Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-12-07 / 132. szám
Magyarország képviselőházához emlékirata a magyar gaz.Iák II. orsz. értekezlete által kikül tíött végrehajtó-bizottságnak az ország mezőgazdasági helyzetéről. (Folytatás.) És ez valódi romlás, ennek a nyomait és jelenségeit láthatjuk napról napra. A föld potom áron a tőke tulajdonába jut a földnek értelmes, kitartó, erős munkása, a hazáján szeretettel csüggő földmives birtokábó kihelyeztetik, eredeti munkaköréből kiszorittatik, városokba költözik és proletáriussá lesz Igy történt ez Rómában, igy Görögországban és ez volt előjele e nagy birodalmak romlásának ; igy vásároltattak ki birtokaikból az „ager romanus" parasztjai és foglalkozás nélkül Ró mába menve, ingyen gabonában részesültek, — mignem „panem et circenses" kiáltásaitól kitört a senatus hal ál verejtéke. És ezután tönkre ment az ország ! A gazdasági viszonyok ilyetén kedvezőtlen állapotának nyomasztó terhe alatt gyülekeztek egybe a magyar gazdák ez év jnnius havában országos értekezletre, képviseltetvén magát 42 megye 389 képviselő által. Midőn az ezen országos értekezlet által reánk ruházott tisztünknél fogva, mint ezen országos értekezlet végrehajtó bizottsága közgazdasági viszonyainknak leplezetlen leendő feltárása és orvoslás sürgetése végett ime megjelennénk a t. képvise lőház magas szine előtt, azon biztos reménynyel tesszük azt, hogy a magas képviselőház tudatára jutván annak, hogy e viszonyok orvoslása már többé halasztást nem tűr, az eszközök rendelkezésre bocsátásával erélyes munkálkodásra íogja utasítani a kormányt és reméljük ezt annál biztosabban, mivel a gazdaközönség a gazdasági hanyatlás érzete által indíttatva gazdasági állapotának javítása czéljából meghozta mindig, meghozta ez alkalom mai is a szükséges áldozatot. Gazdálkodásunkban országos reformra van szükség. E meggyőződés volt irányadó az ér tekezlet tárgyalásain, e meggyőződésnek kifolyásai az általa hozott határozatok és javaslatok. E javaslatok kiterjednek a földmivelési érdekek képviselete, terményeink értékesítése, a mezőgazdaság különböző ágainak emelése és megfelelő törvényhozási intézkedésekre. A mezőgazdaság terén az utóbbi 11 év alatt elkövetett mulasztások okát az országos értekezlet mindenekelőtt abban vélte fellelni, hogy önállóságunk megkezdésével vakon vettük át az 1848. minisztériumok beosztásának chablonját, mely berendezésnél fogva nagy földmivelő országunk nem nyert önálló földmivelési minisztériumot. Hogy az 1848. döntő körök arról nem gondoskodtak, megbocsájtható, hiszen abban az idő'jen a mezőgazdaság csak dilettantizmus volt, vagy még annyi sem; — azonban két évtized tapasztalásaiból okulni lehetett volna, hogy azóta földmivelési tekintetben nevezetesen megváltoztak a viszonyok, látva, hogy a földmivelés súlyos terhek elviselésére lett immár hivatva, hogy az államháztartás terhei túlnyomókig annak vállain nyugosznak és hogy ép ennélfogva a kormányzat legmagasabb figyelmét, gondoskodásait igényli az s mindenesetre megérdemli, hogy egy miniszter és vezetése alatt az ország legkiválóbb tehetségei foglalkozzanak ügyeivel napról-napra és ne oly minister, kit a távírda, a postaigazgatás ezerágú személyes kérdései olyannyira igénybe vesznek, hogy ha volna is hajlama reá a mezőgazdaság ügyeivel tüzetesen foglalkozni, akkor se tehetné. . . . (Folyt, köv) 4 Száraz Mártounénak 3 frt — kr 5. Tillis gyermekeinek,2 izb. 13 „ —• „ 50 50 6. özv. Fischernének 1 7. Uhrin Pál gyermekei 10 8. Guttmann 8 9. L . . . gyermekeinek 10 10. Erzsjáh M 3 11. Sepeczán Mojsza 5 , — 12. Konkoly Erzsébet 3 „ — 13. Gruber Rozália 3 „ — 14. Dolinainó 5 „ — 15. Hercz Regina 5 , — 16. Frankó Pál és kísérője 20 „ — 17. Oszadszki K. 3 „ — 18. Kóhn Mártonná 2 „ — 19. Stiassni Andrásnó 3 „50 20. Belgrádi Emil 3 „ — 21. Sótyi Mátyásnó 5 „ — 22. Mitykó Jánosné 3 „ — 23. Lakat Andra 2 „ — 24. Juhász Jánosné 3 , — 25. Stiassni Andr. 2 irb. 9 , 92 26. Tillis gyermekei 6 „ — 27. Gebhardt Lázár 5 „ — 28. Fischer Linka 20 „ — 29. Povázsai Sámuelné 10 „ — 30 AVeisz Száli 5 , — 31. Stiassni Andrásnó 10 „ — 32. Povázsai Sámuelné 5 „ — , (ruhára) g (ruhára) 9 , (ruhára) utl költség I Featre vak (vak.) / tandíjra a • Vképeadébe. 197 92 25 frt — kr. Összesen mint fent: III. A 274 frt 37 krból álló pénztári készlet találtatott Befizetett alapítvány: a csabai takarékpénztárba elhelyezve 2. Az e czélra rendezett hangverseny kétharmadának jövedelméből a boszniai mozgósított csabai katonák elhagyott és ínségben levő családjai részére e czimen kiadható nem lévén, a takrékpba elhelyezve: 3 Pénztári készlet: a tak. elhelyezve 165 frt — kr. 4. Készpénz, a kézi pénztárban 6 frt 97 kr. 77 frt 40 kr. Összesen, mint fent: 274 frt 37 kr. E részletezésnél, 2. szám alatt kimutatott 77 frt 40 krnyi összeg tehát, kamataival együtt (miután czime alatt kiadható nem volt ily ínséges családok Csabán, nem találtatván) hova fordítására nézve a tisztelt köz gyűlés rendelkezésére bocsáttatik. Végül még az egylet raktáráról kell megemlé ieznünk: az egylet raktárnokának hivatalos jelentése szerint, az 1878. év október 1. 1879. évi nov. 20. ösz szesen befolyt: 8.89 kg. tépés; 10.60 kg. sebkötő; 130 db. sebkendő; 201 db. ruhanemű; 5 kb. buza ; 1 véka burgonya ; fél véka aszalt gyümölcs; 4.85 kg. szappan; 10 kg. makaróni; 30 kg. liszt; 2 50 kg. szaloaa; 10 iiter tarhonya; 2 lit. szilva-iz; 77 lit. bab; 13 liter borsó ; 30 liter kása; 23 lit. lencse ; 2 db. sódar. Kiadás : A boszniai sebesültek részére, Szolnokra küldetett : 8.89 kg. tépés; 10.60 kg. sebkötő; 130 db. sebcendő; 10 kg. makaróni; 10 lit. tarhonya; 2 liter szilva-iz. (Vége köv.) A fővárosból. in. — Deczember 2. — (A meiningeniek. Csongor és Tünda tartalma. Uj jelenetezése. Előadása. Egy szó a vidék színigazgatóihoz) A „csabai nőegylet" 1879. évi, november hó 22. tartott rendes évi közgyűlésének jegyzökönyve. (Folytatás.) A személyek és családok segélyezésére fordított 197 frt 92 kr. részletezése : 1. Stiassny Andrásnénak 7 frt — kr. 2 Andó Györgynénak 3 „ 50 „ 3. Lestyán Sámuelnénak 2 „ — „ Renz fabódéja kiürült, a meiningeni társulat bevándorolt a gyapju-utczai német színházba, a népszínházban „Favartnó" „Nótás Kata" járja —ezek mellett a nemzeti színház eredeti drámákkal hódit. A mult „Havi szemle" Acsády tollából hozott egy czikket, mely a namzeti dráma felkarolását sürgeti, de egyéb igaztalan vádjait az „Egyetértés" s a F. Lapokban, Paulay Ede megczáfolták. És most Paulay szinre alkalmazta Vörösmarty eddig nem adott színjátékát, melyet a nagy költő 1830-ban irt, tehát majdnem félszázada, hogy mint könyv dráma a polczon hever, legfeljebb az irodalom barátai olvassák, értik és magasztalják. Az idő is kedvez. Az utczákon vastag hólepel borult el, hideg éjszaki szél üzi a hófuvatagot. A Duna már erősen zajlik, hogy a hajóközlekedést is egyelőre beszüntették. És e száraz hideg nagyon alkalmas a színház járásra. Igaz, hogy a meiningeniek is hódítanak és nemcsak a művészet elfogulatlan barátai közt, hanem fájdalom épen azok közt, kiknek magyarosodni kellene. A megtekintést megérdemlik, de hogy mellette elfeledjük és elhanyagoljuk saját nemzeti művészetünket, azt még akkor sem, ha nemcsak az összjátékban állanának páratlanul, hanem, ha mindegyikök külön-külön egy Rossi vagy Salvini volna is. Láttam Teli Vilmost, Schiller hatásos, nemes tendenczioju drámáját. A legkisebb szerepre is oly gondot fordítottak, mint a legfőbbre. A jelenetezés, a csoportosulás élénk látványt nyújt a szemnek. Elfeledni sohasem fogja a néző. Mint egy művészi kép fog feltűnni évek után is lelkében, melyet mint gyermek látott telve sejtelemmel, bámulattal a szép, jó és igaz iránt, de elfogulva a csodálatosság hatásai alatt. Mellőztem az egyes szereplőket, mert e bő részletezés egy vidéki lap, bármennyire is átkarolja a hazában, politikában s művészi világban folyó érdekesb mozzanatokat, mint a B. K. de szűk kerete nem engedi. Ezek mellett is megtelt a ház „Csongor ós Tünde" előadásán. Jól esett látnunk, hogy a gyakran mellőzött, a magyar színművészet Múzsája visszafoglalja jogát. Tündöklő koronával fején, arany jogarral kezében, ül a trónba vissza. Csongor és Tünde meséje a következő : Csongor, ifjú hős keresi kedvesét, Tündét, kiról még nem tudja, hogy tündérleány. Helyette Mirigyet, az undok boszorkányt találja, ki megkötözve zsembel a tündérfa mellett. Csongor felszabadítja. De a hálátlan boszorkány boszut esküszik. Tán mert fiatal, hős és Tündét szereti? Aztán leányának szánja a délczeg hőst. Ezért ezer akadályt gördit a szerelmesek elé. Majd, ellopva az alvó tündér hajából egy fürtöt, lányát akarja vele elborítani, hogy a hőst tévútra vezesse, de lányát, kit rókaalakba öltöztetett, a manók széttépik. Majd kőalakban kihallgatja a szerelmeseket, megtudja terveiket, útját vágja. Elaltatja a saját szolgájának, Balgának öltözött manóval a hőst s a tündérleány nem találja ébren. Majd a manókat küldi utána, felfedezvén, hogy Csongor vette el örökségüket. Majd aztán Ledér örömleányt szemeli ki Csongor kedvesének, kit annál is inkább gyűlöl, mert lánya elveszett. Ledért borítja el i lopott fürttel. Majd meg, miután minden terve romba dől, a föld szellemének csúfolódása ellenére is véghez akarja hajtani tervét. Tündét megsemmisíteni, Csongort megrontani akarja ő maga meg Tünde helyett örök ifjúságra vágyik. Mint jósnő szerepel a bűvös kútnál, hogy a jövendőt látni vágyó szerelmeseket tévútra vezesse. S ez már sikerül neki, mert Csongor a rémes látománytól összoborzad, mig Tünde látva, hogy kedvese mást öle), elhagyni készül a földet. De még egyszer a csalfa jóslata ellenére megkísérti, hü-e kedvese? Elülteti az almafát. Jő Mirigy és vájni kezdi. A manók megkötik Tünde elé viszik, kitől ezért jutalmat várnak. Ekkor megtudja Tünde, hogy szerelmök a kaján banya áldozata! De megjő Csongor, őt is elfogják. Az almafatövénél álomba merül. Midőn felébred, fátyolos leányalak két jövőt tár elé egy borzasztót s a másikat, midőn elsusogja, föllebbenti fátylát és Csongor látja kedvesét, Tündét. A színjáték evvel az énekkel végződik : Éjfél van az éj rideg és szomorn Gyászosra hanyatlik az égi ború Jöj, kedves, örülni az éjbe velem Ébren maga van csak az egy szerelem. A munka öt felvonásban van irva. Paulay három szakaszra osztotta 8 több jelenetet és szint egybevont az előadás előnyére. Erkel Gyula irt hozzá csinos zenét. S mintha a művészek is versenyre keltek volna, melyiknek alakítása, játéka, szavallala méltóbb a műhöz. Még egy szót 1 A vidéken nagy tetszésben részesülnek a látványos darabok. rVarázsfátyol" „Tékozló" telt házakat csinálnak. Igyekezzék minden vidéki színigazgató megszerezni a „Csongor és Tünde" előadási jogát Paulay szinrealkalrnazásában, s akkor ez az egy darab le fogja szorítani a külföldi férczmü\ek látványait. S mig egyrészt a jó magyar nép gyönyörködni fog a diszes magyar öltözetben, a bűvös kut szemkápráztató látványaiban, a kalmár kíséretének tarkaságában megrakott tevék, elefántok elvonulásában, a fejedelem csillogó fegyverzetű és diszes ruháju seregében, mely betölti a színpadot, s jókat kaczag Balga együgyüségének s a három ördögfiu bohóskodásainak, s ámulva nézi a nemtők csoportosulását s a a rózsaugas végjelenetét, más részről élvezettel hallgatja a gyönyörű nyelvezetet, nyelvünk e „bűbájos zenéjét." Csaba, melynek áldozatkész közbirtokossága oly diszes templomot emelt a Múzsának, nem csupán hiúságból, mint egy tőle nem messze fekvő szép város, íanem valódi müpártolásból, Csaba, e derék magyarosodó város, nagy élvezetnek fog elétekinteni, ha a legközelebbi színtársulat a remek színjátékhoz méltóan fogja majd bemutatni „Csongor és Tündét." Robin. Külföldi hirek. * Az orosz czár élete ellen legújabban elkövetett merénylettel a nihilisták ismét életjelt adtak magukról. A kiewi egyetemi tanulók között nagyobb mérvű zavargások merültek fel, szabadság daiok éneklése közben csoportosan jártak az utczákon s az utjokat álló rendőröket eldöngették. Az ottani kormányzó az egyetemi szenátust kérte fel a csend helyreállítása iránt. — A spanyol árvízkárosultak javára Párizsban decz. 21-én tartatik meg a tervezett ünnepély. — Egy osztrák-magyar tengeri hajó a Moraska Vila a dardanellák közelében zátonyra került, reménylik azonban, hogy egy gőzös segélyével megmenthető. Hazai hirek. * János Salvátor főherczeg e hó 1-én várat'a nul Esztergomba érkezett és a katonaság felett szemlót tartott. — Halas városa legutóbbi közgyűlésén a budapest-zimonyi vasút kiépitósehez — ha az HalasSzabadkának vezettetnék, — 4 3/ 4 mértföldre ingyen terübtet szavazott meg 24,000 frt értékben, 20,000 napszámot 20,000 frt értékben és 50,000 frt készpénzt.
