Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-28 / 89. szám

„BéKÉSMEGYBI KÖZLÖNY," 1879. 80. SZÁM. A czivilizáczió modern morálja értelmében nem azért tiltják a gyermeket a lopástól, mert bün, kanem azér mert „nem illik." Mostanság a bűnöket nem az isteni erkölcs következményei után mórlegelik, — liauem a szaloni illem sza­bályai szerint. Jelenleg csak az számitható be bűnül, ami az illemmel nem fér össze. Innét magyarázható ki, hogy mért nem bün ma például a szédelgés. Hjah, az illem nem nézi, hogy „honnét," hanem hogy „hogyan." Nem hiszem, hogy Schwarcz Bertholdot Bérezi korában valaki arra oktatgatta volna, — hány foknyi szög alatt billentse lefelé fejét, ha illemdus pukedlit akar csapni, s ez a neveletlen suhancz mégis föltalálta a puskaport. Mai nap­ság sokkal okosabbak a nevelés szabályai; a tu­dományok alfája az illem. Gyermek, kiből sza­lonképes egyént akarnak nevelni, jelenleg arra taníttatik, hogyan kell nyakkendőjét megkötnie, melyik lábával lépjen előbbre, ha egy kisasz­szonynak bouquet-val akar kedveskedni, miiiépen alkalmazza derekát, nyakát, csípejét, ha leül, ha föláll, ha lefekszik. Igaz, mindez igen szép és lehet, hogy igen nehéz társadalmi tudomány; hanem másrészt igaz ám az is, hogy ez a gyer­mek aligha fellog találni puskaport. Ha hölgyekkel van dolgod, édes felebarátom, tartsd magadat azonképen, mint az illem szabá­lyai diktálják. Nyújtsd jobb karodat, a liliomkart ne szorítsd magadhoz ügyetlenül, de ne is engedd lógni ; lépést tarts ő nagyságával, de félvonal­nyival elébe ne kerülj; ne húzódjál közel hozzá, nehogy ruháját bekeverd ; de távol se léptesd, mert ez idegenkedést árulni el; ha kezet csókolsz, ne huzd föl a fehér kacsókat ajkaidhoz, mert ez fárasztó a hölgyre nézve, de le se hajolj, mert akkor hátadat kénytelen látni, sat. Miután oly tökélyre vitték immár az illem üdvös tudományát, csak azt bámulom, hogy il­lemtudorok nem határozták még meg azon po­ziturákat, melyekbe egy boldog, veszekedő házas­párnak kelljen magát tettlegelós alkalmával il­lesztgetni, ha a müveit, ildomos névre igényt tart .... B. A „békésvármegyei tanítói egyesület" IV-dik közgyűlése. — Békésen, ang. 24. és 25-én. — A „bókésmegyei tanító-egylet" IV-ik közgyűlése folyó évi augusztus hó 24. és 25-ik napjain lett Békésen megtartva. Augusztus 24-én az igazgató-bizottsági gyűlé­sen az egyesület beléletére vonatkozó tanácskozások folytak. A programmban jelzett ismerkedési estély vigan folyt le, és a mennyiben épen Lajos napjának előestéjén volt meg­tartva, az egybegyűlt lelkes hazafiakból álló tanítói gyü­lekezet toasztjaiban többek közt nagy hazánkfia Kossuth Lajosról is megemlékezett. Ennyit az augusztus 24-diki eseményekről ós most lássuk a főmozzanatot, magát a közgyűlést és annak előzményeit. Ugyanis, a mint az a programmban is jelezve van, reggeli 7—8-ig volt a tanszerek megtekintése. Erről any­nyit jegyezhetünk meg, hogy bizony ott leginkább csak női kézi munkák voltak képviselve, ezeket legtöbben néz­ték meg. Ezután következett 8—9-ig a mintaleczke. Ezt Bródy Sámuel gyulai izr. tanitó ur tartotta meg néhány békési elemi iskolai növendékkel. A mintaleczke tárgya a magyar nyelvtan tanításából volt meritve, előadó ur által otthon előre elkészített néhány mondatnak egyes beszádrészeiről, különösen pedig az igéről és az azt köze­lebbről meghatározó igekötőkröl vagy igehatározókról. Előadó tanitó ur elég otthonosan mozgott a tanitás kői­ben, de kissé tul ment az „elégen," egyszerre sokai kívánt volna tanítványaitól és épen azért az ohajtott czélt csak részben erhetó el. A tanitás végeztével hozzá­szólattak Benka Gyula szarvasi lőgymnáziumi tanár ur, s meglepő ügyességgel a tanitás körül tapasztalt jó oldalas mellett, annak hiányait is kiemelte. Szólottak még hozza Zsilinszky Endre és Donner Lajos urak is, kik hasonló módon igyekeztek a magok nézeteit érvényesíteni, és — helyesen jegyezték meg a hozzászóló urak azt : hogy felesleges, sőt talán czélt tévesztett a tanitó urnák azon szokása, melynél fogva tanítványait minden legcsekélyebb jó felelet után cziroga'ni kivánja, szemben nagy dicsére­tekkel halmozza el, mert a sok tanítvány közt akadhatnak olyanok, a kik a folytonos dicséretet megszokva, elbiza­kodottakká lesznek, s nem csekély hátrányára lehetnek fizután a taaitásbaui előhaladásra aózve. Egyébként egy alig % óráig tartott tanitás után még alapos bírálatot mondani nem is lehet, az igyekezet pedig nagy mérték­ben meg van az illető tanitó úrban, csak legyen továbbra is ily kitartó, ne rijadjon vissza semmi nehézségtől, és bizonyára a kívánt sikert el fogja érni. A mintaleczke végeztével kezdődött csak a valódi közgyűlés. Az egybegyűlt tanítók ós tanügybarátok a gymnázium dísztermében gyűltek össze, a hol is az egye­sületi tanítói tagokon kívül számos tanügybarát is meg­jelent, hölgyek is szépen képviselve voltak, ugy a békésiek mint a vidékiek. Békés város tanácsa, a református ós a rom. tath. egyház valamint az izraelita hitközség is képviselve volt. A gyűlés megnyitása előtt legelőször is Yincze Sándor ur meleg szavakban üdvözölte az egybegyűlteket Békés városa nevében, azután Hönigsfeld Annin budapesti izr. tanitó ur szólalt meg a fővárosi tanítói egyesület nevében, s köszönetet mondott a mult évben B.-Osabán tartott közgyűlés alkalmával az azon részt vettek iránt tanúsított szíves fogadtatásért. Ennek végeztével Németh Lajos b.-csabai magyar tanitó ur mint az egyesöletnek elnöke, egy rövidre szabott, de igen szép buzdító beszéddel megnyitotta a gyűlést s következtek a programmban felvett tárgyak feletti tanács­kozások ós intézkedések. Első volt e helyen Donner Lajos egyesületi jegyző ur áltil gondosan kidolgozott s az egyesületnek mult évi munkásságáról szóló jelentésének felolvasása, melyben az egyesület és a fiók-egyesületek viselt dolgai híven vissza­tükrözve lettek. Feltűnést okozhatott ós méltán azon körülmény, hogy Bókésmegyében még mindég vannak olyan községek, a melyekben müködö tanítók mindez ideig fiók-egyesületeket nem alakítottak, ezek között fel­sorolva lett Gyoma, Endröd, M,-Berény, Körös-Tarcsa, K.-Ladány, Szeghalom, Vésztő és Füzes-Gyarmat. Az évi jelentés tudomásul vétetvén, az azt felolvasó egyesületi jegyző urnák a kidolgozásért köszönet szavaztatott. Ezután következett a Békésmegye földrajzára még a mult évben hirdetett pályázat eredményének közététele. Beérkezett három mü, ezek közül a 100 frtos első dijat nyerte llomolya István gyulai polg. iskola tanára által kidolgozott mű, a másodikat pedig az oO frtos dijat M. József szarvasi íőgyumáziumi tanár ur által kidolgo­zott mü nyerte el. A harmadik mü szintén dicséretet njert de ennek jeligés levele nem bontatott fel. Határo­zatba ment, miszerint az igazgatói bizottságnak teendője lesz a pályanyeites két mü alapján, szemmel tartva a dicséretet érdemelt harmadik müvet is, a békésmegyei földrajz tanításra alkalmas kézi tankönyvet összeállítani, s a befolyandó tiszta jövedelemből a harmadik mü szer­zőjét is némi részben megjutalmazni. Azután Sass István orosházi tanitó urnák egy mun­kálatát olvasott fel a szerző akadályoztatása miatt Sar­gavy Erzsébet kisasszony. Ihemája volt a szerzőnek : „Mit tehet a tanitó az iskola érdekében az iskolán kívül." Maga a munkálat elég jó, gördülékeny stylusban és gond­dal irt dolgozatnak mondható, melynek értókét nagyban etnelé az előadó kisasszonynak folyékony ós feltűnően szabatosan hangsúlyozott előadása. Eredménye az lett, hogy a szerző által felállított elvek, nevezetesen hogy : a tanitó iparkodjék a külvilág becsülését az iskolában, csa­ládi körben és a társadalombani magaviselete által kiér­demelni , ne érintkezzék olyan társaságokkal, melyek hozzája nem valók s ne legyen politizál, hogy ezen elvek egyhangúlag a gyűlés által elfogadtattak. Ezután jött Finta Ignácz ur dolgozatának felolvasása arról : „Minő elveket kövessen a tanitó a természetrajz tanítása körül." A szerző maga olvasá fel saját müvét, mely gondosan volt kidolgozva, de hatása nem nagy volt, inert a szerző elvei felállításánál kissé túloz; oly elveket állit fi'l, melyek magában véve ugyan szépek, de a kivi­telben a lehetetlenséggel határosak. Kivánja ugyanis előadó ur ti bbek közt azt is, hogy a növénytan tanításánál a tanitás tárgyút képező növény minden tanuló kezében ineg legyen, hogy ez azt szemlélhesse és a tanulást ez által megkönnyithess 1, de arról hallgat, hogy a megkí­vántató növényzetet honnan teremtse elő a tanitó. Kí­vánná továbbá azt, hogy a természetrajz tanításánál a tanulókkal legalább havonként egyszer történjék egy ki­rándulás a szabadba, de előadó tanitó uruak nem jutott eszébe az, hogy ez tavaszi, nyári és őszi hónapokban lehetséges, de a téli hónapokban csaknem lehetetlen. Szólottak e műhöz Donner Lajos ós Hönigsíeld Ármin tanitó urak. Az első nem osztja előadó urnák nézeteit egészben, ö ugyanis nem kiván a természetrajz tanitására olyan nagy súlyt fektetni, szerinte fősúlyt kell fektetni a nyelv tanitására, ez utóbb nevezett ur pedig akként mó­dosítaná előadó urnák a növények szemléltetésére vonat­kozó nézeteit, hogy lenne minden^ iskolának egy kertjp. melyben a szükséges növényzeteket magok a növendékek ápolnák. Egyébiránt ezen munkálat kidolgozására nagy gondot fordított előadó tanitó ur. Ezekután következtek az indítványok, melyeket az egyesület elfogadott. Elfogadta ugyanis Donner Lajos urnák a vármegyei tanszermúzeum /elállítására vonatkozó indít­ványát, s a kivitellel indítványozó ur lett megbízva. El­fogadta Osarejs György tanitó urnák a tanügyi közlöny hivatalos lappá való választására s a „Bókésmegyei La­pok-"nak is emelletti hivatalos lappá választására vonat­kozó indítványát. Végül következett a tisztviselők válasz­tása, melynek eredménye az elöbbeni számban már közöltetett. A közgyűlés végeztével közebéd és este támulatság következett, melynek eredménye más helyen fog közöltetni. xy. LEVELEZÉS. Békés, aug 26. (r. 1.) A bókésmegyei tanítók közgyűlése Békésen e hó 24. ós 25-ik napjain folyt le. E becses lapnak más hflyén adatott elő annak lefolyása, miért is én csak az ott m» jg nem említetteket fogom regisztrálni. Körülbelül 70 tanitó-pályatárs jelent meg e gyűlé­sen, s igy elég népesnek mondható, kik saját szavuk s vallomásuk után indulva a legnagyobb megelégedéssel hagyták el városunkat, nem győzvén eléggé kiemelni azon vendégszeretetet, melyben szerény városunkban részesültek, mely elismerés a legnagyobb örömünkre szolgál! s meg lehetnek győződve a tiszteit s eltávozott egyesületi tag urak, bogy bármikor s mely időben tűzzék közgyűlésük megtartását Békésre, mindannyiszor ilyen fogadtatásban részesülnek és szinte sajnáljuk, hogy elhatároztatott mi­szerint a jövő tanitó-egyesületi közgyűlés Szarvason fog megtartatni. Megemlítendő a közebéd, mely a kaszinó helyiségében Kezdetét vette fél két órakor. Közel 90 sze­mély vett benne részt, a legkedélyesebben folyt le, nagyan természetes, hogy a zamatos felkötzöntések, melynek sorát az egyesületi elnök nyitotta meg, nem hiányoztak. Nem hagyhatom említés nélkül az eszmét melyet valósítottak is azonnal, t. i. azt hogy nagy hazánkfiát, Kossut Lajost kinek az napon névünnepe volt, táviratilag üdvözölték ! Elhatározta a rendezőség, hogy az összejövetelt tánc/vigalommal lógja befejezni s ez meg is történt, még pedig ritka jó kedvvel és szép közönség részvétele mel­lett, mely utóbbit emelték a helybeliek mellett a vidékiek : nevezetesen Csaba, M.-Berény, Kígyós, Gerla-Gy.-Vári st!>. Nagyon sajnálom, miszerint nem közölhetem a kiváló szépségek neveit; de meg fogják ezt nekem bocsátani, mert a táneznak miatta időm nem volt arra, hogy fel­jegyezzem az ottlevőket. Annyit azonban felemtitek, mikép a négyest 32—36 pár tánezoita, ós bármilyen volt is a hőség, ilyen alkalommal kész örömmel el-eltánczolnánk minden héten egyszer! A talp alá valót Purcsi Náczi ügyes zenekara ját­szotta, a kiszolgáltatást pedig Stark Gábor vendéglős teljesítette. Végre még megemlíthetem, hogy tiszta jöve­delmet 50 Jrtot hozott a tánczestély az egyesület könyv­tára javára. Külföldi események. * Nagy gyémánt-lopás. Van Loon rotterdami ék­szerész pinczéjéből, hol drágaságait tartotta, a napokban 200,000 hollandi forint értékű gyémántokat loptak el. * Károlyi Alajos gróf, londoni osztrák-magyar nagy­követ lord Dudley jószágán a vadászati jogot évi 2000 font sterlingért bérbe vette. * Merénylet. Bukarestben ismeretlen tettesek ebéd­közben az ablakon keresztül Kogolniceanura lőttek; a miniszter nem sérült meg. Ausztriai hir. * Szerajevó égését drámában megörokitó egy élel­mes osztrák író, s müve e hó i>0-án kerül színre a bécsi Fúrst színházban. Hazai hirek. * Örvendetes jele a mngyarosodási vágynak, hogy Kecskemétre a városi hatóság felhívása folytán annyi német ajkú gyermek érkezett az alvidóki községekből, hogy ott most nem találnak elég magyar gyermekeket, kiket cserébe német szóra küldhetnének. * A hires szökött katona, Varga Jancsi egy tár­sával együtt hurokra került a vezsenyi révnél. Még 7-en vannak a banda tagjai, kiknek kézrekeritését a csendőr­ség most már könnyűnek hiszi. * Apáczán tegnap, azaz folyó hó 27-én szentelték íel al újonnan épített izraelita templomot. Ez alkalom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom