Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-25 / 127. szám

VI. évfolyam. 1879. 140. szám. B.-Csaba, deezemlier 201-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. IvíTegjelenils: laetenlsiént háromszor: vasárnap, Ised-d. (féliven) és cs-dtörtölsön.. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és l£lad.ó-lilvatal : Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szálll ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „lVyilttér"-ben egy sor közlési dga 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. — A „Békésmegyei Naptár" befejezéséhez közeledik és e hó végén szétküldése megkezdetik. — Azon t. cz. előfizetők, kik ez óv elején egész évre fizettek elő lapunkra, igéretünk szerint ingyen kapják. Lipuuk egyéb t. előfizető', kiadóhivatalunknál 50 kr. érték beküldésével megrendelhetik. — Nem előfizetők Grünfeld J. b -csabai könyvkereskedő urnái vagy kiadóhivatalunkban rendelhetik vagy megjelenése után vehetik meg 80 kr. bolti áron. A naptár tartalma: 1) A borítékon bélyegfokozat, kamatszámitási tábla, vasutaink menetrende (a szarvasié is), betáblázási illetéket mutató tábla. 2) Naptári rész. Az 1880. szökőév naptára; névnapmutatótábla a-b-c szerint, gazdasági teendők az év minden hónapjára. 3) Békésmegyei Kalauz : a) általános: Békésmegye tisztikarának, törvényhatósági, közigazgatási bizottságának, a gyulai törvényszéknek és ügyészségnek pontos névjegyzéke ; a gyulai kir. törvényszéknél bejegyzett összes megyei kereskedők a-b-c szerinti névsora, hivatalos adatok nyomán, b) részletes kalauz : a Békésmegyében létező összes községekről minden tudni való u. m. elöljáróság, hivatalok, egyletek, intézetek, iskolák és tanítóik, templomok, nagybirtokosok, vásárok, vendéglők, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok, nagyobb, kereskedők, iparosok, lakosság vallás szerint ós lelkészeik s egyéb említésre méltók. 4) Irodalmi rész. 5) Ország3s vásárok. 6) Hirdetések. A naptár két fametszetü képpel van ellátva, melyet Cservenák Gusztáv csabai fametsző és nyomdász metszett. — A naptár Takács Árpád ur nyomdájában nyomatott. Megjegyezzük. hogy hirdetések még e hét végéig, 28-ig vétetnek fel Grünfeld J. csabai könyvkereskedőnél, vagy e lap kiadóhivatalában —s. F. hó 22-én Mezö-Berényben a .Nagy vendéglő" termében zártkörű tánczmulatság tartatott. Inkább mondhatnók „kiskörű" tánczmulatság, mert nagyon gyéren volt látogatva. Lehet, hogy a bál-saison kezdetén a kedélyek még nincsenek azon hangulatban, hogy Terpsyckorének hódoljanak; de azok a kik ott voltak, híven teljesítették a tánczrendnek „kiviradtig" szóló ,rendeletét," mert Purcsi Miska csabai zenekar tagja tudta a közönséget tüzes czimbalomjátékával lelkesíteni, A „BÉKÉSBEGIEI KÖZLÖNY" TiMJA, Ha-t feleség

1 egyszerre. Ez 6em mindennapi dolog. Hat Isten-csapást elviselni ugyanazon egy időben, bizony, nagyobb érdem, mint megdeutsch — hatvanosodni. És az embernek még sincs érzéke az ilyen érdem jutalmazására, sőt ellenkezőleg, amint majd a következőkből mindjárt meglátjuk. Pozsonyban nemrég a vádlottak padján egy érdekes fejű, fekete göndör hajú, villogó szemű, mintegy 32 éves férfiú ült. Izráel ezen utóda hatszor nősült meg. Üzletére nézve házaló, feleségeit ugy helyezte el, hogy Pozsony regényes vidékeinek egymáshoz közel álló községeinek mindegyikében külön háztartást rendezett be. Igy Modor, Bazín, Stent-György városokban is mindenütt egy-egy neje lakott, házaló kereskedésének vitele czim alatt; azután majd egyiket, majd a másikat látogatta meg a nélkül, hogy gyanút ébresztett volna a kimaradás miatt. A véletlen azonban, mely gyakran a legrejtélyesebb bűnöket napfényre hozza, itt is a gondviselés szerepét játszotta. — Diezel Elek volt szeghalmi postamester temetéséről, mely f. hó 17-én ment végbe, hosszabb leírást kaptunk, melyet helyszűke miatt jövő számunkban közlünk. — A katonasági dij. E czimet viseli az 1868. XL. törvényczik 56. paragrafusa, a mely elrendeli, hogy „az oly védkötelezettek, a kik valami hiányosság miatt a sorhad- (hadi-tengerészet) vagy honvédségbelí szolgálatra be nem soroztathattak, valamint azok is, a kik családi tekintetből ideiglen felmentettek és a kikre mint póttartalékosokra a tettleges szólgálatteljesités sora nem került, vagyonosságukhoz vagy keresetképességükhöz képest, a rokkant katonák eltartására, katonasági dijt tartoznak fizetni. Ezen dij mennyisége és beszedési módja külön törvény által fog meghatároztatni." E paragrafus utóbbi határozatának fog eleget tenni tehát az előterjesztett tjavaslat. Az országgyűlési tárgyalások szerint fejadó alakjában fog kirovatni e dij a katonakötelezettség egész tartamára, tehát 12 évre. A legkisebb óvi dij egy forint lesz, a mely esetleg az illető katonakötelezettnek helységére is kiróható. Az ezt követő dij 3 forint. A legnagyobb dij 100 írtban állapíttatott meg. Az első évben 400.000 frt jövedelmet várnak e dijakból, a mely tizenkét év múlva öt millióig emelkedhedik évenként, mert akkor tizenkét díjköteles korév fog megrovatni ez adóval. Más forrás szerint, a váltságdíj megállapításában az állami adó lesz irányadó. A ki egyáltalán adót fizet, az legalább is 3 frttal rovatik meg e czimen, s a 100 frtos kirovás a három legfelsőbb adóosztálybelieket illeti; az összeg aztán 3 és 100 frt közt megy fólebb, fokozatoson az állami adó mennyisége szerint. Az 1 irtot csak teljesen vagyontalan egyének fizetik. Ha a megadóztatottnak személyesen nincs jövedelme, atyjának azonban van, akkor a váltságdijat ez fizeti, de az összeg megállapításánál a gyermek száma is tekintetbe veendő. A váltságdíj nem lesz állandó, hanem az adókivető bizottságok által minden évben külön állapittatik meg az illetőknek változott vagyoni viszonyai és államadója arányában. Szellemi fogyatkozás miatt nem katonáskodók, ha szüleik semmi vagyonnal sem bírnak, ez adó alól fölmenthetők : ugyanez történik testi fogyatkozás esetén is, ha ez az illetőt a keresetre teljesen képtelenné teszi. — Halálozás. Kiss Józsa kir. táblai bíró, a megyénkben általánosan tisztelt Kiss családtagja, szívbaj Az első számú feleség egyetlen fiácskája egy reggel feldöntötte a lekváros fazekat, midőn belőle nyalakodni akart. A fiu megijedett, hogy lesz most kapsz, megszökött, faluról-falura koldulva járt kelt, mig egy délután a juniusi napok melegétől eltikkadtan a neudorfi erdőben eltévedt, estefelé az ott száraz ágat szedegető Braun Száli, emberünk hatodik felesége, a 9 éves fiút megtalálta s hazához vitte Másnap reggel a fiút Száli kérdezgetvén, megtudta, hogy ő W. házalónak a fia, ki őt nagyon szereti ; anyja azonban rosszul szokott vele bánni, s hogy apját fölkeresni indult, kivel együtt akar maradni Sötét sejtelmek szállták meg a nő szivét, miért is elhatározta a gyermeket magánál tartani, mig bizonyságot nem szerezend magának. Másnap junius 14-dikén megérkezett késő este emberünk. A gyermek már aludt, reggel pedig, midőn felébredt, az apa aludt, az alvóban a fiúcska apjára ismert , reá is akart rohanni, hogy föltalált apját csókjaival halmozza el, azonban Braun Száli intette a fiúcskát, hagyná apját aludni, aki elfáradt s elvitte a fiút a szomszédba, maga pedig elment a bíróhoz a dolgot följelenteni. Igy történt azután, hogy W—t elfogták s 8 nap folytán elhunyt. Kiss Józsa egykor Békésmegye főjegyzője volt s Wenckheim Béla báró különös barátságának örvendett. A kir. tábla egyik legjelesebb bíráját vesztette el benne. Joviális, derék agglegény volt, kinek elhunytát bizonyára sokan fájlalják. A halálesetről a következő gyászjelentést kaptuk: Gorove Gergely, Lajos, Kristóf, Lengyel-Gorove Anna, Karácsonyi Gorofe Jozefa, Kis János, nyug. törvényszéki elnök, Kiss Béla és Kiss László magok, valamint számos rokonai s barátai nevében ís szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen unokaöcscsük, dr. Kiss Józsa, budapesti kir. ítélőtáblai bírónak, f. hó 19-ik napján reggeli 4 órakor, életének 46-ik évében hosszas szenvedés után bekövetkezett halálát. A boldogultnak hült teteme folyó hó 20-án délután 3 órakor a r. kath. egyház szertartása szerint IV. kerület, Lipót-utcza 21. sz. a. lakásán beszenteltettek és a kerepesi ut melletti temetőbe örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent miseáldozat pedig f. hó 21 ón délelőtt 10 órakor a ferenczrendiek templomába megtartatott. * A m. kir. pénzügyminisztérium elrendelte, hogy az aradi kir. pénzügyigazgatóság feloszlatásával egyidejűleg a makói kir. illeték-kiszabási hivatal Békésmegye székhelyére, Gyulára helyeztessék át s hogy ezen hivatal ügyköréből Csanádmegye két adóhivatali kerülettel elvonatván s ezeknek iletékügyi teendői a szegedi illetékkiszabási hivatalra ruháztassanak át. Ezen intézkedésről Békésmegye alispánja a megyei községeket azon utasítással rendelte értesíttetni, hogy az 1880. évtől kezdve illetékügyekben a gyulai illetékkiszabási hivatal az eddigi adóhivatalok közvetítésével fog működni. * Zsilinszky Mihály gyomai országgyűlési képviselő jövő csütörtökön a budapestii iparos körben előadást fog tartani: .Magyar szokások és miveltségi állapotok a XV-ik század végén* czim alatt. * Szarvasi illetőségű Závoda Mihály 15 éves, béres-gyermek, Povázsai Mihály szarvasi lakos tanyájáról nyom nélkül eltűnt. Országszerte nyomoztatik. (r) A b.-csabai iparos-ifjak önképző- és segélyző-egylete által f. hó 23-án rendezett ünnepélye fényesen sikerült. A felolvasást Krnák Mihály ur kezdte valóban történelmi becsű vonásokban ecsetelvén a régi kor egyik dicső nemzetének, a főnicziaiknak kereskedelmét és iparát. Zsilinszky Endre alatt a vizsgálat kiderítette, miszerint Szálin kivül még 5 más nővel kötött házassági frigyet, s mind a hatról szorgalmasan gondoskodott s meghordta a házhoz mindegyikének a szükségeseket. ( Ezek azonban a törvényszék előtt szidták gyaláztak, 8 elitéltetósét kívánták, csak a numero 4 feleség kérte a bírókat férje fölmentésére, a kivel különben a többi közül a leggyöngédtelenebbül szokott volt bánni. A közvádló a törvények értelmében halált kért a bűnös fejére. Vádolt védője szónoklatában kifejtette, hogy már az, ki két nőt vesz feleségül, őrült. Aki tehát ráadja fejét, hogy egynél több nőt sőt épen még hatot vegyen feleségül, annak esze nem lehet helyén. Védencze orvosilag leendő megfigyelését s az után fölmentését kérte. A törvényszék csakugyan hajolt a védő érveire s a vádlottat orvosilag megfigyeltetni rendelte. A hatnejüség miatt letartoztatott és megfigyelés végett a Lipótmezőre küldött W. azonban útközben a szemezi állomáson kísérője melől szerencsésen megszökött.