Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-05 / 79. szám

VI. évfolyam. 1879, 79, szám , D,-Csaba, augusztus 5-01), BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIKEK. — A. julius—septemt>eri évne­gyedre lapunkból még folyvást szolgálhatunk teljes számú példányokkal. Előfizetési dija háromszor hetenként megjelenő lapunknak: félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — A befejezett „Balcsillagzat alatt" czimli elbeszélés után hozunk a tárczában ez évnegyedben néhány rövidebb érdekes elbeszélést, és tárczaczikkeket a megye társadalmi életéből Pluto és Géniusztól. Lapunk főrészeiben tárgyilagosan beszél­tetnek meg a társadalmi, kereskedelmi, gazdasági moz­galmak, a megyei közig, bizottság, a gazdasági egylet gyűléseiről, gyors és hli referádát hozunk, a „megyei hirek" rovatát pedig a megye majdnem minden közsé­gében levő levelezőink látják el anyaggal. Hogy lapunkat a kor színvonalára emelhessük és a közügynek továbbra is legalább az eddigi mértékben szolgálhassunk : felkérjük t. munkatársaikat és levelezőinket szorgalmas munkás­ságra, a t. cz. közönséget pedig iparkodásunk méltány­lására. — A békési ifjúság nyári tánczmulatsága aug. 2-án tartatott meg az Untervéger-féle helyiségben. Nem akarunk sok b:íli referens módjára szót szaporítani, de mondhatjuk, hogy ezen mulatság a rendezőségnek dicsé­retére válik, minthogy mindent megtett arra nézve, hogy sikerüljön. Már pedig sikerültót mutatja azon tény, hogy a társaság egészen, csak 4y 2 órakor oszlott szót. Hogy kik voltak jelen, arról a helyszínén kellett volna elkészí­teni a lajstromot. Megemlítjük a Lux nővéreket, Mező­Berény és Kristofy Ida k. a. Csabáról, továbbá Nagy, Incze, Asztalos, Wieland, Kozics nővéreket; Igaz Róza, Varga Mariska, Lavatka Giza, Koszta Irénke, Frey Eszti, Freund Julcsa kisasszonyokat ; ezenkívül volt még sok szép lány és menyecske. A jótékony czélra is, azt hisszük, maradt valami kevés. — Békésen az idei termés igen rosz, legalább na­gyon panaszkodnak a földmivelők, anuál is inkább, hogy nem látszott meg a kár, amig a gabona a lábon állott, csak most, a midőn nyomtatnak, látják magukat csak a közóptermés reményétől is megfosztva, és ha hinni lehet: igen rosz esztendőnek megyünk elébe. * A szeghalmi fiatalság egy kis töredéke meg­irigyelte a veterán gavarok f. hó 27-én ismételve aratott dicsős get, s aug. hó 16-án a kaszinó javára nyári mulat­ságot íendezend. Nagyon szép! Kívánjuk, hogy jobban sikerüljön, mint a tavaszi műkedvelői előadás! . . . * A szeghalmi elemi iskolákban a zárvizsgá­latok m. hó 26. és 27-én tartattak meg. A sikert igen szépnek mondhatjuk, különösen onnan, ha tudjuk, hogy egy tanitó előtt 120—140 gyermek tanul. * A B.-Csabán f. hó 3-án este tartott dilettáns előadás és bál a legfényesebben sikerült. A bruttó jöve­delem 260 frt, ugy, hogy a kiadások levonása uián tisz­tán 200 irt marad a b.-csabai nöképző-társulat alaptőkéje javára. — Már évek óta nem volt annyi idegen vendég B -Csnbán, mint ezen előadás alkalmával. A vendégek körülbelül felét tették a jelenlevő közönségnek. Ott láttuk Tisza László urat is, ki Omazta József urnák volt ven­dége. A szebbnél szebb kisasszonyok jöttek a vidékről, kik közül Keller Szerén (Székudvar) és Lvbinszky Ilona k. a. vetekedtek sok mással az elsőségért. Egy kis szende bécsi szépség is volt jelen, Szeberényi bécsi ev. püspök­leánya, ki kedves modora által mindenkit magához von­zott. — A szini előadásról által,.nosan azt mondották, hogy jó is volt, szép is volt, rövid is volt, ugy, hogy több jutott a táncznak. A közreműködő nők kivétel nélkül jobban játszottak mint a férfiak (a mi lovagias ifjaink ezen a negatív bókon bizonyosan maguk örülnek leg­jobban), Chován urnák a két darab közzé esö hegedű­játéka pedig már sokkal több volt a dilettantizmusnál, különösen oly kiválóan kitűnő zongorakiséret mellett, me­lyet Szeberényi István úrtól volt alkalmunk hallani. — A tánczvigalom reggeli 3 óráig tartott. A négyest 32 pár tánczolta. Bővebb leírását a feljegyzésre érdemeseknek Géniusz vagy Ficzkó urakra bízzuk, ha ugyan ebben a „kánikulás" időben kedvük lesz az előadás ós tánczviga­lomról — melynek sikerültében ők is tényleges részt vettek — még egy tárczalevelet is — kiizzadni. * Békésmegye közigazgatási bizottságának tegnap tartott gyűléséről térszüke miatt csak jövő számunkban hozhatjuk a referádát. (r) A Gyulán f. hó 2 án rendezett galambdij­lÖvészeten az egyleti dijat Márki Imre nyerte el, ki is a hat galambot 7 lövésre ejtette el; a második dij, a hölgyek dija O -abára j tt; igy a revange megadatott a gyulaiaknak, ezt Launer Károly nyerte el; az 5 galambot 5 lövésre lőtte le. A külön 3 fogadásnál kettős galambra lőttek, ezek közül egyet Kirileszku Gyula, egyet Launer Károly s egyet Márki Imre nyert. A lövészet közelében a földből kiálló 8 nagy oszlop, melynek mindenike pet­róleum lámpa fejet viselt, ezek között a földet öntöző, furkozó napszámosok hirdették, hogy táncz is akar lenni, de csakis akart lenni; a rendezők későn fogtak hozzá a „vixoláshoz" a miért is a hölgyek a lövészet után haza felé vették utjokat a tánczosok nagy bosszúságára, kiknek kedvesb lett volna a süppdékes talajú tánczteremben tánczolni. (—) Darulya Mihály földmives Csaba Mathu­zsáleme meghalt. 1781-ben született s igy 92 évre vitte fel. Ereje csak két év óta hanyatlott. (—) Dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens úrhoz csaknem naponként érkeznek könyöradományok a szegedi evangélikusok részére. Legközelebb Bernburgból (Anhalt) a „Polgári kör", nem érve be azzal, hogy a szegedi katasztrófa alkalmával egyenesen a kormány ut­ján nyújtott segélyt, 585 márkot küldött az egyház e. lelkésze biztosítására. * Több oldalról hallottunk panaszt az iránt, hogy lapunk helybeli kihordása körül rendetlenségek követtet­nek el. Intézkedtünk, hogy ezek megszűnjenek, és hogy minden előfizető a lehető legrövidebb idö alatt kapja meg példányát. * Gyuláról évekkel ezelőtt e^y Császár Gy. nevű fiatal ember vándorolt ki Amerikába. Már elhaltnak hit­ték, midőn a napokban jött tőle levél Londonból, amely­ben Gyulán élő anyjával tudatja, hogy angol hadi szol­gálatba lépett és a levél Írásakor a zuluk ellen hadakozó hadosztályhoz küldetett. ü „Eésigyeí Kízlaay" társzája. Augusztus 6-án. (P A . . . úrhölgynek.) . . . INlem is oly régen, e napnak hajnalára Jlennyi remény, mily üdv tekinte reád : A szerető férj hő keblére zára, És élvezéd kis fiad mosolyát I S mindössze válaszod e csendes élvezethez A szivörömnek édes könye volt . . . S tudtad azt, mint illet éjszemedhez E könnyeken átszűrődő mosoly I Év-évre zajlott. A vad szeszélyii végzet Lelkedre hervasztólag rányomult . . És elszakaszták tőled a gyenge férjet; S te — fiad sirjára hintesz koszorút! Ah, a mosolyt tán végkép eltemette, A köny, mi halovány arezodra foly. S hiába várjuk, mikor tűn szemedbe A könyeken átszűrődő mosoly ? Tán nem vagy ifjú ? szép ? Tán elsülyedtél ? Az öntudat tán már maga se véd ? Egy lázas órai röpke élvezetnél Hogy hitves és anya vagy, feledéd ? — Kern ! Ifjú s szép vagy. Lényed csupa kellem, S angyaljóság, mi szivedben honol. S mégsem rpgyog föl bágyadó szemedben A könyeken átszűrődő mosoly ! Oh, ne temetkezzél a mult időbe ! Csak álomnak vedd, mi eddig kisért. Hagyd a jövőt I bármi legyen beszőve ; Jíiacsen ma még elcsüggednünk, miért, Bizd nyugtodat szelíden e kebelbe, Barátod mindig hiven válaszol . . . És hadd deritsen igéző szemedbe' A könyeken átszűrődő mosolyI Mészáros István.*) Egy piír baj története. — Beszély. — Irta : Chrisztó Miklós. (Folytatás.) Elemér férfihez méltón megpróbált lemondani s feledni. De ez nem ment olyan könnyen, mint gondolá Vissza vonult a külvilágtól, s egyedül emlékeinek élt. Igy mult el három szomorú hosszú év. Azt mondják, az idő mindent meggyógyít. Ez alkalommal e közmondás nem akart teljese­désbe menni, mert Elemér sebe még mindig fájt. Mi­dőn belátta, hogy nem tud feledni, mivel mindennap látja Margitot, mivel minden tárgy csak öt juttatja eszébe, el akart utazni messze-messze, midőn hirül vevé, hogy Sasvári szélhüdésben meghalt, s Margit ismét sza­bad. Hogy mit érzett e pillanatban, azt tollal nem Ír­hatjuk le. E naptól kezdve egészpn megváltozott. Utazásáról lemondott, újra felkereste a világot, bele vegyült a zajba. Elhanyagolt irodája megélénkült, s csakhamar a kere­settebb ügyvédek közzé tartozott. Remeit, s hitte, hogy a sok szenvedés után bol­dog lesz. Midőn a gyászév letelt, s Margit termei meg­nyíltak, magába fogadva a város színe-javát: Elemér ter­*) T. munkatársunk, kinek „Katang" név alatt jelent meg több sikerült költeménye lapunkban, Szerk, mószetesen ott volt szive bálványa közelében. Felújítot­ták emlékükben a boldog multat, elbeszélték egymásnak az átélt keserveket, felemliték a könyeket, melyek ar­ozaikat áztaták. S midőn belátták azt, hogy mindezekért nem sokára gazdagon kárpótolva lesznek, egymás nya­kába borultak, s nem egyszer sírtak, Oh mert nem csak a fájdalomnak, az örömnek is vannak könnyűi. Azonban nincsen derű ború nélkül. Elemér egy alkalommal Pataky Zoltán barátját mutatá be Margitnak. Margit természetesen előzékenyen fogadá jegyese barátját. Pataky azon „takkos, frakkos, klakkos" uracsok közzé tartozott, kik ki aknázva az élet örömeit, mézédes bókjaikkal elszédítik a nem eléggé erős nőket s midőn nemtelen czéljokat elórék, szemtelenül odáb állanak. — Lelkiismeretük nem bánja őkat, ha talán egy életet tet­tek is tönkre. Ok ugy veszik az életet a mint van. Bünt bűnre halmoznak, csakhogy állatias vágyaiknak eleget tehessenek. Pedáns nemzetgazdászok, tagadják ezeknek létjogát, mivel „lopni az isten napját" egyedüli foglal­kozásuk. Tehetségük kiterjed mindenre, csak az ószbeli tehetségek mezejére nem. Pár excellence nagy udvar­lási tehetséggel birnak. Van minden saisonban legalább két párbajuk s két viszonyuk. Ruhájuk utolsó divatú, megjelenésük elegáns. „Kedves nagysám" vagy „óh ké­rem-kórem" minden második szavuk, s az „r"-eket mág­násosan megkettőzik. Tudnak minden pletykára egy-egy czélzatos „apercu-t" tenni, beszélnek mindenről, habár semmihez sem értenek. — Rájuk illik Fáy-nak azon mondása „az úrfi jól tánezol, fütyül, dalol, de kalapja tököt fedez." (Vége kö7ett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom