Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-09-02 / 91. szám
91. szám. B.-Csaba, szeptember 2-án. BEKESHEGYGI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. • Káriratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái ós a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 6 kros postautalvány nyal. MEGYEI HIREK. — Felhívás. Alólirott szerkesztőség tisztelettel felhívja Békésmegye községeinek jegyzőit, egyleteit és mindennemű társulatait, hogy az illető községekben létező hatósági személyek, a létező egyletek, azok tisztviselőinek neveit s egyáltalán a község hatósági és társadalmi életére vonatkozó minden feljegyzésre méltó adatot, az ez év végefele megjelenendő „Békésmegyei Naptár" minél alaposabb ós kimerítőbb összeállithatása czéljából, hozzá beküldeni ne terheltessenek. Az illető adatok bérmentetlenül is küldhetők, kívánságra pedig a postaköltség készséggel megtéríttetik. B.-Csaba, 1879. aug. 22-én. A. »13ékésmegyei üözlönycc szerkesztősége. * A fenti felhívással kapcsolatosan felkérjük megyénk minden községének t. tanárait és tanítóit is, hogy az illető községekben levő tanerők és iskolák jegyzékét hozzánk minél előbb beküldeni ne terheltessenek. — A ((Békésmegyei Xí_özlöny» szerkesztősége. * Csodabogár. Nyilatkozat. Tekintettes Ördög Féőbiró pártfogó Urunkhoz ! Mily tisztelettel essedezvén és Sáinos panaszimat Tekíntettes Urunk Széné ellejibe terj esztvén miután Zsibiita Csaba Város ei-küt tanyajan lakik tanyasnó Susanszkéné született Panda Juda nevezetü, nigy évek óta, ahogy íirjemet Csicsely Jánost maga utan csábítót el és aviget avagyonban nagy kárt valottam firjemhez tuláidon tanyánkra humi rosz asszonyokat külddett, detöbször ö maga ment íirjemhöz tanyára, gyermekem tanyan litibe, ugy anyira Panda Juda varazsló aszón anyira rontott íirjemet hogy sem napal sem éjei nincsen nyugadalma, felszólított engemet hogy menyek velln ahó rosz aszonhó is mongyain neki, ha mek babonazot íirjemet tegyen róla, mek fogattam firjem szavat, odais mentünk tesvir húgommal és ürjemel, demire lata benünket azonal nala levü töb rosz aszonyokal, kirohantak reánk kintelenek voltunk eltávozni, és ö kijátott az urara hogy agyon puskát hogy lővek utanok, nagy fentszóvaT engemet mindennek el nevezte, enil fogva afirjem felszólított hogy Pr.nda Judatt agyom fel hogy nejarjon utana, mivel firjemnek szemibeis mondot hogy még ő akar adig muszáj firjemnek hoza járni mert aról senki nem segít rajta csak ő. Arra való nizve miriszeltem essedezve folyamodni, az Tekintettes Féőbiró párt fógo Urunkhoz, hogy ha inéltóztattna ély rosz tetteket tekintetbe venni, és oly rosz erkölcsű mindt Panda Juda varazsló aszont, törvinyesen mek üdüzui és mint törvinyes párt rootót, meg érdemelt börtömbe zaratni, azon allazatossan essedeznék, mely kirisimet többszörezve a midőn várok, lek allazatosab szolgaja maradok, Tekintettes Féőbiró Urnák, Csicsely Jánosné, született Onogyi illona y B:Csalakosné. Kívülről: Tekintettes Féőbiró Erdög Frigyes' Úrhoz, dlazatos essedezü kérelmem nevezetPanda Juda dlenCsicsely Jánosné született Onogyi Ulonna. 1879. Julius 7. — Mint nekünk Budapestről távirják, a „kisbirtokosok" országos földhitelintézete megalakult ós Békésmegyéből gróf Wenckheim Frigyes ur lett igazgatótagnak megválasztva. A tisztikar következőkép alakult : elnök Festetics Pál, alelnök Bittó István ; igazgatók : gr. Wenckheim Frigyes, G. Somsich Iván, Vég Ignácz, Sztrokay Boldizsár, Zub^ r Antal, gr. Csekonics Endre, Sporzon Pál, Cs. Piufsics Frigyes. — A b.-csabai kisded-óvodába beiratkozni mindennap lehet; a fizetés havonként 60 kr. (i) A békési nagy vendéglöt az u. n. „Döbögö"-t végre-valahára némi részben átalakítja az uradalom oly formán, hogy az úgynevezett „koplaló" szobából éttermet készíttet s igy a tisztességesebb vendégek elkülönítve lesznek a mindentéle csőcseléktöl, mely ezen fogadó egyetlen egy termét el szokta árasztani, különösen vasár- és ünnepnapokon. (i) A Békésen működő színészek csekély pártfogásban részesülnek, pedig megérdemelnék azt, mint játékukból ítélhető. Tőlük kitelhető módon iparkodnak csakhogy kedvet kapjon a közönség a színházba való járásra. Uj tagokkal is szaporodtak, még pedig elég ügyes játéku színészekkel, minők Bérczy és neje, kik csütörtökön mutatták be magukat Csepreghy Ferencz „Sárga csikójában." A játékrendre is figyelmet fordítanak. Van különösen két oly kitűnő tagja a társulatnak, Váradi Antónia és Sándor, milyenekkel Krecsanyi Ignácz társulata sem rendelkezett. Azután az igazgató nem csinál hűhót, hanem minden t a maga valóságában igyekszik előtüntetni. (i) A békési ipartársulat e hó 31-ik napjain tánczvigalmat hirdet. Furcsa, hogy ily demokratikus testület a meghívóra feljegyezteti azt : hogy a meghivójegy a pénztárnál előmutatandó — Beküldetett. Nyilatkozat.*) E lapok 89-ik számának nyilt terében Mistót István és ifj. Kiss Ferencz aláírással ellenem egy czikk jelent meg, mivel az á talok rendezett bálról az igazsághoz híven elég vakmerő voltam referádát írni. Tollam, mint látszik achillesi sarkra talált. Az igazság egész meztelenségében kitárva nem tetszett s az erkölcsi bukás után — mit egyedül maguknak köszönhetnek — nyilatkozatomat sértőnek találva „a jeunesse dorée — rágalmaz. Másokat rágalmazni különben — mint Thales már rég megmondta (niem tüdoni Ö&merik-e az urak ezt az urat) a legkönnyebb. Mistét ur köinpanistájával polémiába bocsájtkozni nem fogók, mert ugy látszik velük tollal, érvekkel harczólni 'nem leheti- Chriszto Miklós, ügyvédjelölt. * Békésvármegye közigazg. bizottságának szeptemberhó 1-én tartott közgyűléséből. Jelen Voltak : főispán ur távollétében elnök Jancsövits Pál alispán, Hajóssy Ottó főjegyző, Kertay Zsigmond főügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Janó Sándor kir. ügyész, Orosz J. kir, főmérnök, Mariássy kir. hdófelügyelö, Abonyi kir. postafelügyelő, Szucsu Béla,' Szánthó Albért, Haviar Dani, Farkas Béla ós Ambrus Lajos urak. Az alispáni jelentés melyetlapunk egész terjedelmében közlend ftlőterjesztóse előtt felemlittetik, hogy a tanfelügyelő ós főorvos úr bejelentették távollétüket, gróí Almássy Kálmán ur igazolta akadályoztatását. Előterjesztetik az alispáni jelentós. A gyomadevaványai ut kiépítésére és a gyomai mérnök leköszönésére vonatkozó ebben foglalt javaslatok elfogadtatnak. Az alispán azon intézkedése mely szerint a halásztelki társulat által parallel építendő védtöltós, ha szept. l-ig nem építi, az ö költségén közigazgatásilag fog felépíttetni, külön végzésben helybenhagyatik. A közlekedési miniszter felkéretik, hogy az államépitészeti hivatal tisztviselőire nézve hagyja meg a többi megyei tisztviselőKre érvényes utazási díjszabályzatot továbbra is. Jelentetik, hogy a belügyminisztérium a közigazg. bizottság által a gyulai tolvajlások tetteseinek felfedezésére megszavazott 200 frt kiadást nem hagyja helyben. A kir. ügyész ur jelenti, hogy jelenleg összesen 99 férfi ós 11 nő tegyencz *) Némi változással közöljük, melyek nélkül a nyílt-térben sem vehettük volna fel. Szerk. i „Bókésmegyei lözlöif tárcsája. Kossuth levele a szegedi evangelikus egyház elöljáróihoz.*) Collegno, (Al-Baraccone) aug. 15. Tisztelt uraim I Sietek mult julius 28-káról keltezett, de kezemhez csak tegnapelőtt jutott levelökre válaszolni. Az ügy érdeke tartózkodás nélküli őszinteséget parancsol s azért nem lehet kifejezést adnom a feletti sajf nálkozásomnak, hogy az ügy, melynek támogatására önök felszólítanak, ennyire elkésett. A szegedi nagy szerencsétlenség példátlan mérvben felköltötte a közrészvétet világszerte, fla önök az eleven érdeklődés perczeit felhasználják, nincs kétség benne, hogy segélykiáltásuk nem hangzott volna el jelentékeny eredmény nélkül. — Tartok tőle, hogy most már késő. A ki a szegedi szerencsétlenség alkalmából megakarta hozni a felebaráti szeretet adóját, az már meghozta : a hur nem rezeghet hoss/.u ideig ; a dolog — azt lehet mondani — már le szállt a napirendről s lélektanilag bizonyos, hogy azt bármi specziális érdek alapján is újra napirendre hozni nagyon nehéz, ne mondjam lehetetlen. „Minden dolog*) Dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens ur szívességéből köaöljük o levelet, mely még sehol sem jelent »eg. Szerk, nak rendelt ideje vagyon és ideje az ég alatt minden akaratnak" — mondja a Prédikátor — ós bizony jól mondja. A felől mindenesetre megvagyok győződve, hogy ha önök akár az ón ajánlásomtól kisérve, akár a nélkül, csak ugy általában „Anglia protestáns nemzetéhez" — fordulnak esdő szavukkal, szavuk elfog hangzani, mint a pusztában kiáltó szava. A mi mindenkihez szól, az senkihez sem szól. Emlékeztetem önöket, hogy még a példátlan szerencsétlenség első benyomása alatt is, egyesek buzgólkodására volt szükség, miszerint a közrészvét konkrét alakot vegyen fel. Most már — ily későn — arra nem lehet számítani, hogy egy általános felszólítás elég lesz azt kieszközölni, hogy e^yes emberek az önök ügyét Angliában oly buzgóan felkarolják, mint a londoni Lord Mayor, a Figaro Párisban stb. — a szegedi ügyet felkarolják. Önök most mór — nézetem szerint — sikert csak ugy remélhetnek, ha in speczie vallásos érdekek előmozdításával foglalatoskodó protestáns testületekhez folyamodnak. Sok ily testület van Angliában, Skócziában, köztük olyanok is, a melyek nagy póuzerŐ7el rendelkeznek. A feladat az : megtudni, melyek azon testületek, melyektől remélhetni ? hol van s kikből áll igazgatóságuk ? mily uton módon lehet hozzájuk férni ? ki az a kinek pártfogását előzetesen biztosítani szükséges, miszerint az ügy kellőleg bevezettethessék ? Szóval először meg kell találni a „könyörület ajtaját" s c»ak aztán „zörgetni" rajta. Önök felszólítanak engem, hogy legyek e megzörgetósben segítségükre. Mondanom sem kell, hogy a mit s a mennyit tehetek, szívesen megteszem, de kötelességem önöket ős/intén figyelmeztetni, hogy életmódom és viszonyaim oly sajátságosak, miszerint az ón segítségem bizony nem sokat ér. Több mint 18 éve, hogy Angliát elhagytam. Nagy idő ez! S azóta én semmi összeköttetésben sem vagyok Angliával. Azóta egy uj nemzedék lépett annak helyébe, melylyel ón ott egykor viszonyban állottam. Ez uj nemzedéket én nem ismerem s az nem ismer engemet, legföllebb csak nevemet ismeri — mint egy hagyományos mythost, melyről neki esténkint a szülők regéltek a kandalló tüze mellett. Igaz ugyan, hogy e hagyomány még most is eleven Angliában — csodálatosan eleven; itt-ott még most is akad elvonultságom daczára alkalmam azt tapasztalni ; — fiaimnak, kik a világban forognak, még gyakrabban. Hát biz igaz, nekem Angliában még most is sok jó akaratú barátom akadhat, a baj csak az, hogy ón nem tudom kik azok? ós hol vannak? — Aaok, kiket barátaimnak tudtam s kikkel viszonyban valók, vagy elhaltak vagy elvesztek szemem elöl s én a mai Angliáról annyira semmit sem tudok : hogy nagyon meg volnék akadva, ha csak egy levelet i* kellene irnom Angliába, — nem tudnám kinek, nem tudnám hova irjak.