Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-18 / 137. szám

137. szán. B.-Csaba, deczeniber 18-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászai és vegyes tartalmú lap. ZLÉeg'jeleniig l3.eten3sén.t h.áromszor: •va.sáma-p, ls:ed-d. (félíven) és cs-ü.törtöl2:ön._ Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztősig és teiaüó-hi \ atal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a oostával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és Takacs Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Mire fordítunk legkevesebb gondot? Számtalan helyes irányú közgazdászati czikk jelent meg e lapok hasábjain, melyek a sülyedő vagyonosodás emelésére hatni czéloztak. Igy „a takarékosságról" értekező ur is ide törekszik s józan észjárással fejtegeti a takare'kosság anyagi és erkölcsi hasznát oda mutatván, hogy e téren a világi es egyházi elöljárók példája legtöbb hatással van, sőt idézett példák után a fősúlyt erre fekteti. Tagadhatlan, hogy a példa ragad s a jó példa jó hatással van; de csalódás az hinni, hogy a jó példa mindenütt és mindig általánosságban talál kővetőkre, még nagyobb hiba aztán egy község anyagi e's erkölcsi általában társadalmi ziláltságából azon község egyházi és világi elöljáróinak hitványságára, hasznavehetlenségére , élhetetlenségére vagy pláne erkölcstelen korhelységére követ-' keztetni. Tessék csak szétnézni hazánkban, vagy legközvetlenebbül megyénkben és tapasztalni fogjuk - - példa van elég reá — hogy egyes ambiczionált, ostoba népámitók, minden irány és elv nélkül, ugy fére tudják vezetni a nép nagy zömét, — és sajnos, hogy népszerűség hajhászatból még az intelligens osztály némely lelkiismeretükre kevésbé féltékeny tagjai is csatlakoznak hozzájok, hogy aztán az elöljárók, pap, biró, tanitó lehetnek a legderekabb, legbecsületesebb pélJányszerü emberek, tele jó indulattal és tettvágygyal. — még se fogják tudni megtörni a med-! réből kicsapott áramlat romboló hatását a társadalmi életre. Társadalmunk javítását ne az anyagi téren kezdjük, — ezt se hanyagoljuk ugyan el, — de nevelés által fejlesszük jó erkölcsi érzetét a népnek. A nevelés mindenek előtt és felett! Szomorú tapasztalatokat bir egy köztisztviselő szerezni társadalmunk naprólnapra való hanyatlásáról. És ezen hanyatlás oka: mélyen gyökeredő erkölcsi hiba. Ha a nép egy tagjának gyermeke beteggé lessz, félvén a büntetéstől elmegy az orvoshoz megmutatja neki, de azért az orvos rendelvényét meg nem hozatja, s általán mit se tesz az orvos utasítása szerint — mert: jobb ha meghall, ugy is sokan vagyunk. Ez még szelíd példa. -— A másik anya pedig azt mondta beteg gyermeke felett: ha én éhezem, hadd éhezzék e poronty is, ugy is csak meg kell nékie halni, minek is adta az isten ! Nem mindenütt, de sokaknál igy nyilatkozik a szülei szeretet. Hát a gyermeki szeretett minő? Az már aztáu vérlázító, A fiu apját — ott a hol — csak megbecsüli félelemből, de tisztelni — szép kevés tiszteli ; apja halála után pedig szülő anyját valóságos pánának tartja. Nagyon sok esetet tudok, hol a fiu saját édes anyának azt mondta: hogy miért nem is döglik meg már! meg eszi mindenemet stb. Minő erkölcsi érzet ez? És ez igy megy tovább, A „BÉiMEfiYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A régi magyar pénzek. A régi magyar pénzek érczből készíttettek, minthogy a papirosjegyek fogalmára nagyon későn ébredt a világ. Az első pénzt Szt.-István verette ezüstből; igen kis alakúak voltak azok, s dénároknak neveztettek. E dénárok soká maradtak forgalomban, sőt az Árpádház uralma alatt folyton verettek. A dénárból negyven volt egy bizanti aranynyal egyenértékű, később féldedárok is, melyeket oboloknak neveztek. Az egész dénár értéke a mai pénz szerint 7y

2 krt tett. Rézpénzt az Árpádok alatt egyedül IV. Béla veretett a tatárok kitakarodása után. Aranypénzt legelőször Kálmán királyunk veretett, ugy első ezüst garasokat is. Oly jó minőségű arany képezte a Kálmán pénzei anyagát, hogy forgalmuk kiterjedt a világ jókora részére, minek folytán Hollandia, Velencze és más államok mind alakra, mind értékükre utánzatokat készíttettek róluk. Mind e pénznemeken azonban a művészetnek igen jelentéktelen nyomára találunk. Oly időkben készíttettek ezek, mikor alig voltak képesek emberhez hasonló alakot előállítani, s ez okból a legegyszerűbb körvonalú tárgyakat választák a pénzlap kitöltésére. A legszokásosabb diszités volt az egyszerű kereszt, a kereszténység főjelképe. Már István pénzein látható, ki apósa, bajor Henrik pénzeit utánzá. A többi pénzeken a kereszt minden alakban mngjelenik ; és szögletei randesen ki vannak töltve háromszögekkel, pontokkal, gyűrűkkel és félholdakkal. I, László és II. István pénzein bárom egymás mellett fölállított kereszt látható, mivel hihetőleg a kalvána keresztjeit akarták utánozni. A kettős, vagyis patriarchai kereszt először II. László és III. Béla pénzein jelenik meg; II. András és IV. Béla korában <nár a pecséteken is használatos lett. Zsigmond korában pedig kizárólagos alkalmazásra jutott. Később koronára helyezve jelenik meg : de bár Kun László pénzein is látható, csakis Mátyás király alatt válik ily megjelenésben rendessé s ettől kezdve a halmokkal és koronával, mint a magyar czimer baloldalának alkotó része szerepel. A négy fehér harántcsik vörös mezőben, — a czimer jobb oldala — azonban nem honi eredetű. Külföldön régebben használatos volt, s bár II. András pénzein már megjelenik, egész az Anjou ház uralkodásáig nem találkozunk vele. Az ország négy főfolyójának jelentése pedig még később ruháztatott rájuk. A korona, mint a királyi méltóság jelképe, főleg Ottótól kezdve tűnik föl a pénzeken, azonban nem a kalapszerüleg zárt magyar korona, hanem a külföldi nyilt, melynek hegyei liliomokból, golyókból és háromszögekből állanak. Előjönnek ezeken kivül a tornyok és várak, a ki apját, anyját nem tiszteli az má^^ég kevésbé fogja megbecsülni. És kérem — tessék elhinni — hogy ezek közt a szívtelen, erkölcsi érzet nélkül való emberek közt, sok, igen takarékos, jó módú, napról-napra vagyonosodó van. Az anyagiaknak túlságos elédelgése és az erkölcsi érzet fejlesztésének elhanyagolása csak az önzést, szívtelenségét tenyészti bujábban. Azért tehát csináljunk embertársainkból takarékos, munkás, de mindenek felett jó erkölcsű, becsületes embert és ezt csak a nevelés, jó nevelés által érjük el, mire pedig legkevesebb gondot fordítunk; mert hogy társadalmi uton körök, egyletek, mindenfé'e ipartársulatok, szövetkezetek és az isten tudja hogy hány másféle, nagyrészt az anyagi gyarapodásra czélzó intézetek alakulnak még a legkisebb községekben is tény ; de nevelő intézetek, iskolák még városokban is csak gyéren s csak rendkívüli forszirozással létesülhetnek — mi minden esetre elszomorító. A nevelésre és főleg az erkölcsi nevelésre fordítunk legkevesebb Politikai hirek. — Haymerle külügyminiszter visszautasította az orosz kormány azon követelését, hogy a nagy hatalmak a portán Gusinje és Háva átadása végett együttes lépést tegyenek. — Bécsben a képviselőház decz. 15. ülésén a védtörvény szóbeli jelentéstétel végett kiadatott a véderóbizottságnak. — A hadsereg 10 évi hadi létszámáról*szóló törvényjavaslat változatlan elfogadására Ausztriában a Taafi'e kormány a legliliom (I. Károly) csillagok, nap és félhold, — még az Árpádházi királyok pénzein is (II. és III. Endre.) Feltűnő, hogy a magyar pénzeken egész a XIV. századig csak egynemű tárgyak alakjai jelennek meg, holott élőknek élettelenekkel vegyítése már a XII. század óta divatba jött. Igy Salamon, László, Kálmán, II. Endre saját mellképeiket, mások álló vagy hadakozó egész alakjukat verették pénzeikre, s csak III. Béla, Venczel, II. Lajos és I. Ferdinánd pénzein van az uralkodó alakja lóháton ábrázolva. Szent képek a pénzeken legelőször Kun László alatt jönnek elő. Máriát a gyermek Jézussal Huuyady Mátyás verette először pénzre, a későbbi pénzeken pedig Szt. Jánost és Szt. Lászlót is találjnk. Az angyal (rendesen lándzzával) IV. Béla, I. Károly és Lajos királyok alatt jelenik meg a pénzeken, s ezzel az emberi alakok ki volnának merítve a magyar pénzheraldikában. Találunk azonban állatokat is a magyar pénzeken, igy a húsvéti bárányt, oroszlányt, farkast, szarvast, nyulat, menyétet, evetet, ökröt, sárkányt, hárpiát, sphynxet, sast, struezot, hollót, pávát, sólymot és delphint. Szóval a magyar régi pénzeken, ha érczből valók is, elég czimertárgy látható, választani kényre-kedvre lehet belőlük.