Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-12-21 / 138. szám
„B^'kánuegyei Közlöny" 1879. 188. szám. jár isi szolgabíró jeleutése szerint f. évi november 7-én a délutáni órákban, az elöljáróság távollétében a község adópénztára feltöretvén, abból 292 trt 657 a kr. ello patott. Minthogy a járási szolgabíró azon jelentésében, hogy a hiányzó összeg a biró által azonnal kipótoltatott, s az iratok a vizsgálat folytatása végett a kir. járásbíróságnak átadattak, elegendő megnyugvást nem találtam : a járási szolgabírót felhívtam, hogy miután Szent-Andráson hasonló bünmerényletek gyakran fordulnak elő, e bűntény tárgyi és alanyi álladékának kinyomozása és megállapítása czéljából a legszigorúbb előnyomozást személyesen vezetni, az iránt, hogy e bűntény elkövetése körül az illetőket, kikre a pénztár kezelése s annak ellenőrzése bízatott, fegyelmi vétség vádja nem terheli-e, pontos vizsgálatot tartani, arról, vájjon a község tűz- és betörés mentes pénztárral rendelkezik-e, meggyőződést szerezni, a községi rendőrséget. melynek a községháza éa pénztára őrzése első sorban feladatát képezi, kérdőre vonatni: szóval : a bünmerénylet elkövetőjének kézrekerithetése végett a legtüzetesebb és behatóbb vizsgálatot megtartani s az eredményt bejelenteni ne késsék. Sajnosan kell azonban kijelentenem, hogy ezen még november 10-én kiadott felhívásomra semmi jelentés be nem érkezett. Visszatérve a főcsendbiztos jelentésére, a mennyiben a főcsendbiztos jelenté, miszerint legutóbbi körútja alkalmával tapasztalta, miként a tanyai kutyáknak kolonczokkal való ellátása iránti megyei rendeletek sehol végre nem hajtattak, mely mulasztás különösen a vadászat érdekeire hátrányosan nehezedik, minthogy a szabadon kóborló mezei kutyák a nyulakat kipusztítják • e jelentés folytán a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét ismételve felszólítottam, hogy a tek közigazgatási bizottság I31 9/is7 7- számú határozatának és f. évi február 4-én 177. eln. sz. a. kiadott rendeletemnek érvényt szerezni kötelességöknek ismerjék. E rovat alatt helyén látom azon intézkedésemről is megemlékezni, hogy a csendlegénység által a csendbiztosok vezetése alatt teljesítendő őrjáratok pontos és összhangzó kivitele tárgyában a járási szolgabirák és a megyei főcsendbiztos meghallgatása után utasítást adtain ki, melyben az őrjáratok érintkezési helye kitüzetett, az érintkezés idejének meghatározása a szervezeti szabályok értelmében a csendbiztosokra bízatván. (Folyt köv.) Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" politikai, társadalmi, I.özgazdászati és vegyes tartalmú hetenként ötazör megjelenő hirlap hetedik cvfoiyamára. Egy évre 8 frt — kr. Félévre 4 — " B Negyedévre , • . 2 „ — Az előfizetés vidékről postautalványnyal, helyben szokott módon történhetik. MEGYE I HÍREK. — Lapunk 1880. évi január 1-től kezdve ötször fog hetenként megjelenni, s igy a nagyobb hazai lapok sorába lép. A t olvasóközönség tehát egy hó alatt többet fog kapni 20 számnál, s igy a kevésbé tehetős osztály is, — mely egy megyei lapnál többet nem tarthat: minden fontosabb megyei, hazai, külföldi eseményről értesítve leend. Lapunk főmunkatársságát Garzó Gyula ur volt szives elvállalni. — Kivüle megyénk legjobb tollú irói és a fővárosnak is néhány jónevű. hírlapírója fogja lapunkat szellemileg támogatni. Névhalmaz kiírásával nem akarunk hatni, de arra fogunk iparkodni, hogy lapunk változatos tartalma, irodalmi becse által hódítson közönséget. Minthogy, mint alantabb olvasható, a lap kiadásának terheitől menekülünk: annál nagyobb gondot fogunk annak szellemi kiállítására fordíthatni. A „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége. — A „Békésmegyei Közlöny" kiadói joga jövő 1880. évre tisztelettel alólirottra szállott. Midőn ezt a t. cz. megyei és csabai közönség tudomására hozom: bátor vagyok ezen már most a hetedik évfolyamába lépő hírlapra nézve a t. cz. közönség becses anyagi támogatását kérni. Nem kimélendek fáradságot, hogy a lap technikai kiállítása a mai kor igényeinek mindenben megfeleljen, pontosan szétküldessék és széthordassék, s habár a t. cz. megyei közönség hétfőt és pénteket kivéve, 2m.Íl3.cLe:riIiap kap lapot: annak előfizetési dij it mégis csak 3 írtra, szállítom le egy évre, 4= frt félévre, 2 frt egy negyedévre, 80 Usr. egy hóra, holott más hetenként 5-ször megjelenő lapok ára 12—15 frt. Magamat a megyei és csabai t. cz. közönség jóindulatába ajánlva, teljes tisztelettel Csabán, 1879. évi deczemberhóban. Takács Árpád, nyomdatulajdonos. — B.-Csabán, 1879. ÉVÍ te, 21, azaz M, i ü. 3 órakor a városháza nagytermeben felerészben a csabai nökéflző-társnlat, felerészben a nőegylet javára jótéKonyczéln nyilvános felolvasás, szavalás és zene-előadás tartatik:. Zsilinszky MMy orsz. kép. iir a vizről fog felolvasni; Liptay Linka k. a. szavalni, és Pnrcsi Miska czinibalinos, többféle magyar dalokat fog játszani. — A jótékonyczéln felolvasásra a t. cz. közönség tisztelettel megbivatik. — Beléüti dij: 30 kr. — Békésmegye közigazgatási bizottságának 1879. decz. 15. folytatott üléséről. (Vége) A kir. adófelügyelő ur havi jelentéséből kitűnt, hogy a mult havi adófizetési eredmény a mult évi nov. havához viszonyítva, elég kedvező, a mennyiben az idén elemi csapások által okozott károk mint jelentékeny adóelengedések tétettek A Gyula városi adóhivatal ellen elrendelt vizsgálatból kiderülvén az, hogy az abban észlelt hiányok nem annyira a kezelők hanyagságának mint inkább a rendszernek tulajdoníthatók: Gyula város polgármestere felhívatni rendeltetett, miszerint részletes pénzkezelési ügyrendtartás hozataláról s annak még az e hó folytán megtartandó megyei r. k. bizottsági közgyűlés általi jóváhagyásáról gondoskodjék. — a m. áliamépitószeti kir. főmérnök ur előterjesztése nyomán a Gyula-Vári Ivórös-hid újbóli felépítése elrendeltetett, s a 17. Körös átmetszési hidra Szt -András községe által tett kiadás kiutalványoztatok. — Az árv iszéki elnök ur javaslata, miszerint Kétegyháza község 11 >1 járói az esedékes kamatok beszedésére utasíttassanak, a törvény és szabályrendelettel megegyezőnek nem találtatván, el nem fogadtatott, mert az adósok | az esedékes kamatokat közvetlenül a megyei pénztárba szállítani kötelesek. Szeghalom községe az árvapénzek kezelésével a belügyminiszter által felhatalmaztatván, az erre vonatkozó szabályrendelet a községnek megküldetni rendeltetett. A m. főorvos ur szokott havi jelentése s az Orosházán elterjedt bujakór megvizsgálás s további terjedésének megakadályozása iránt tett jelentésének elintézése után az ülés berekesztetett. — Bryaraeus. — Zsilinszky Endre urnák, B.-Csabán. Az ön lapja csütörtöki számának „Nyilt terében" saját aláírásával megjelent közleményére kijelentem önnek : minthogy most sem nyilvánítják ki azon urak, kiknek nejében ön az illető felhívást hozzám intézte, miszerint önt erre megbízták : továbbra is fentartorn azt, hogy nem való az ön ebbeli megbízása. Fentartorn annál is inkább, mivel többen kinyilvániták, miszerint nevük ily értelemben tudtuk és beleegyezésük nélkül tétetett közzé. Az nem változtat a dolgon, hogy ők nyilvánosan nem tiltakoznak, mert senkinek sem lehet kedve ezen kettőnk közt fenforgó vitába cselekvőleg beleegyedni, hanem ha ön olyasmit tett, mire fel nem volt hatalmazva, vánszorogjon ön ki maga a hínárból, a hogy tud. Külömben is nem arról van tulajdonképen szó, hogy a 1 a p i t ó i ezen urak az ön lapjának vagy nem (habár kimutattam azt is, hogy azok kik a „Közlöny"-re is előfizettek és igy ennek fenntartását óhajtották, az ön lapja alapitóinak helyesen nem nevezhetik magukat) és vájjon valamelyik gyűlésen aláirták-e hogy alapítók, hanem arról, vájjon megbizták-e hogy ön engem az ő nevükben rágalmazónak nevezhessen ? Ezt ön nyilt terében maga sem állítja s igy ön hazug marad, mig azt nem bizonyítja, hogy az illető urak önt megbízták, miszerint engem nevükben rágalmazónak nevezzen. — Hogy én önt ez év elején szerkesztőtársnak felszólítottam (mibe ön privátim beleegyezett s miről ön nyilvánosan akkor mondott le, midőn már minden ebbeli titkomat kikutatta, mert már akkor is volt arnbicziója a felelős szerkesztői titulusra) ? Egyrészt nem ismertem még akkor ebbeli képtelenségét, ugy mint most ismerem, miután maga lapot szerkeszt, másrészt pedig tudva, hogy ön már akkor egy másik lap létrehozatalán dolgozik, mely az enyémnek megbuktatására czélozna : még akkor is, ha képtelenségét ismerem, megengedhető politika volt tőlem önt inkább magam mellé társszerkesztőnek venni, mert ott én is lettem volna, de azt tudja ön, vagy ha nem tudja, hát kérdezze meg, hogy midőn arról volt szó, hogy a „Közlöny" felelős szerkesztéséi vegye át: én abba bele nem egyeztem, meit képtelennek tartottam önt már akkor is ily önálló működésre. Mi lényemnek „sártengerét," a „nyelvöltögetést," „piszkolódást" és azt illeti, hogy „saját privát" czéljaimra alapítottam e lapot : erre nézve én önnek egy hozzám 1879. évi jan. 31-érői keltezett, sajátkezüieg irt és aláirt levelének végmondataival felelek. Ön ezen levele végóu szoról-szóra ezt irja nekem : „Nem zárhatom be soraimat a nélkül, hogy őszintén (!) ne kívánjam, miszerint önzetlen fáradozását a hirlapirodalmi téren továbbra is legalább a jobbak elismerése kisérje és jutalmazza. Maradtam kiváló tisztelettel. B.-Csabán 1879. jan. 31. Zsilinszky Endre." Ezt irta ön nekem midőn a „Közlöny 6-ik évfolyamába lépett volt. Ön tehát vagy akkor hazudott, vagy most hazudik, de minthogy akkor nem volt oka reám haragudni, de most a méreg, a sértett hiúság, a megalázott gőg beszél önből : valóbbszinü hogy ön most hazudik. Én pedig mostani gyalázó kifejezéseivel épen annyit törődöm, mint akkori dicséretével és öntől semmi elégtételt nem kívánok, mert oly egyén, ki ma igy beszél, holnap amúgy, amint az ő érdeke kívánja, az engem meg nem sérthet. Elégtétel lesz nekem az, hogy mostani uyilttírét akkori íevelével üveg alá egymás mellé rámába tétetem, hogy előforduló esetben figyelmeztessen arra, miszerint igenis, addig mig valaki elfogulatlanul itél működésemről, önzetlen fáradozásomat bevallania kell és azt kívánnia hogy legalább a jobbak elismerése kisérjen s csak ha tehetetlen diib „Oh a szegény teremtés !* „No de hagyjuk. Ez sem tetszik „Ejnye de különösek az urak 1" „Tessék hát tovább, tovább." „Tudja mit tisztelt ur, már nagyon sötétedik, majd talán más alkalommal I" „Igen, igen, szólt vezetőm, üzenje meg, ha uj árui érkeznek, majd újra eljövünk ; ez a mai csupa bóvli, kinek is volna kedve hozzá. Azzal bucsut vettünk a Londom-utczai házasságszerzőtől, a ki nagyra volt látogatásunkkal. Melegen rázogatta kezeinket s mikor a kapun kifordultunk még egyszer utánunk kiáltotta : „Ör.ök az enyéim 1 majd szerzek én önöknek olyan feleségeket, hogy a másvilágon is áldani fognak érte. Jó éjszakát I" „Jó éjszakát!" Budapest is halad a czivil izáczió utján, ó nagy mintakép, Bécs, légy üdvöz azok által, kik szerelmesek beléd 1 Plútó. van kint. Tegnap reggel 17 fokot mutatott Reaumur szerint. Vájjon milyon tavaszunk lesz? Barátom fölállt székéről s az asztalhoz lépett, melyen egy nagy album feküdt : lapozni kezdi. — „Minden a régiben : semmi uj; a Száli arczképe már harmadéve ékesíti a gyűjteményt, a Rézi sem nagyon kapós a mint látszik." Tisztelt ur, ön rontja üzletemet; jöjjön kegyed ido, szólt az öreg hozzám; nézze, nemde gyönyörű rózsák ezek, illatoznak mint a jázmin s ajkaik mind csak azt az isteni szót látszanak sutogni, hogy — „igen." Tessék szép ifiur a Jánika képét szemügyre venni Mily tökéletes alkotása az istennek. Haja kissé hirtelenszőke ugyan, de kitűnően zongorázik s a mitgift! bizony nekem is volna kedvem 1 No, mit szól Jánikához? Szép leány, s csak 27 éves. Nem Ízlésem szerint való. Különben nem akarok házasodni, nagyon jól érzem magam igy iegényi minőségemben. Mindenki azt mondja. Nem tesz semmit; majd akadunk olyanra, a ki megváltoztatja nézeteit. Itt van Léui kisasszony Hatalmas feke haj, keleti szabású orr, egy gazdag borkereskedő legidősebb lánya; két húgát már férjhez adtam. A férjeik nagy hálára vannak kötelezve irántam. Nem tetszik ? Nem ára. De nini, most veszem észre tartózkodásának okát. Hisz ön keresztény ! Ho, hó, hisz az más ; itt van a másik album — csupa keresztény angyalokkal. Igy I kedves ifjuurain Ezek közül válasszon magának I Azzal elébem tett vagy 40 arczképet: végignéztem. Nem szépek. Ez itt nagyon sovány, ez meg nagyon kövér. — „Ez jól fest" — szól mögöttem barátom, ki vállamon át szemlélte a kirakatot Egy csinosabb, molette hölgy képe volt. Tudtam, hogy tetszeni fog önöknek — szólt az üzlettulajdonos, — szép egy baba. Azt mondják ott hagyta a férjét — szólt közbe barátom — pedig forditva van s a férje hagyta őt oda! Ismerem a dámácskát 1 Ön megint okoskodik! Bizonyosan mondhatom, hogy még kisasszony. Kisasszony ám, még pedig helyre egy kisasszony. A nagy nénjétől örökölt a mult esztendőben. Akár mely perezben férjhez mehetne — de nincsenek ösmerősei.
