesztése nyomán gondoskodni fog. A szeghalmi járásban a mult évben vállalkozóra bizott átereszek felépíttetvén, a járási szolgabíró által a megyei államépitészeti hivatal közbenjöttével felülvizsgáltattak. A Mezőberény község költségén megyei segély hozzájárulásával felépített nagyobbszerü jármos fahíd a vállalkozók által felállíttatván, vezetésem alatt, a járási szolgabíró 8 a megyei államépitészeti hivatal és a gyulai kin folyamuiérnökség kiküldöttjei közre-