Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám
1880-03-10 / 48. szám
B.-Osaba, 1880. VII. évtőlvam 48. szám. Szerda, márcz. 10-én. MEGYEI K Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy pORtán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld J. könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „NJ'ilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, felolvastatott a f hó 8-án tartott közig. biz. gyűlésen. (Folytatás.) II. Közbátorság. Gyulán a mult bóban hat kisebbszerü tolvajlás történt, melyek tettesei a fenyitő bíróságnak átadattak. A januáriusi gyulai országos vásár alkalmával Laasz János m.-herényi lakos kárára eltolvajolt 2 drb ló elsajátitói is kézre kerittetvén, Pécskáról a kir. ügyészséghez bekisértettek. — A megyei főesendbiztos engedélyezett távolléte miatt a járásban elkövetett bűntényekről kimerítő jelentést ezúttal nem tehetvén, csak annyit jegyezhetek meg, hogy Csabán és Szeghalmon egy-egy házbetöréses tolvajság követtetett el, mely utóbbi kiderittetvén, a tettesek a bíróságnak átszolgáltattak. III. Árvízügy. Galacz János kir. folyammérnök úrtól folyó évi február 23-án nyert értesités nyomán, miszerint jóllehet a Körözs folyók lassú áradásban vannak, de a felső vidékekről jelzett nagyobb mérvű havazás és esőzés folytán a legrosszabb következményektől tarthatni, — Gyula város polgármesterét és a járási szolgabirákat az árvízveszély elleni óvintézkedések szigorú és erélyes foganatosítása végett felhittam. — A megjósolt áradás oly rohamosan következett be, hogy a gyulai határban levő fekete Kőrözsi sitkai balparti nyilás, mely az oláh rétet elborította deczemberi árviz levezetése végett két méternyire megkeskenyittetett, valamint a nagy csatorna jobbparti magsári felső betöltés is február 25-én hajnalban egyidejűleg kiszakadt. — Az innen eredt veszélyt növelte azon sajnos körülmény, hogy a Fekete Körözs balpartja Feketegyarmat alatt gonosz szándékból erőszakosan kivágatott, a fehér Körözs jobb partja pedig Székudvar határában kiszakadt, — mely réseken az árviz Gyulavári határába, innen a gyulai bánomföldekre és az oláhrétbe özönlött, a magsári szakadáson pedig a dobozi körsánczok felé és a békési területre terjeszkedett. Ily válságos helyzetben a gyulai járás szolgabiróját Doboz község körgátjainak védelmére kiküldvén, a veszélyről főispán ur ő méltóságát is értesítvén, ki a székvárosban február 26-án, midőn az árviz a legmagasabb fokot érte, megjelenvén, — minthogy a járási szolgabíró minden idejét és figyelmét Doboz község védelme vette igénybe, a szintén veszélyeztetett Gy.-vári község védelmének vezetésével if. Jantsovits Pál megyei aljegyzőt, szolgabírói hatáskörrel ellátva megbízni méltóztatott. — A magsári szakadáshoz a kir. folyammérnök megkeresése nyomán, minthogy ő a társulati mérnöknek segédkezet nem nyújthatott. Neugebauer Sándor megyei államépitészeti segéd mérnököt kiküldöttem; — a dobozi körgát megerősítéséhez a járási szolgabíró jelentéséhez képest Csabáról 400. darab két öles hosszú és 2 hüvelyk vastag pallódeszkát rendeltem, — és tekintve, hogy az élővizvezető csatorna viz-tükre ós főkép Békés városára nézve veszélyesen emelkedik : Aradmegye alispánját a butyini vizosztó lezáratása és később a Nádor, illetőleg az élővizcsatornába szakadó aradmegyei belvizek kirekesztésének elrendelése végett megkerestem. — Intézkedtem továbbá, hogy mig a szarvasi járás szolgabirája a védintézkedésekkel Szarvason van elfoglalva, addig segédje Szt.-Andráson és Öcsödön vezesse a védmunkálatokat"; a járási szolgabirákat pedig általában felhittam, hogy az árviz állapotáról a vész tartama alatt naponkint értesítsenek. — Jelentem továbbá, hogy február 25-én a sitkai szakadás megszemlélésére a polgármesterrel együtt indulván, a remetei hidnál tovább sem gyalog, sem kocsin mennünk nem lehetett. Másnap február 26-án a járási szolgabiróval Gy.-Vári község helyzetének felismerése czéljából a helyszínére kimenve a gy.-vári Körözshidnál a község elöljáróival találkoztam, a kik azon félelmökben, hogy a hidnál összetorlódó jég oly duzzadást idézend elő, mely a községet könnyen elpusztítja, a hid felbontását kérték, mely kérelmet a helyi viszonyok latba vétele után indokoltnak nem találtam ugyan, de megígértem, hogy ha az általam a helyszinére azonnal kiküldendő megyei államépitészeti mérnök elbontását indokoltnak találandja és saját felelősségére javaslatba hozandja, én az elöljárók megnyugtatása végett a hid felszerkezétének elbontását elrendelendem, a mit miután Kis-Kéry Mihály megyei államépitészeti mérnök a hídnak legalább két középső járom közét azonnal eltávolitandónak véleményezte, mert a községet a hid két középső járma közt megtorlódott jég miatt, melynek továbbítását. a nyeregfák és a hoszgerendák nem engedik, veszélyeztetve találta, meg is kellett tenés a kiküldött helyettes szolgabírót a janem: vasló mérnök közbenjöttóvel való végrehajtással megbíznom, — ki azonban e rendeletem végrehajtásával, melyet másnap Békésről távirati uton A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A gotthárdi alagút. Mig a szabad Magyarországon egy Istóczynak a porosz junkerek arisztokratikus bődületeinek utánzásában álló, őrült eszméit kezdik követni s némi kis zsidó-heczczeket arranzsirozni nemes időttöltésül: addig az ausztráliai, ezen a munka által testvérileg összekötött, mindenféle nemzetiség, vallás sőt különféle arczbőrü vad népek, világkiállítást fognak rendezni. S mig a szabad magyar küzd a szerbek, románok, tótok ellen és most nem elégelve meg a nemzetisége súrlódásokat, még egy kis vallási harczot is akar insczenirozni s a zsidókat is ellenségévé tenni , kik eddig a drága hon földje iránti szeretetből, melyen születtek, hazafiság dolgában bármely Tuhutum-vérü Mokány Berczivel versenyeztek : addig a szabad svájczi nép a világot meghódítja magának eszélyes, csendes s mégis nagyszerű munkásság által s hangyaszorgalommal hegyeket hord el, hogy az ipar és kereskedelemnek — az állami jólét ezen két, Magyarországon még ugy szólván megvetett tényezőjének — hisz a zsidókat is azért nem szeretik, mert kereskednek I — uj utakat nyisson. Ilyen az egész világot bámulatra inditó mű a St. Gotthard keresztülfurása. A sz.-gotthárdi alagút febr. 29-én átfuratott. A szabad Svájcz győzelmi ünnepet ül ez eseményben, mert ez a munka, szorgalom, a modern technika s a vállalkozási szellem győzelme. Az alagút áttörése egyúttal lebontotta az utolsó válaszfalat Német- és Olaszország közlekedési területe között, s az Alpok sziklái alatt uj ut nyittatott a közlekedésnek. Érdekes lesz ez alagút készítéséről egyetmást elmondani. Hét évi szakadatlan munka eredménye az a végső fúrás, mely az alagút keresztültörését febr 29-én befejezte. Az alagút hossza 14,920 méter; tehát mintegy 2600 méterrel múlja felül a montcenisi alagutat; a vasút közlekedésére azonban még annyi mindenféle munkát kell még elvégezni az aknában, hogy annak teljes használhatósága csak 1882-ben fog bekövetkezni. Az alagút építője Louis Favre, ki a nagy művet 8 év alatt vállalkozott elkészíteni, 15 millió frankkal olcsóbban, mint az olasz közmunkák társulata, ugyanaz, mely a hires montcenisi alagutat készítette. Mig az olasz társulat csak azon esetre egyezett bele a 8 millió franknyi óvadék elvesztésébe, ha az alagutat 11 év alatt el nem készíti, Favre elfogadta a kauczióvesztést 9 év elteltével s még azon további súlyosbító föltétel mellett, hogy nyolcz év elteltével mindennapi késedelemért 5000 frankot húznak le neki az első félévben, s 10,000 frankot a második félévben. Ez utóbbi félév, tehát a 9-ik félév beteltóvel, ha a munka még akkor sem kész, a 8 millió frank óvadékot is elveszti. A munkálatok elé roppant akadályok gördültek. Az átfúrandó kőrétegek olyan szívósak, kemények s szilárdak voltak, hogy a vállalkozónak egynél több oka is volt a kétségbeesésre, c a munkálatok megkezdése után pár évvel már 102 millió frank deficzit is mutatkozott. Mindez akadályok daczára azonban az irányakna áttörése mégis hét hónappal előbb megtörtént, mint a hogy az a szerződésben ki volt kötve. Fájdalom, a 'merész vállalkozó Favre nem érte meg vállalatának sikerültét. Tavaly nyáron belebetegedett a munkába, azon borzasztó lég következtébon, melyet az alagútban a mérnököknek és munkásoknak szívni kellett, s rövid időn