Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-09-09 / 94. szám

' vr. évfolyam. 1879. 94. szám. B.-Csaba, szeptember 9-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelejük. hetenként háromszor : vasár-nap, kedd (féliven) és osiitörtökön, Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI .HIREK. ^ Kinevezés. Keezkés Sándor gyulai körös-ber.'ttyó szab. folyammérnök ur a temesvári folyammérnökség vezetéséhez neveztetett ki, s helyébe Gyulára ideiglenes minőségben Galaez János ur neveztetett ki. É^'ő petróleum. Gyulán kevésbé mult, hogy U. E. urnái a mult héten nagyobb szerencsétlenség nem történt. U. házi ur nejével együtt eltávozott este hazulról, előbb azonban a gyermekeket lefektették s elaltatták, a lámpát pedig félig lehúzva az asztalon hagyták. A gyermekek később felébredtek, az asztalhoz húzódtak, s a lámpával addig játszadoztak, mig végre is az leesett, összetört, természetesen az égő petróleum szabadon égett a padozaton, lángja ijesztő mérvben növekedett, ugy annyira, hogy az utczán járókelők is észrevették a szokatlan világosságot és többen behatolva a szobába, ezeknek sikerült gyorsan eloltani a tüzet. A gyermekeknek szerencsére semmi bajuk nem történt, csak a bútor szenvedett némi kárt. Nagyobb gondosság és felügyelet kell a gyermekekre ! (i) A Békésen működő Váradi-féle színtársulat csak m-m tud zöld ágra vergődni, bármint törekszik ós iparkodik is. (Ép ugy m

;nt Gyulán a Csókáé). A társulat csaknem minden játéknál uj és jó tagokat mutatott be s mind ennek daczára telt házat nem érhet el; hogy mi oka ezen közönbösségnek nem leliet tudni. A békési közönség mindig pártolólag viseltetett a művészek ezen osztálya iránt és sokkal gyengébb, sőt számba sem vehető társulatot támogatott s a mostanit, mely sok tekintetben felülmúlja az eddigieket, hagyja éhezni, mi valóban meglejthellen tünemény. Legközelebb Budapestről várnak vendégszereplő színészeket, kik vagy négyszer fognak fellépni. Ebből is kilátszik, hogy Váradi Ferencz igazgató ur minden kitelhető módon igyekszik a békésieknek igényeit kielégíteni. (i) á békési r. kath. egyházat és papil&kot tatarozzák. Helyesen tennék, ha a templom óráját is — melyen a számok már alig láthatók — megfestetnék. (i) A békési „Korona" vendéglőt Erős János m.berényi vendéglős vette által s csinosau berendezvén, a közönségnek — szolgálata felajánlása mellett — ajánlja, (o) Ki'ecsányi Ignácz színtársulata már megérkezett Szarvasra és augusztus hó 30-án tartotta az első előadást. Mint eddigi játéka, valamint a kiadott program inból látni lehet, Krecsányi a közönség mulattatására szánt operettekre fordítja a legfőbb gondot. A közönség pártfogásából kiindulva ha ítélünk, a színtársulat igyekezete és szép játéka által igényének nagyban megfelelni látszik Szarvason. (o) Folyó hó 9-én vezeti oltárhoz Grimm Mór ur szarvasi kereskedő özvegy Veisz Hani asszony kedves leányát Kóza kisasszonyt. — Érdem elismerése. Jásznagykun-Szolnokmegye közönségé a legutóbbi közgyűlésen, ugy Karczag és Kunhegyes városok képviselete, valamint a m. kir. közmunka ós közlekedési minisztérium is Mojsisovics Vilmos m. kir. tiszaszabályozási főmérnöknek — B ékismegyónk fiának, — a legutóbbi hosszantartó nagy árvizek alkalmával tanúsított önfeláldozó és egy nagy vidéket a biztos elpusztulástól megmentő sikeres működéséért meleg köszönetét és elismerését nyilvánította. Ugyanannak a párizsi világtárlaton éremmel kitüntetett Vág-Nyitra-Zsitva-Garam- ós Ipoly-völgyi földöntözési ós csatornázási tervei a székesfehérvári országos kiállításon is arany-éremmel tüntettettek ki. — Szeghalomról írják nekünk : Társadalmi életünkben meglehetős csend uralkodik, miként a kültermószetben midőn a fák hulló levelei a közelgő telet: a természet tetszhalálát jelzik. De miként a sima tó felületét egy vízi madár szárny legyintése pillanatra hullámzásba hozza: épen ugy nálunk is valamely ártani vágyó, könnyelmű, emberijesztő gunyiratok elszórása általzavarja a nyugalmat sértegetvén nálánál sokkal érdemesebb egyéneket. A közügyek fáradhatlan bajnokai sokszor részesülnek efóle nem várt kisebbítésekben. Vajha eszökre térnének az ily aljas jellemek, mielőtt az önkészitette verembe hullanak. — Időjárásunk száraz. Több mint 2 hónapja valamire való esőnk nem volt s földeink nemhogy megkevertettek volna, de részben még meg sem ugaroltattak. Szép reményekre jogosított szölőskerteink sürü fürtéi aszalódnak, szerencse ha felényi bort szűrhetünk mint a mennyire számítottunk. Ily csalárd a remény. Múltkor érintők hogy valami szinésztársulat akart nálunk letelepedni, kibérelvén a „Polgári Olvasóegylet" udvarát. Első dolga volt néhány bérlet árát felvenni, hogy — mint mondá — társait kiváltsa. S ime mielőtt előadásait megkezdte volna lejátszotta az első jelenetet ugy, t. i. hogy a szereplők a kijátszott bórletváltók voltak, azaz : ő igazgatósága Zombori ur lépést cserélt s a helyett hogy társait kiváltotta volna, Debreczen felé utazott, s hol van ? nem tudjuk. Pedig mint a fama beszéli egy körös-tarcsai uri embei szalonruháját is szíves volt magával vinni. S csoda-e aztán ha az ily munkakerülőktől a közönség megvonja pártfogását?! Bizony méltán nem pártoltatnak, mert hitelöket önmaguk játszák el. Legokosabban tennék, ha örökre oda hagyva a színpadi deszkákat, kubikolással keresnék kenyeröket. r. 1. * Iszonyú rablógyilkosság' törtónt pénteken éjjel M.-Berénybén. Bekő Istvánné parasztasszonyt találták szobájában szombaton délután 4 órakor felvágott torokkal és eltorzított testtel vérében fetrengve, 45 frt pénzét vitték el mig 75 frt mely nem könnjen hozzáférhető helyen volt, a gyilkos által fel nem találtatott. A szerencsétlen asszony férje és egyéb hozzávalói a m.-berényi Körös hidépitésénól elfoglalva levén, nem jöttek haza aludni s a házban kivüle csak még egy asszony volt, ki semmit sem hallott. Másnap szombaton feltűnő volt, hogy a sürgő forgó asszony délutáni 4 óráig ki nem jött szobájábó miért is a vele egy házban lakó asszony benyitott. ' pillantotta meg az ágy alatt egy teknővel betakarva ós midőn felvette, csak vért és sebeket látott. A rablógyilkosság gyanúja azon egyénre irányul, kitán egy évvel ezelőtt szinte egy magánosan lakó herényi öreg asszony meggyilkolásának alapos gyanúja, sőt társának határozott vallomása alapján sokáig vizsgálatifogságban ült, de végre is makacs tagadása folytán bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett. Ezen egyén, kinek külseje is olyan milyennek a festők legmerészebb fantaziája szokta a rablógyilkosokat festeni, el is fogatott, de állhatatosan tagad mindent. Nehéz is lesz a valóságot kideríteni, miután a tettes rendkívüli raffineriával ólt, mert ott a tett helyén öltözködött a tett előtt a háziak, a férj otthon maradt ruhájába, és a tett után ezt levetvén, a véreseket ott hagyta. De tán mégis utoléri a nemezis bosszuló keze! Ugy legyen! * A gyulai börtönből ismét megszökött egy rab, valami Hubert nevü, kit Temesvárról „kölcsönöztek." Ez rövid idő óta 2-ik eset. Az utóbbi szökevényt, a 20 évre itélt Papp Károlyt, ki Gyomán Zöldynét meggyilkolta

) sikerült elfogni, de a temesvári rab, ki a b.-gyulai adófelügyelőségnél volt elfoglalva, nyomtalanul eltűnt. Ebből az a tanúság, hogy jó az igazságügy minisztérium 1874-ki szabályrendeletének 1D6. és 157-ik § ait oaom olőtt tartani, mely szerint a rabok csak a börtön helyiségeiben foglalkoztatandók. — A b.-csabai magyar népiskolákban ez iskolaév elején oly nagy volt a felvételt kérők száma, hogy az iskola helyiségót tekintve, sokat vissza kellett utasítani. A hazafias prezbyterium azonban paralell - osztályokat fog még az idén felállítani ós utólag felveendi a jelentkezőket. * Szarvasról írják nekünk: Az egyhangú forró nyári napokon tulvagyunk. Nem sok örömünk telt bennök. Gabonatermésünk rosz, gyümölcsünk semmi, a szőlő kivételt látszott tenni, de a folytonos szárazság miatt a bogyók nem fejlődhettek, hibásan érnek. Egészben véve e folyó óv nem fog azok közé tartozni, melyekről szívesen szoktunk megemlékezni. Van azonban mégis valami mi ez évet is kedvessé fogja tenni. Ez év fogja nekünk átadui a rég óhajtott vasutat. A munka halad, s hiszszük még ez év folytán lesz a forgalomnak átadva. Mennyivel kényelmesebben jöhetnek vissza esztendőre fürge kis vendégeink, a fögymnaziumi tanuló ifjúság. Szinte megélénkült a város, mióta megjelentek, s megjelentek majdnem fólezredet kitevő számban, hogy hozzá fogjanak a harezhoz, hogy küzdjenek szellemi fegyvereikkel a világosság zászlaja alatt. Óhajtjuk, legyen harczuk sikeres. De más tekintetben is megélénkült városunk. Megjelent jól szervezett társulatával Krecsányi Ignácz színigazgató ur. A társulatnak sok jeles tagja van, a mű1 „Sékísigyeí Közlöny" iárczája A b r á n d. Itt kell hagynom ezt a kedves fészket, N agy világba hajt ismét a végzet ; A magányra rég vágytam epedve, Elmerülni, feledni is beune. Elmerültem, feledtem is volna, Ami bántott, vádolt, űzött sorba ; Oh, de megtért, visszaszállt szerelmem, Az a félő, lázas, véghetetlen I Szenvedő szép arezod, hogy megláttam, Küzködésre, szenvedésre vágytam; Tiszta szived megismerve, újra Hült szerelmem tiszta lángra gyúla. Nálad hagyom igaz lelkem, nálad. Mult boruja még derűre válhat ! Vigaszod lesz majd a CBÜggedt órán, Szép örömek virágait szórván. Megnyugodnánk, boldogulnánk ketten, Lásd, mi gyötrött, én már elfeledtem, Hitvesednek emléke se bántna, S áldana kis gyermekednek árnya. És alkotva rejtett, boldog fészket, A hol két sziv háboritlan élhet, A bizalom ringató ölében, Jövőnkkel is megegyeznénk szépen. Illatozó, kies völgy magányán Állna házunk rengő hársak árnyán, Pellegcsókolt ormokon mereugve, Hő ajkamon hűs csókod pihenne. S ha meglepne zord idők homálya, S lelkem mélyen múltba visszaszállna : Egy mosolyra — igéző szemedben, Multam árnya szétoszolna menten. És ha könnyet barna szemed ontna : Az az öröm fényes gyöngye volna, A legdrágább, legragyogóbb ékszer, Keblemre hull, onnan sohse vész el . . . ... S el kell hagynom ezt a csendes fészket, Nagyvilágba hajt ismét a végzet. És a való, egemből aláránt, Oh, hogy mindaz csupán tünde ábránd! Mészáros IstTán,